Másnap kiderült, hogy a szivárgást szándékos robbantások okozták, több helyen is megsérült a vezeték. Egyelőre nyomozás folyik az ügyben, még nem tudták megállapítani, hogy pontosan hogyan következtek be a robbanások.
Az Európát és Oroszországot összekötő gázvezetékek közül a legnagyobb kapacitású az Északi Áramlat. Az összesen 4 párhuzamos csővezetékből álló vezeték maximális kapacitása 110 milliárd köbméter. Az Északi Áramlat 2-t még nem üzemelték be, az Északi Áramlat 1-n pedig a február 24-ei események óta az oroszok folyamatosan csökkentik az átfolyó gáz mennyiségét. A szeptember 26-iai robbantások után kérdéses, hogy mi lesz a gázvezeték sorsa.
Az Északi Áramlat 1 építése 2010 áprilisában kezdődött meg, azonban az előzmények régebbre nyúlnak vissza. 1997-t tekinthetjük az Északi Áramlat projekt kezdetének, amikor az orosz Gazprom és a finn Neste egy közös vállalatot hoztak létre egy olyan gázvezeték megépítésének céljával, ami Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren keresztül köti össze. A végleges munkálatok 2011 június 21-én fejeződtek be, elsőként ez év szeptember 6-án került gáz a vezetékbe. Az Északi Áramlat 1 több, mint 10 éve több-kevesebb megszakítással (mostanában inkább több), de szakadatlanul szállította a gázt Európába. A közelmúlt eseményei azonban ennek most látszólag megálljt parancsoltak.
Már a tervezés kezdetekor sem volt egyöntetű nemzetközi támogatottsága az Északi Áramlatnak, és ez mostanra sem változott. 2015-ben 7 EU-s ország tiltakozott közösen az Északi Áramlat 2 megépítése ellen (az országok mind közép- és kelet-európai országok). A leghangosabb ellenző azonban az Egyesült Államok volt. Az USA 2019-ben szankciókat is kivetett a bővítés megakadályozása érdekében, azonban Németország és Oroszország ennek ellenére folytatta és befejezte vezetékpár megépítését. Az Egyesült Államok hozzáállása érthető volt: úgy tekintettek (tekintenek) Európára, mint potenciális LNG fogyasztókra és az Északi Áramlat bővítése bevétel kieséssel fenyegetett. A másik nagy vesztese a munkálatoknak Ukrajna volt, akik profitáltak az országon átmenő orosz gázvezetékekből és a bővítés nemcsak gazdasági, de stratégiai kérdés is volt. Az Északi Áramlat 2-t idén nyitották volna meg, ám a háború kitörése után ez nem történt meg.
A szeptember 26-iai események körüli nyomozások még tartanak és egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékok, melyek a tettesre mutatnának. Azonban két ország van, melynek érdekében állt a gázvezetékek megrongálása és képes is volt ezt végrehajtani: az USA és Oroszország.
Az USA-t gyanúsítók Biden február 7-én tartott beszédére hivatkoznak, melyben azt mondta, ha Oroszország támad, véget vetnek az Északi Áramlatnak.
Oroszország bűnössége mellett szól, hogy a robbanást követően megint feljebb mentek a gázárak, emellett egy ilyen akcióval bizonytalanságot tudnak kelteni az európai országok között. Kérdéses, hogy pillanatnyi haszonszerzés céljából megérte-e a saját vezetéküket megrongálni.
A gázvezetékek leállásával és az EU orosz gázfüggőségének folyamatos csökkenésével kérdésessé vált az Északi Áramlat 2 szükségessége. Jelenlegi információk szerint a gázvezetékekben okozott kár csekély, azonban jelenleg nem áll érdekében a feleknek megjavítani a vezetéket, ami súlyosbíthatja az állapotát, növelve ezzel az újraindítás költségeit, még bizonytalanabbá téve azt.
