Sohasem volt unalmas vagy népszerűtlen a generációk harcáról, nemzedékek közötti feszültségről beszélni. Az – a tény – hogy a különböző szocializációs térben felnövekedő nemzedékek különbözőképpen látják a világot Mannheim (1969) munkája hívta fel a figyelmet. A generációs megközelítés mára izgalmas, szélsőséges esetekben horoszkópjelleget ölt, holott kétségtelenül nem képes univerzális magyarázóként működni (Székely, 2020). A nemzedékek közötti vélt vagy valós ellentétekről szóló diskurzus a választásokhoz közeledve rendre élesedik (Székely, 2021a; 2025). A legutóbbi országgyűlési választás alkalmával hangsúlyosan jelent meg a nemzedéki jellegű különbségekre fókuszáló diskurzus, mondván a fiatalok zömmel kormányellenes attitűdje a választás kimenetelét döntően befolyásolja majd és ezzel kormányváltásra kerül sor Magyarországon. A választás eredménye és a választást követő vizsgálatok azonban azokat a hangokat erősítették, amelyek nemzedéki ellentét helyett a nemzedékek közötti harmóniát hangsúlyozták (Székely, 2024). 2026 tavaszán egy újabb országgyűlési választás elé nézünk és a generációs feszültség diskurzusa újból erőre kapott (Székely, 2025; Janik-Tóth, 2026). Tekintettel arra, hogy 2026. nyilvánvalóan nem 2022. adódik a kérdés, hogy napjainkban van-e alapja nemzedékek közötti konfliktusról beszélni és ha igen, milyen mértékben tekinthető ez a konfliktus politikai jellegűnek?
Az első kérdésre a válasz határozottan igen, a második kérdés azonban hosszabb választ tesz szükségessé. Az Ifjúságkutató Intézet friss kutatásából láthatóvá válik, hogy a 15–39 évesek többsége (66%) érzékel ellentétet az idősek és a fiatalok között. Elhanyagolható azoknak az aránya, akik szerint nincs ellentét (3%). A legfiatalabb 15–17 éves korcsoportba tartozók, bár jellemzően érzékelik az ellentétet, azt kevésbé tartják nagyon nagynak, míg a 35 év alattiak többi korcsoportjában a legtöbben a „nagyon nagy ellentét” opciót választották. Hasonlóan visszafogottabb válaszok dominálják a diplomások és a jó anyagi körülmények között élők csoportjait, nincs viszont különbség a nemek között és a fővárosi-vidéki válaszadók is hasonló véleményen vannak.
A nemzedékek közötti ellentétek különböző helyzetekben kerülhetnek felszínre és nem mindegy, hogy azt a fiatalok a közvetlen környezetükben élik át vagy áttételesen tapasztalják meg. Az Ifjúságkutató Intézet kutatásában arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy milyen területeken erősebbek az ellentétek és mely területeken jellemző inkább a harmónia. Az eredmények alapján a közösségi média ellentéteket felerősítő jellegét emelhetjük ki, a megkérdezett 15–39 évesek közel háromnegyede (71%) tapasztalta meg a közösségi média felületein a nemzedéki ellentéteket. A következő ilyen közeg az utca, ahol a többség (55%) tapasztalt generációs konfliktust, ahol jórészt ismeretlenekkel osztozunk a fizikai tereken. A munkahelyen már kevesebb mint minden második, a családban vagy iskolában, intézményekben nagyjából harmaduk, míg szomszédsági környezetben bő ötödük találkozott nemzedéki konfliktussal. Ha leválogatjuk a mintát azokra, akik szerint inkább van vagy éppen nagyon nagy ellentét van fiatalok és idősek között magasabb gyakoriságot találunk minden esetben, de a sorrend lényegében változatlan marad. Habár szociodemográfiai jellemzők szerint általában nincsenek különbségek külön-külön az egyes területeken érzékelt generációs konfliktusok tekintetében, azonban az látható, hogy a nők általában több helyen tapasztaltak konfliktust a férfiakhoz képest. Ugyancsak jelentősebb a konfliktusérzékelésük a 25 és 34 év közöttieknek és az iskolai végzettség növekedésével is növekszik a konfliktusérzékelés.
