Életének nyolcvannyolcadik évében elhunyt Csíkszentmihályi Mihály, a flow-elmélet atyja, a pozitív pszichológia, a fejlődés- és neveléslélektan, a kreativitás és a tehetséggondozás úttörő kutatója. Munkásságát a Széchenyi-díj mellett Prima Primissima díjjal és a Magyar Érdemrend nagykeresztjével is elismerték, az MTA külső tagja volt. A Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment tanszékének oktatója, a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetének professor emeritusa, korábban a Lake Forest College Szociológia és Antropológia Intézetének vezetője volt. Fiumében született 1934-ben, magyar nemzetiségű családban, édesapja diplomata volt. Érdeklődése egészen fiatalon az emberi psziché működésének megértése felé fordult. Olaszországban nőtt fel, a II. világháború hét és tízéves kora között zajlott. A háború után arra lett figyelmes, hogy önmagának és a környezetében élő felnőtteknek is nehéz megtalálni az utat egy boldog és elégedett élet felé otthonuk, biztonságuk, munkájuk elvesztése, a világháború traumáját követően.

Már gyermekként foglalkoztatta, hogy mitől válik értékessé és boldoggá az emberi élet

Meglehetősen ambiciózus célt tűzött ki maga elé: az emberi élet teljes megértését. Hogy közelebb kerüljön céljához, filozófiával, művészettel, vallással foglalkozott, majd rátalált a pszichológiára. 1956-ban már kifejezetten azzal a céllal utazott az Egyesült Államokba, hogy pszichológiát tanuljon.  A Chicagói Egyetemen diplomázott, ugyanitt írta doktori disszertációját a művészi alkotófolyamat pszichológiai hatásairól. Továbbra is foglalkoztatta, mi szükséges ahhoz, hogy a hétköznapi életünkben boldogságérzést tapasztaljunk meg. Kreatív személyeket kezdett vizsgálni - művészeket, kutatókat, sportolókat - és próbálta megérteni, mi miatt köteleződnek el mélyen a választott hivatásuk mellett és hogyan járulnak hozzá az általuk végzett tevékenységek ahhoz, hogy értékesnek ítéljék életüket. Úgy találta, ennek kulcsa a flow állapot. Munkájának jelentőségét bizonyítja, ha ma valaki azt mondja „flowban vagyok”, mind értjük, mire gondol: élvezi, amit csinál, motivált, figyelme fókuszált és közben az idő csak úgy repül, anélkül, hogy észrevenné vagy elfáradna.  

A változatos tevékenységek képesek áramlatélményt előidézni

Átélheti a sportoló edzés során, a költő versírás közben, a csillagász a távcsövén keresztül kémlelve, a gyári munkás a futószalag mellett dolgozva vagy az egész család társasjátékozás közben. Mégis, minden esetben van néhány kulcstényező, amely szerepet játszik a flow állapot létrejöttében. Világosak a rövidtávú céljaink, a tevékenység kihívást jelent, de a képességeink és a feladat nehézsége optimális egyensúlyban van, illetve gyors és azonnali visszajelzést kapunk a teljesítményünkről. Például, amikor új darabot tanulunk a zongorán, tudjuk mi a célunk, eljátszani az adott dallamot. Kihívást jelent, de nem megugorhatatlan a feladat és jelen van az azonnali visszacsatolás is, halljuk, ha félreütöttünk a klaviatúrán. Amikor egy interjúban arról kérdezték Csíkszentmihályit, honnan ered a flow koncepciója, egy Budapesthez kötődő emlékét idézte fel. 1943-ban Budapesten tartózkodott nagynénjénél, aki ekkor tanította meg sakkozni. Lövések és bombázás zajától volt hangos a város, Csíkszentmihályi viszont annyira bele tudott merülni a sakkba, hogy azt sem vette észre, amikor találat érte a szomszéd házat. Ugyanezt az elmélyült állapotot fedezte fel később flowban lévő vizsgálati alanyainál is. 

Munkásságának egyik fontos pillére a tehetségkutatás volt  

Csíkszentmihályi szerint a tehetséget három tényező határozza meg: a személyes tulajdonságok, a kulturális elvárás, illetve a társadalmi elismerés és támogatás. A személyes tulajdonságokat részben öröklöttnek, részben a fejlődésünk során kialakultnak tartotta. Kulturális elvárás alatt azon dolgok körét értette, amelyek értelmesnek és értékesnek számítanak az adott közösségben. A támogatás esetében pedig a család, a tanárok és más mentorok és az intézmények szerepét emelte ki. A tehetséget sokkal inkább egy hosszú évek alatt kibontakozó folyamatnak tartotta, mint egy életünk során változatlan tulajdonságnak. Középiskolásokkal végzett kutatásai alapján cáfolta azt az álláspontot, hogy a tehetség előbb-utóbb mindenképpen utat tör magának, hiszen rengeteg jó képességű fiatalt látott elkallódni. Vizsgálati eredményei nyomán a tudományokban, művészetekben és sportban tehetséges gyerekek hosszútávú fejlesztésének szükségességét képviselte. Tehetséges gyerekek című könyvében, azt írja, a képességek kibontakoztatásához három feltétel szükséges: a tudás, a motiváció és a kitartás. Az optimális kihívások mellett pedig a támogató háttér fontosságára hívta fel a figyelmet. Mindezek meglétén túl úgy vélte, leginkább úgy válhat sikeres felnőtt a gyermekből, ha szereti azt, amit csinál, vagyis bizonyos tevékenységei közben képes flow állapotot megélni. Csíkszentmihályi konklúziója szerint tehát a tehetség fejlesztése csak úgy lehet sikeres, ha képes áramlatélményt nyújtani. Ez táplálhatja azt a belső motivációt a gyerekekben, amely erősíti és fenntartja kitartásukat tehetségük fejlesztésében. 

Az MCC folytatja és alkalmazza Csíkszentmihályi munkásságát 

Az MCC Flow Kutatóintézetet alapít, amely a kutatásokon túl a Professzor által meghatározott FLOW állapot elérésében is segíti a hallgatókat a tehetséggondozás keretein belül. A ránk hagyott hagyatékát ugyanis kötelességünk ápolni és ezért a munkásságát folytatni kell, az álmot pedig tovább kell álmodnunk.