A szolgálatok emberének tartott Klaus Iohannis elnök július első napjaiban levelet küldött Nicolae Ciucă szenátusi elnöknek tudatva azt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójának visszalépéséről. Hellvig rövid sajtótájékoztatónjelentette be döntését, azt állítva, hogy az elmúlt hetekben mindezt megvitatta Klaus Iohannis elnökkel. Kifejtette, hogy elérte az igazgatói megbízatása átvételekor kitűzött szakmai célokat, így elérkezettnek látja az időt, hogy lezárja a SRI élén töltött életszakaszát. A távozását okát azzal is magyarázta, hogy teljesültek a szolgálat átszervezésével, korszerűsítésével kapcsolatos célkitűzései. Szerinte nyolcéves mandátuma idején az SRI egy hatékony, a kommunista Securitate örökségével végleg szakító, regionálisan átszervezett, nemzetközi partnereivel kiválóan együttműködő szolgálattá alakult. Felidézte, hogy mandátuma idején a SRI átadta az összes, a kommunista titkosszolgálattól örököltiratot az átvilágítási testületnek, a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanácsnak (CNSAS). Megjegyezte: azt remélte, hogy más állami szervek is követni fogják példáját. A távozó SRI-igazgató szerint hibás gyakorlat, hogy Romániában a tisztségben lévők többsége a végsőkig ragaszkodik a hatalomhoz, és adott esetben csak kényszer hatására mond le róla. Úgy vélekedett: a demokrácia szempontjából is „egészségesebb”, ha a SRI-igazgató megbízatása, akinél jelentős mennyiségű kényes információ gyűlik fel, záros időtartamú. Iohannis tudomásul vette Hellvig visszavonulását, és nagyra értékelte, hogy megbízatása alatt a Szolgálat visszanyerte hitelét, és a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elvét, az alkotmányos korlátokat tiszteletben tartó, korszerű nemzetbiztonsági intézménnyé vált. Mindezért az államfő a Románia Csillaga érdemrend parancsnoki fokozatával tüntette ki Eduard Hellviget.

A Román Hírszerző Szolgálat irányítását ügyvivő jelleggel az intézmény első igazgatóhelyettese, Răzvan Ionescu tábornok vette át. Ki ő? Răzvan Ionescut 2017. márciusában nevezte ki az államfő a SRI igazgató-helyettesének. Már 26 éve dolgozik a hírszerző szolgálatnál operatív munkakörben. Szakmája szerint fizikus, tanulmányait a Bukaresti Egyetem Fizikai Karán végezte. Posztgraduális kurzusokon vett részt geopolitikából és geostratégiából a Közgazdaságtudományi Akadémián, elvégezte a NATO Senior Executive Master-t az SNSPA-n, diplomát szerzett a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus elleni küzdelem szemináriumon a George C. Marshall Európai Biztonsági Tanulmányok Központjában Németországban. „Az SRI-nél töltött karrierje során Razvan Ionescu tábornok számos pozíciót töltött be mind a központi, mind a területi egységekben, ahol az euroatlanti térség hírszerző szolgálataival együttműködve messzemenő operatív sikereket ért el a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel, a fegyverrendszerek elterjedésével kapcsolatos nemzetközi rendszereknek való megfeleléssel, a nemzetközi pénzmozgásokkal, a migrációval és a terrorizmussal kapcsolatos kérdésekben” – írja róla a titkosszolgálat honlapján. 

