A német gazdaság az előzetes adatok alapján 5 %-os GDP-visszaesést szenvedett el 2020-ban, mindezt egy kifejezetten alacsony, 0,6 %-os növekedésű 2019-es év után. 2020 második negyedévében a II. világháború utáni német gazdaságtörténet legnagyobb visszaesése következett be. Mindazonáltal a GDP 2020. évi visszaesése elmarad a világméretű pénzügyi, gazdasági válság következményeként elszenvedett 2009. évi 5,7 %-os csökkenéstől. A 2020. évi válság kedvező pénzügyi (államháztartási többlet) és munkaerőpiaci (3,1 %-os munkanélküliségi ráta) helyzetben érte el Németországot, ahol a vállalatok jelentős része a 2010-es években az adósságát is le tudta építeni.
A német kutatóintézetek és a német kormány 2020 októberében 2021-re még 4 % feletti növekedéssel számoltak (a müncheni székhelyű Ifo még december közepén is 4,2 %-os növekedést prognosztizált), az Európai Bizottság ugyanakkor már novemberben is csak 3,5 %-os, míg az OECD és a Kiel-i Világgazdasági Kutatóintézet decemberben már csak 3,1 %-os növekedést jelzett előre.
A romló növekedési kilátások egyértelműen a tavaszinál szigorúbb németországi lockdown-nak és az utóbbi hetekben jelentősen romló fertőzöttségi adatoknak tudhatók be. Fontos kérdés azonban, hogy miként befolyásolhatja mindez az EU legnagyobb gazdaságának közép- és hosszútávú növekedési kilátásait.
A német gazdaság teljesítménye sok szempontból is kiemelkedő és egyedülálló Európa és világszinten egyaránt. A 83 millió lakosú ország a világ negyedik legnagyobb GDP-jével rendelkezik, és 2019-ben az egész világon a legnagyobb, Kínát is megelőző áru és szolgáltatáskereskedelmi többlettel bír. A német export értéke 2000-ben még alig haladta meg GDP 30 %-át, 2019-ben viszont már a 47 %-át érte el.
Ennek hátterében több tényező is áll:
1. A fejlett országokhoz viszonyítva magas az ipar részaránya a gazdasági ágazatok közül (24,2 %, az építőiparral együtt 29,8 %). A legnagyobb ágazat ezek közül is az autóipar. A német ipari termékeknek a piacok magas minőséget és presztízst tulajdonítanak („prémium-stratégia”). Jól mutatja ezt például, hogy Kínában 2019-ben (már a válság előtti évben!) csökkent az új autók iránti kereslet, de a német autómárkák értékesítése ekkor is növekedni tudott.
2. Átlag feletti kutatás-fejlesztési aktivitás (a kutatás-fejlesztési ráfordítások és a szabadalmak alapján).
3. A termelékenység-növekedéshez képest visszafogott bérnövekedés.
4. A vállalkozások közép- és hosszútávú gondolkodása, ami a válság közepette úgy is megnyilvánult, hogy igyekeztek jelentős mértékben megtartaniuk korábbi alkalmazotti létszámukat arra is gondolva, hogy a válság kitörése utáni leépítés a válság utáni fellendülés egyik legsúlyosabb akadálya lehet majd.
5. Az euró bevezetése kifejezetten kedvező volt a német gazdaság számára, több eurózóna tagországgal jelentősen növelni tudta külkereskedelmi többletét.
7. „Hidden Champions” – olyan vállalkozások, amelyekről ugyan keveset hallhatunk, de a világpiacon vezetők a maguk szegmensében (legyen az mondjuk a szupermarketekben is használatos bevásárlókocsik, kutyapórázok, autórendszámtáblák, vagy bankkártyachipek). A specializáció egyébként is jellemzője a német gazdaságnak.
8. A német politika hatékonyan képviseli a német ipar érdekeit. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a digitalizáció terén még a német vállalkozásoknak is jelentős lemaradásuk lehet, ugyanakkor felmérések szerint a válság egyik következménye, hogy nőtt a vállalkozások hajlandósága a digitalizációval összefüggő fejlesztésekre.
A fentiek alapján megalapozottan bízhatunk abban, hogy a német gazdaság versenyképességét nem befolyásolja jelentős mértékben a pandémia okozta visszaesés, és hogy 2022 második félévében a német GDP elérheti a válság előtti (2019-es) szintet. Márpedig ez a magyar gazdaság számára is létfontosságú, a legnagyobb kereskedelmi partnerünkről és a legjelentősebb külföldi tőkebefektetőnkről van szó, aki ráadásul átlag felett fekteti be újra a hazánkban megtermelt profitját. Ha hosszú távon elemezzük a német GDP és a magyar export alakulását, jelentős együttmozgást figyelhetünk meg.
A szerző az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője.
Borítókép: AFP