A választások előszobájában izgalmas kérdés, hogy az érzékelt ellentétnek van-e politikai természete? A 2022-es választást követően az első szavazókat vizsgálva arra a következtethettünk, hogy túlnyomó többségük ugyanúgy szavazott, ahogy a szülei, azaz családon belül a nemzedéki feszültség nem volt erős (Székely, 2024). A nagymintás ifjúságkutatás adatsorai konzekvensen azt mutatják, hogy a 15–29 éves magyarországi fiatalok jellemzően egyetértenek szüleikkel, akár életszemléleti, akár politikai kérdésekről legyen szó (Székely, 2021b). Az Ifjúságkutató Intézet friss kutatása is azt mutatja, hogy jellemzően többen vannak, akik szüleikkel véleményharmóniában élnek, mint akik szüleiktől eltérően látják a világot. Durván háromból ketten inkább egyetértenek a szüleikkel. Leginkább a pénzügyi és az életmódbeli kérdésekben mutatkozik meg egyetértés, míg a legnagyobb egyet nem értő tábort a kütyühasználat és a politika területén találjuk, azonban ezekben a kérdésekben is elmondható, hogy a többség (54% és 59%) egyetért a szüleivel. Figyelemreméltó, hogy egyik kérdés esetében sem mutatnak statisztikai értelemben szignifikáns magyarázóerőt az olyan szociodemográfiai háttérváltozók, mint a nem, a korcsoport vagy a fővárosi-vidéki lakóhely. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás esetében elmondható, hogy a legtöbb esetben jellemzően a magasabb iskolai végzettségűek magasabb arányban értenek egyet a szüleikkel, kivételt a kütyühasználat képez, ahol a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők kritikusabbak a szüleik hozzáállásával kapcsolatban.
3. ábra: Ellentétek a családban (Forrás: Ifjúságkutató Intézet, 2025 Bázis: N=1000, 15-39 éves magyarok / Kérdés: Ön általában inkább egyetért(ett) vagy inkább nem ért(ett) egyet szüleivel az alábbi kérdésekben?)
A kérdőívben használt más kérdésekre adott válaszok alapján arra következtethetünk, hogy a fiatalok a fennálló ellentétekben inkább az idősebbek, mintsem a fiatalok felelősségét látják, azaz az „ezek a mai fiatalok” helyett inkább az „OK Boomer” attitűdje rajzolódik ki. A 15–39 évesek kétharmada (68%) úgy vélekedik, hogy a nyugdíjasok legfeljebb kisebb részét lehetne meggyőzni, hogy közéleti, politikai kérdésekben megváltoztassák a hozzáállásukat. Ezzel szemben véleményük szerint a fiatalok több mint fele meggyőzhető (55%). Figyelemreméltó, hogy még a nagyon nagy nemzedéki ellentétet érzékelők között is többségben vannak azok, akik úgy látják a fiatalok közül szinte mindenki vagy nagyobb részük rávehető, hogy politikai kérdésekben megváltoztassa a véleményét.
Az Ifjúságkutató Intézet számai több tanulsággal bírnak. Először is a nemzedéki feszültség érzékelése, legalábbis a fiatalok oldaláról igazolható. Másodszor a nemzedékek közötti ellentét érzékelésének mértéke kifejezetten közegfüggő. Jellemzően a személytelenebb jellegű helyzetekben, idegenek viszonylatában erősebb, mint a fiatalok közvetlen környezetében, így a családon belül. Harmadszor a családon belüli feszültségnek van politikai vonatkozása, bár nem feltétlenül erősebb a generációk közötti politikai ellentét a fiatalok szerint, mint más területek, például a kütyühasználat esetében. Végül negyedszer, a fiatalok saját nemzedéküket jóval meggyőzhetőbbnek érzik politikai, közéleti kérdések vonatkozásában, mint az idősebbeket (leginkább nagyszüleik nemzedékét). Mindezek alapján, ha azt ugyan nem is állíthatjuk, hogy politikai kérdésekben nincs nemzedéki szembenállás a magyar társadalomban, de azt az adatokra alapozva bátran kijelenthetjük, hogy a nemzedéki konfliktusok nem elsősorban politikai természetűek és nem elsősorban a családban vannak jelen.