A Román Hírszerző Szolgálat az öt román titkosszolgálat egyike, amely a belföldi hírszerzésre fókuszál. Feladata, hogy összegyűjtse a nemzetbiztonság szempontjából releváns információkat, és átadja azokat az érintett intézményeknek, például a román kormánynak, az elnöknek, a bűnüldöző szerveknek és az ügynökségeknek. Létrehozásának jogalapja a marosvásárhelyi etnikai összecsapások voltak, amelyet az azelőtt feloszlatott Securitate emberei terveztek és irányítottak. A beszervezett besúgók számarányát tekintve Románia „világklasszis” volt. A SRI-t 1990. március 26-án hozták létre, amely gyakorlatilag átvett mindent: az épületeket, a személyzetet, a felszerelést a hírhedt kommunista titkosszolgálattól. A fekete márciusi események, vagyis marosvásárhelyi pogrom 1990 márciusában történtek az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen a két nemzetiség között. Az erőszakos cselekményeknek 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt.  Az eseményt kiváltó ok a magyarságnak az önálló anyanyelvi oktatásért szervezett békés tüntetése volt,  amelyre válaszul a Vatra Românească soviniszta román szervezet a román kormányerők támogatásával szervezetten környékbeli románokat szállított Marosvásárhelyre, akik feldúlták a város központját, majd rátámadtak a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra. A több napig tartó zavargásoknak március 21-ére lett vége, miután a Marosvásárhelyről és a környező településekről megérkezett magyar és roma (cigány) csoportok kiűzték a beszállított románokat a városból, majd ezt követően a román hadsereg helyreállította a rendet. A zavargások kapóra jöttek a későbbiekben létrehozott Román Hírszerző Szolgálat létjogosultságának igazolására.

Nemcsak a szervezet megalakulását, hanem a működését is folyamatos botrányok övezik. Sokatmondó, hogy 2012-ben az akkori vezetés, komoly arculatváltást szeretett volna, amire, mai árfolyamon, több, mint egymilliárd forintnak megfelelő összeget fizetett. Módosításra került a jelvényük és a mottójuk is. A régi, román nyelvű „Haza és tisztesség” jelmondatot felváltotta, a Kölcsey Ferenc: „Emléklapra” című kétsorosára emlékeztő, de már latin nyelvű: „A haza minden előtt” - felirat. A román szöveg latin fordításába ugyanakkor hiba csúszott: azt a „Patria ante omnia” helyett „Patria a priori” -ként fogalmazták meg, amelynek jelentése az eredeti szándékkal ellentétben: „A haza a tapasztalatot megelőzően”.

Hiába került irtózatosan sok pénzbe, mindenhova a helytelen változat került, és mai napig is ezt használják. A fenti fordítási  baklövés ugyanakkor nem érinti az állampolgárokat, nem úgy mint az  SRI több állami szervezettel kötött, úgynevezett együttműködési protokollja, amelyet a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), a Legfőbb Ügyészség a Legfelsőbb Bíróságvezetőivel kötött. Amikor fény derült ezekre a megállapodásokra, a titkosszolgálat mindent tagadott. Érthető, hiszen egy alárendeltségi viszonyt próbáltak leplezni, mely szerint az ügyészeknek jelenteniük kellett a hírszerzésnek, hogy mit kezdtek azokkal az információkkal, amelyek az SRI-től származtak.

A német vagy francia titkosszolgálatoknál háromszor vagy négyszer nagyobb apparátussal rendelkező Román Hírszerző Szolgálat tisztjei által elkövetett törvénytelenségek ma is homályban maradnak. Claudiu Manda román politikus szerint 2005 és 2016 között hatmillió állpolgárt hallgatott le a hírszerzés. Eszerint Románia kilencmillióra tehető aktív lakosságának kétharmadát figyelték meg tíz év alatt. Habár a lehallgatottak száma vita tárgyát képezi, nem kétséges, hogy az erdélyi magyarok az átlagosnál nagyobb megfigyelésnek „örvendenek”. Félelmeik nem alaptalanok, hiszen az SRI 2015-ös jelentésében hangzott el először, hogy a romániai magyar autonómiatörekvés nemzetbiztonsági kockázat. 

A román hírszerzésről napvilágot látott legfrissebb adatok azonban azt mutatják: a SRI önjáróvá vált, ami alaptalanul és jogtalanul korlátozza sok állampolgár jogait. Jó példa erre, hogy az alkotmány 65. cikke szerint a hírszerző szolgálatok a parlament plénumának tartoznak beszámolni a tevékenységükről. Az SRI ugyanakkor utoljára 2019-ben hozta nyilvánosságra a tevékenységi beszámolóját... A tavaly nyáron kiszivárgott titkosszolgálatokat szabályzó törvénytervezetek, amelyek megfogalmazásában a SRI munkatársai is részt vettek,  a kommunizmus legsötétebb korszakát idézik, mivel az büntetlenséget és megnövelt jogköröket biztosít a SRI-nek. 

