Ha valaki designer, vállalkozó vagy alkalmazott, akkor biztosa nem idegen tőle az állandó innovációra való törekvés nyomása. Ez egy olyan titkos hozzávaló, amely a fejlődés és a siker kulcsa. Az innovációs képesség, ami előnyt tud biztosítani egy versengő iparágban.
Az Apple, az Airbnb és az Uber mind az innováció szülöttei. Most az a kihívás, amellyel mindezen vállalatoknak szembe kell néznie, hogyan folytassák az innovációt, hogy megőrizzék vagy tovább növeljék pozíciójukat a saját piacukon. Az innováció nem lehet egyszeri dolog, hanem a vállalat DNS-ének részévé kell válnia.
A design thinkinget az innováció szent gráljának is tartják, hiszen a módszer segítségével tudtak egy sikertelen startupból milliárd dolláros vállalkozást létrehozni. A design thinking koncepciót egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a vállalatok mindennapi működéséből, viszont számos sikertörtént ellenére még mindig titokzatosság övezi.
A design thinking egyszerre ideológia és folyamat, amely komplex problémák felhasználó-központú megoldására törekszik. Olyan gyakorlati eredmények és megoldások elérésére összpontosít, amelyek: technológiai, gazdasági és a felhasználói szempontjából is megvalósítható.
A design thinking mögött álló ideológia szerint az innovatív megoldások kidolgozásához a tervezői gondolkodásmódot kell felvenni, és a felhasználó szemszögéből kell megközelíteni a problémát. Ugyanakkor a design thinking gondolkodás a gyakorlatiasságról szól. A cél az, hogy az ötletekből a lehető leggyorsabban kézzelfogható, tesztelhető termékek vagy folyamatok szülessenek. A design thinking folyamata olyan lépések sorozatát vázolja fel, amelyek ezt azmegközelítést életre keltik. Kezdve a felhasználó iránti empátia kialakításával, egészen az ötletek kidolgozásáig és azok prototípussá alakításáig. A design thinking egy olyan megvalósítható megközelítés, amely alkalmas a világ legbonyolultabb problémáinak megoldására. Elősegíti a felhasználó-központúságot, a kreativitást, az innovációt és az úgynevezett “out of the box” megközelítést.
Az egyik legnépszerűbb Design Thinking modell a Double Diamond modell. A Design Thinkinget a divergencia gondolkodás (kiterjesztő, kutató és feltáró) és a konvergencia gondolkodás (szűkítő és elemző) váltakozó ciklusaként írja le. A folyamat előrehaladását két gyémántként mutatja be: az első gyémánt a problémára, míg a második a megoldásra vonatkozik.
A második legismertebb Design Thinking diagram a Stanford Egyetem által kifejlesztett ötlépcsős modell, amely a öt egymással összekapcsolt lépést ábrázol. Minden egyes lépés a Design Thinking folyamat következő állomását mutatja.
Érdekes a szervezeti a vonatkozás is, hiszen egy nagyobb és egy kisebb cég esetében az innováció más ütemben tud előre törni. Kisebb vállalkozásoknál az innováció általában az első számú vezetőktől függ, de egy nagyobb cégnél már nagy kérdés, kiknek, hogyan kell alkalmazniuk ezeket az elveket, és hogyan lesz ebből valóságos, piacra vitt innováció.