Mit jelentenek a fentiek a közelgő választásokra vonatkozóan, eldönthetik-e a fiatalok a választás kimenetelét? Nos, nagyjából 2,5 millió 40 évesnél fiatalabb felnőtt él Magyarországon, akik ha olyan arányban mennek el szavazni, mint a legutóbbi (2022-es) országgyűlési választáson, akkor 1,7 millió szavazatra számíthatunk. Reálisan azonban – mivel a fiatalok rendre kisebb választói aktivitást mutatnak – inkább 1,5 millió körüli szavazattal kalkulálhatunk, ami ugyancsak számottevő mennyiség. Habár az utóbbi években a politikai érdeklődés az ifjúság körében is növekedett (Székely, 2024) az ezredfordulót követő generációs jellegű politikai mozgalmak csak időszakos sikereket értek el. Mára a Jobbik és a Momentum kvázi megszűntek, az olyan fiatalos jellegű politikai akciók, mint a Critical Mass, a Hallgatói Hálózat, a FreeSZFE eljelentéktelenedtek. A jelenlegi kínálatban nincs, zömmel a mai 40 alatti generáció tagjaiból álló politikai alakulat, ennek ellenére a kormánypárt és az ellenzék egyaránt próbálja a fiatalokat megszólítani. Habár a tavalyi évben, az egymásnak egyébiránt gyökeresen ellentmondó közvélemény-kutatások, a fiatalok körében az ellenzék támogatottságát rendre a kormánypártoknál magasabbra mérték (Janik-Tóth, 2026), a 2022-es tapasztalatok és az Ifjúságkutató Intézet friss számai is árnyalják a képet. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a 2026-os választás kimenetelét tekintve nem a nemzedéki alapú megosztottság lesz domináns.
-
Irodalom
Janik, Sz. – Tóth, M. B. (2026): Fiatalok és közélet. In Kiss-Kozma, G. – Réti, G. (szerk.): Ifjúság’25 – Jelentés az Ifjúságügyről. Ifjúságkutató Intézet – Mathias Corvinus Collegium, 53–55.
https://ifjusagkutatointezet.hu/kiadvany/ifjusag25-jelentes-az-ifjusagugyrol
Mannheim, K. (1969): A nemzedéki probléma. In Huszár, T. – Sükösd, M. (szerk.): Ifjúságszociológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 31–67.
Székely, L. (2025): Critical Young People ≠ Anti-Government Youth. Hungarian Conservative 09.10.2025 https://www.hungarianconservative.com/articles/culture_society/critical-young-people-anti-government-youth-polls/
Székely, L. (2024): Az első voks – az első szavazók választói magatartása. In: Papházi, V. – Oross, D. – Szabó, A. /szerk./: Csendes? Mozgalmi? Miként jellemezhető a magyar ifjúság a 21. században. Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, Budapest, 151–168. https://yzfolyoirat.hu/index.php/yz/libraryFiles/downloadPublic/7
Székely, L. (2021a): „Hol vagytok fiatalok?" – avagy eldönthetik-e a fiatalok a 2022-es választás eredményét? Corvinák, 2021. november 27.
Székely, L. (2021b): A járvány nemzedéke – magyar ifjúság a koronavírus-járvány idején. (in: Székely, L. /szerk./: Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Enigma2001, 9-31. ISBN: 978-615-81136-3-2)
Székely, L. (2020): A generációs elméletek értelméről. Szociológiai Szemle, 30(1), 107-114. https://szociologia.hu/uploads/documents/107_114_oldal.pdf