Romániában a titkosszolgálatok túl nagy befolyással rendelkeznek nem csupán a politikai, de az igazságügyi rendszerben is, a jelek szerint volt már rá példa, hogy a SRI nyomást gyakorolt egy  alkotmánybíró kinevezésekor. Silviu Predoiu, a külföldi hírszerző szolgálat (SIE) korábbi vezetője szerint: „A szolgálatoknak befolyásuk van a politikára, mert politikát akarnak. Mert a politika nem azért jön a szolgálatokhoz, hogy megkérdezze őket, hanem azért, hogy megkérdezze, mit tegyenek. Ez a probléma”. Liviu Dragnea pártelnök 2018-ban azt állította, hogy több fedett tiszt is van a román pártokban, köztük saját pártjában, a PSD-ben. Nem mutatott be bizonyítékokat, de azt mondta, hogy kollégái közül többen szoros kapcsolatban álltak a hírszerző szolgálatokkal. Ez nem egy egyedi kijelentés volt. Időről időre ilyen állítások jelentek meg a nyilvánosság előtt, ami táplálta a gyanút, hogy a titkosszolgálatok unortodox módon avatkoznak be a politikába. A román jog nem tiltja kifejezetten, hogy fedett tisztek vagy informátorok parlamenti képviselők vagy magas rangú közjogi méltóságok legyenek, az egyetlen terület, ahol ezt a törvény tiltja, az igazságszolgáltatás. A napokban Anton Rog, az SRI dandártábornoka, a Nemzeti Kibernetikai Központ igazgatója egy online televíziós beszélgetésen azt mondta, a SRI köteles közbeavatkozni, ha egy párt „hibrid akciókkal” próbál választásokat nyerni.

Ha ezek után úgy tűnik, hogy Romániát titkosszolgálatok uralják, nem tévedünk. A titkosszolgálatok nem maradtak távol a politikától, amint azt idővel az állam legmagasabb tisztségéért induló vagy miniszterelnökké kinevezett különböző főnökök bizonyítják.

  • Mihai Razvan Ungureanut közvetlenül a külföldi hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjéből nevezték ki a kormány élére 2012-ben.
  • Teodor Meleșcanu, a SIE egy másik igazgatója az utolsó pillanatban lemondott a szolgálat vezetéséről, és indult a 2014-es elnökválasztáson.
  • Claudiu Saftoiu, az SRI korábbi igazgatója néhány évvel később (2012) a Román Televízió elnöke lett.
  • Florian Coldea, az SRI korábbi helyettese 2017-ben a kolozsvári Babeș Bolyai Tudományegyetemen tanítja a "Hírszerzés és politikai döntés" kurzust a "Biztonságtudományok" tanszéken.
  • George Maior, az SRI korábbi igazgatója később nagykövet volt az Egyesült Államokban.
  • Silviu Predoiu, a SIE korábbi igazgatója 2019-ben lett Victor Ponta tanácsadója.

Merre tovább Román Hírszerző Szolgálat? Figyelembe véve a fentebb bemutatottokat, az átmeneti főigazgató személyét és Stefano Bottoni olasz-magyar történész véleményét, miszerint „Romániát lényegében egy NATO- és EU-kompatibilis katonai-titkosszolgálati elit irányítja”, nem hiszünk abban, hogy bármiféle változás állna be a szolgálat modus vivendi-ébe. Az új főigazgató esetleges személyéről még nincs hír, de ez sem kelthet hiú ábrándokat, főleg annak tudatában, hogy Románia az egyik legerősebb szövetségese az Egyesült Államoknak a szomszédságában zajló háborúban. 

Vajon a a Hellvig által felsorolt hivatkozási alapokon kívül mi állhat még a háttérben? Mi lesz a sorsa a lemondott igazgatónak? Hiszen kinevezése előtt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét és európai parlamenti képviselője volt, a PNL-t pedig megválasztásáig Klaus Johannis államfő vezette. A jelenleg 48 éves, az erdélyi (zilahi) születésű Hellvig a SRI igazgatójaként jelentős mennyiségű érzékeny információhoz férhetett hozzá. Romániában jövőre választási szuperév lesz, ezért nem kizárt, hogy még hallani fogunk Hellvigről a közeljövőben. Azt se feledjük, hogy Johannis elnök mandátuma is lejár jövőre…