Az országgyűlési választáshoz közeledve ismét reflektorfénybe kerültek a fiatalok, akiket a politikai erők egyrészt igyekeznek megszólítani, másrészt igyekeznek megbecsülni szavazataik súlyát. Ahhoz, hogy reális képet kapjunk arról mire számíthatunk tisztában kell lennünk a számokkal. Legelőször azzal, hogy hányan vannak a fiatalok és hány szavazatra számíthatunk 2022-ben tőlük. Amennyiben a hagyományos életkori határt húzzuk meg a választójoggal bíró 18–29 éves fiatalok száma a KSH 2016-os Mikrocenzusa alapján közel 1,3 millió fő. Ebből az első szavazók (akik 2016-ban, amikor a Mikrocenzus készült 12–15 évesek), 2022-ben a 18–21 évesek lesznek, valamivel több mint 390 ezer főt tesznek ki.
A legutóbbi, 2018-as országgyűlési választás részvételi aránya nagyjából 70 százalék volt, ami a 8,3 millió potenciális szavazóból közel 5,8 millió választó aktivitását jelentette. Ezek alapján a fiatalok száma nem kevés, ugyanakkor a részvételi arány a lehetséges szavazatok számát mindenképpen csökkenti, a tapasztalatok szerint jobban, mint az idősebb korcsoportokban. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az átlagos részvételi arány 70 százalék körül alakul, ez a fiatalok esetében alacsonyabb, azaz 900 ezer szavazatnál többre aligha számíthatunk, ebből az első választók a szavazatok harmadát adhatják, abban az esetben is, ha az első szavazás lehetősége pozitívan hat a részvételre.
Azonban az nehezen képzelhető el, hogy ezek a szavazatok mind egyirányba mutassanak és ezzel egyértelműen eldönthessék a választások kimenetelét. A 2022-es országgyűlési választáson – a mostani tudásunk alapján – a kormánypártokkal az egyesült ellenzék veszi fel a versenyt, így dichotóm képletté egyszerűsödik a fenti kérdés, ami így hangzik: a fiatalok csoportjában létrejöhet-e olyan szavazattöbbség a kormány vagy az ellenzék irányába, amely az egész választás kimenetelét eldöntheti. Nem részletezve a listás és az egyéni szavazatok problematikáját és feltételezve azt, hogy a társadalom idősebb tagjai között kiegyenlített a kormánypárt és az ellenzék támogatóinak aránya, a fiatalok körében több mint 6 százalékos, az első választók körében legalább 20 százalékos szavazattöbbséget szükséges elérni ahhoz, hogy az 1 százalékot módosítson a végeredményen.
A 2020. év végén készült 8000 fős nagymintás ifjúságkutatás eredményei szerint a 15–29 évesek nem érdeklődnek a politika iránt, az egytől ötig terjedő az érdeklődést mérő skála átlaga 2,4 volt, a 2022-es első választók átlaga még alacsonyabb: 2,1. A magyarországi fiatalok többségükben fontosnak érzik a demokráciát és valamivel többen vannak azok, akik elégedettek a magyarországi demokrácia állapotával (48 vs. 46 százalék), a különbség az első választóknál markánsabb (49 vs. 42 százalék).
A konkrét szavazási hajlandóságra vonatkozóan alacsony értékeket figyelhetünk meg, a fiatalok 24 százaléka, az első szavazók mindössze 14 százaléka állította, hogy egy következő vasárnapon tartandó országgyűlési választáson biztosan részt venne. Az ifjúság egészére vonatkozóan egy következő vasárnapi választás pártpreferenciája 33 vs. 30 százalék a kormány-ellenzék viszonyában (Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Mi Hazánk Mozgalom nélkül 33 vs. 25 százalék). A választási részvételüket biztosnak mondók 45 százaléka szavazna a kormánypártokra és 34 százaléka az ellenzékre. Az első választók esetében a kormány-ellenzék támogatóinak aránya 28 vs. 22 százalék, míg a választásokon részt venni szándékozók körében 43 vs. 39 százalék. Mindez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a kormánypártok előnye jelentős a fiatalok körében, ez az előny szavazatokra fordítva nem elegendő ahhoz, hogy a fiatalok eldöntsék a választás kimenetelét.
