A magyar önkormányzati rendszer alapja, hogy a helyi közügyek intézése és helyi közhatalom gyakorlása érdekében működnek a helyi önkormányzatok. Ennek tartalmát a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg azzal, hogy a helyi önkormányzás a település (vármegye) választópolgárai közösségének a joga, amely során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, valamint kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül.

Ennek különösen fontos alapja, hogy a helyi közakarat demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kerüljön kifejezésre, ennek pedig legelső lépése a választás.

Önkormányzati választásokról általában

1990-ben a tanácsokat az önkormányzatok váltották fel, ekkortól beszélhetünk érdemben helyi választásokról is. A rendszerváltástól kezdve egészen 2014-ig erre négyévente került sor, az országgyűlési választások évében ősszel került megrendezésre. Azóta ötévente rendezik meg, 2024-től egy napon az európai parlamenti választásokkal – a köztársasági elnöknek áprilistól júliusig egy vasárnapi napra kell kitűznie, amely nem lehet munkaszüneti nap, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnap. Az önkormányzati választások abból a szempontból is különlegesek, hogy nemcsak magyar állampolgárok szavazhatnak, hiszen ők is kötődhetnek helyben a településükhöz, ez pedig a választójog szintjén is megjelenik.

Hol, kit és hogyan választunk?

Valójában egyszerre több önkormányzati választás zajlik a szavazás napján, ugyanis nemcsak a település elöljáróit választjuk meg, hanem vármegyei szinten is döntünk a képviseletünkről. A következőkben arról lesz szó, hogy a választópolgárok hogyan szavaznak az egyes településtípusokban, amelynek alapvető szabályait a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény határozza meg. A főszabály – egyfajta alapeset – az, hogy minden településen van egy polgármester, valamint képviselő-testület, amelyeket a választópolgárok közvetlenül választanak.

Budapest elkülönül a többi településhez képest, ugyanis ez messze a legnagyobb város, így ez rendelkezik a legösszetettebb választási struktúrával. Az egész főváros egy főpolgármestert választ, valamint képviselőket küld a Fővárosi Közgyűlésbe. A Fővárosi Közgyűlés 2014 és 2024 között főként a kerületi polgármesterekből állt, ez a legutóbbi választásokon megváltozott, és immár fővárosi szinten is pártlistákra lehet leadni a voksokat, amely listáról képviselők kerülhetnek a budapesti képviselő-testületbe. Ezen túl a fővárosi kerületek is rendelkeznek polgármesterrel, valamint képviselő-testülettel – ez utóbbinak tagjai az egyéni választókerületek egyikében szerezhetnek mandátumot, kompenzációs listán bejutott képviselőkkel kiegészülve (őket azonban már nem választjuk). Ezen összetett rendszer alapján a fővárosi választásokon a polgárok négy szavazólapot kapnak kézhez.

A 25 megyei jogú városban és a 10 000 főnél népesebb településeken is sor kerül a polgármester, valamint az egyéni választókerületben a képviselő-testületi tagok megválasztására. Egy választókerület körülbelül egy-két városrészt tesz ki. Ezentúl a pártok kompenzációs listát állíthatnak, és a leadott voksokból számolt töredékszavazatok alapján erről a listáról is bejuthatnak „listás” képviselők a városi közgyűlésbe.

A főváros és a megyei jogú városok lakói nem vesznek részt a vármegyei választásban, ez az összes többi település polgárait illetik meg. A fővároshoz hasonlóan itt is pártlistákra lehet szavazni, amelynek eredményei alapján alakul meg a vármegyei közgyűlés. Ezentúl ezek a települések is megválasztják elöljáróikat, a lakosságszámtól függően eltérő rendszerben. Ez alapján tehát a megyeszékhelyen élők két, az egyéb településen lakók három szavazólapot kapnak kézhez.

A tízezer főnél alacsonyabb lélekszámú települések esetén a polgármester megválasztásán túl a képviselő-testület megalakulása különleges. Ebben az esetben nincsenek külön választókerületek, hanem a település választópolgárai annyi jelöltre szavazhatnak a szavazólapon, amennyi képviselő ül bent a helyi közgyűlésben.

Az önkormányzati választási rendszer településspecifikus sajátosságai

Ahogyan az előzőekben is láthattuk, településtípustól függően eltérően alakul az önkormányzati választás folyamat, egy azonban közös: a helyi önkormányzás joga minden települést megillet, a helyi közakarat választásokon keresztül történő érvényesülése a demokratikus társadalom alapvető építőköve. A választási rendszer eltérő sajátosságai igazodnak a települések nagyságához, ezzel biztosítva, hogy a fővárostól egészen a legkisebb településig minden választópolgár szavazata érvényesülhessen.