Befektetési bankár koromban volt egy kollégám, aki naponta kétszer megnézte a piacok állását, és azt követően ilyen típusú elemzésekkel jellemezte a kialakult helyzetet: „Ha vettem volna 10 millió Matávot múlt héten, már plusz 100 millióban lennék!”, „Ha hónap elején beshortoltam volna durván a Dow-t ma már dollármillios lennék”. Mi így értesültünk napi szinten arról, hogy mi a helyzet a trading floor-on és mi lett volna, ha említett kollégánknak ennyi pénze lett volna, és valóban meghozta volna ezeket a befektetési döntéseket.
A hosszú távú megtakarítások jelentősége egyre inkább nő és sok ember nem akar napi szinten foglalkozni a befektetéseivel. Szeretné betenni valamilyen eszközbe, amiről úgy érzi, hogy 20-25 éves időtávon jó hozamot termel, és hajlandó ezért az állampapírnál nagyobb kockázatot vállalni. Mit vegyen?
Természetesen nem tudjuk a választ, de gondolatot katalizálni talán igen.
Mivel nem tudunk minden eszközt vagy eszközosztályt érinteni, ezért kiválasztottam néhány közérthető, mindenki számára hozzáférhető befektetési lehetőséget, ami már 1995-ben is létezett. Lássuk a listát:
• Dow Jones index (az amerikai piacot vesszük meg tulajdonképpen);
• arany;
• hosszú (30 éves) amerikai állampapír;
• budapesti téglalakás;
• magyarországi mezőgazdasági termőföld;
• BUX index (a magyar piacot veszem meg);
• OTP Bank Zrt. részvény.
Aki nem lapozott még a „könyv végére”, megteheti a tippjeit és listába rendezheti a hozamok alapján a fenti eszközöket. A hozamok számításánál természetesen sok esetben átlagos értékekkel (például lakás vagy termőföld esetén) és forintban kifejezett hozammal számolunk. Az adózási kérdésektől is el kell tekintsünk, mindenütt a bruttó értéknövekedést igyekszünk a legpontosabban közelíteni, és nem foglalkozunk az osztalékok és bérleti díjak újrabefektetésével sem (egyrészt nem változtatják meg lényegesen a kialakult képet, másrészt amúgy is a „lusta befektetőt” szimuláljuk). Lássuk:
DOW JONES Index: 1995. november 17-én az index 4.990 ponton állt. 2020 november 24-én pedig 29.591 volt az értéke. Ez 25 év alatt 5,93-szoros növekedést jelent. A forintárfolyam alakulásával (135,53 vs 303,76 HUF/USD) korrigálva a szorzó 13,29-re nő. Vagyis, ha valaki egy fabatkát tett volna az amerikai piacba és 25 év elteltével kiszállna, akkor 13,3 fabatkája lenne.
Arany: egy uncia a csillogó nemesfémből 382,55 USD volt akkortájt, most pedig 1826,4 USD. Forinthozamra átszámolva ez 10,7-es szorzót jelent. Egy „aranyos” 1995-ös fabatka most 10,7 fabatkát érne.
Amerikai hosszú állampapír: Egy 30 éves amerikai állampapírt 1995-ben 6,132 % éves hozammal lehetett megvenni (megj.: ma ez a hozam 1,5 %). Ez azt jelenti, hogy az 1 fabatkánk helyett most 2,53 fabatkánk lenne USD alapon, forintban kifejezve pedig 5,67.
Budapesti téglalakás: egy átlagos budapesti lakást 1995-ben 3 millió forintért adtak el, ez 2020-ban 26 millió forint. Lusta befektetőnk a lakást egy átlagos, 4,0 %-os éves nettó hozammal kiadta az időszaki átlagértéken. Fabatkánk itt egyről 13,5 fabatkára gyarapodott.
Magyar termőföld: 1995-ben egy átlagos magyar szántó hektáronkénti vételára 125 ezer forint volt. Éves szinten bérbeadásból 4 %-os átlagos nettó hozamot biztosító bérleti díjat lehetett könnyedén elérni. Ma egy hasonló adottságú mezőgazdasági terület hektáronkénti ára 1.600.000 Ft. A bérleti díjat az átlagos értékre számítva 19,7 fabatkáig jutunk 25 év alatt.
BUX index: Az akkor öt éve újrainduló Budapesti Értéktőzsde részvénypiaci értékét mutató indexe 1503,9 pont volt 1995. november 17-én. Az írás pillanatában 38 319 ponton áll. Közel 25,5 fabatkával tudnánk kiszállni. Nem rossz, minden év egy fabatka!
OTP részvény: Az OTP Bank részvényei 1995. augusztus 10-én debütáltak a BÉT-en. A jegyzési árak eltérőek voltak az egyes befektetői csoportoknál (intézményi, magán, kárpótlás), de nagyjából 1200 forintnak tekinthetjük a bevezetési árat. Ez az ár 1995 novemberére 900 forintra csökkent. Itt tudtunk volna kényelmesen beszállni 25 éve. Most a papír 11.775 forint. Ez egy a középmezőnyre elegendő 13,1-es szorzót jelentene. Csakhogy 2002. március 4-én részvényfelaprózás történt. Egy akkori OTP részvény (a névérték 10-szeres csökkentése mellett) 10 új OTP részvényt ért. Lusta befektetőnk ebben biztosan részt vett volna, így korrigálnia kell a számítását. Vagy a 900 forintos bekerülési árát osztja 10-zel, vagy a mostani piaci árat szorozza meg 10-zel. Így a mi fabatka szorzónk is megtízszereződik: 131. Ha figyelembe vesszük az időközben kifizetett osztalékokat (1 %–4 % közötti osztalékhozamokkal), akkor a szorzónk a 150-es érték közelébe emelkedne, de befektetőnk már az osztalékok nélküli értéknél is nagyon mosolygós! (Megjegyzem: természetesen egy amerikai piac vagy egy aranypozíció kockázata nem volt összevethető az átalakuló Kelet-Európában egy frissen privatizált bank kockázati szintjével, de akik vállalták ezt a bizonytalanságot, szép extra hozamra tettek szert.)
Sorrend (mi lett volna, ha kollégánk 1995 novemberében befektet 1 fabatkát):
1. OTP Bank részvény: 131 fabatka;
2. BUX Index: 25,5 fabatka;
3. magyar termőföld: 19,7 fabatka;
4. budapesti téglalakás és Dow Jones index hibahatáron belül: 13,5 – 13,3 fabatka;
5. arany 10,7 fabatka;
6. hosszú amerikai állampapír 5,67 fabatka.
A további és részletesebb elemzéseket mindenki saját ízlése szerint elvégezheti (például kockázatokkal súlyozva, vagy hogy az infláció hány fabatkát vitt volna el stb.). Nekem nem maradt más hátra, minthogy a befektetési tájékoztatók állandó mondatával árnyaljam a képet, az egyéni, következő 25 évre vonatkozó befektetési döntés előtt: a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni hozamokra!
A szerző az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője.
Fotó:wallstreetjournal.com
