A 2022-es félidős választások előtt az amerikai szavazókörzetek lényeges változtatásokon estek át, a 2020-ban megrendezett népszámlálás következtében. A felmérés alapján az államonként betölthető képviselőházi helyeket osztották újra, a megállapított népességszámmal arányosan.
Minden választás esetén az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi befolyásolja a választópolgárokat, amikor szavazni mennek. Egy Guardian által készített felmérés alapján, úgy tűnik, a legkardinálisabb kérdés az amerikai választók számára, többek között az infláció kezelése, a bérleti díjak korlátozása, a munkapiac és az oktatás fejlesztése, valamint az abortusz kérdése.
Arizonában kormányzót, szenátort és államtitkárt egyaránt választottak, bár meglehetősen körülményes úton. A szavazás alatt ugyanis kiderült, hogy a szavazógépek egy része meghibásodott, így az összesítést manuális úton, kissé késve sikerült csak elvégezni. Két évvel ezelőtt Arizonában Joe Biden szűk 10 ezer szavazatos előnyt szerzett, ám ez már akkoriban is gyanút keltett, hiszen az állam korábban - nem titkolt módon - a Republikánus párt felé hajlott. Ezek után, az idei váratlan meghibásodások újból felkavarták a szavazók érzéseit. Végeredményben, Arizona kormányzójaként a korábbi államtitkár, a demokrata Katie Hobbs folytathatja munkásságát, míg a szenátusi helyet a demokrata volt űrhajós, Mark Kelly nyerte el.
Georgia államban a demokrata Stacey Abrams lehetett volna az első fekete női kormányzó az amerikai történelemben, ám 2018-ban már elvesztett egy választást a republikánus Brian Kemp ellen, és a szavazás előtt összegyűjtött vélemények alapján nem volt meglepő, hogy idén is alulmaradt. Ami a szenátori rangot illeti, a republikánus Herschel Walker és a demokrata Raphael Warnock közül senkinek nem sikerült megszereznie a szavazati többséget, így az államban december 6-ra tűzték ki a második forduló időpontját.
Az Ohio-i szavazást elsősorban azért találhatjuk érdekesnek, hiszen a Republikánus Párt tagjaként induló JD Vance, korábban erős ellenszenvvel viseltetett Donald Trump iránt, idén azonban nem csak az ő támogatását élvezte a választások alatt, de végső soron sikerült elnyernie a szavazati többséget is, így mostantól ő a hivatalos szenátor Ohioban.
Pennsylvaniában a többség számára talán nem okozott olyan nagy meglepetést a demokrata Josh Shapiro kormányzóvá választása, aki azzal a céllal indult el, hogy védelmezni fogja a demokráciát és a szavazati jogokat. A volt, szélsőjobboldali elveket valló szenátorról, Douglas Mastrianoról azonban korábban nem igen lehetett mást hallani, azt leszámítva, hogy a világjárvány megszüntetése érdekében tett korlátozások elleni tiltakozásokat vezette, támogatta Trump 2020-as választási vereségének megdöntésére irányuló erőfeszítéseket, és a január 6-i zavargások során megjelent az Egyesült Államok Capitoliumán kívül.
Pennsylvania azonban különös figyelmet érdemel a szenátorválasztással kapcsolatban is, hiszen meglehetősen színes jelölteket tudott felmutatni. John Fetterman, a volt alkormányzó épp egy szívrohamból lábadozik, mely befolyással bír hallására és beszédkészségeire, valamint állandó jelleggel agresszív üzenetű hirdetéseket jelentet meg, melyekben kigúnyolja ellenfelét, a republikánus Mehmet Ozt, amiért ő nem áll kapcsolatban az állammal. Oz egyébként szívsebészként dolgozott és egy sikeres TV műsor, a The Dr Oz Show házigazdája is egyben. A férfi sokat profitált Trump támogatásából az előválasztásokon, azonban távolodni kezdett a korábbi elnöktől, amikor az egy elcsalt választásról kezdett beszélni. Kettejük közül végül John Fettermant választották meg Pennsylvania új szenátorának.
A wisconsin-i szenátorválasztásra irányuló szavazások meglehetősen szorosak voltak, alig 1%-os többséget sikerült szereznie a Republikánus Párt jelöltjének, Ron Johnsonnak. Ez nem kis meglepetést okozott, ugyanis a Demokraták várakozásai szerint Wisconsinban volt a legnagyobb esélyük arra, hogy átvegyék a helyét egy leköszönő szenátornak, hiszen az egész Egyesült Államokban Johnson volt az egyetlen republikánus jelölt, aki újból elindult a választásokon azok után, hogy 2020-ban az állam Joe Biden elnök mellett voksolt. Azonban, a demokrata Mandela Barnes veszteségével Wisconsin elesett attól a lehetőségtől, hogy saját történelmükben először fekete szenátort válasszanak.
Bár nem szerepelt a hivatalos listában, Michigan állam szavazópolgárai igen nagy meglepetést okoztak azzal, hogy újraválasztották a korábbi kormányzójukat, a demokrata Gretchen Whitmert, annak ellenére, hogy ellenfele, a republikánus Tudor Dixon a szavazókörzetekben jelentősen nagyobb előnnyel bírt. Ugyan ezen államban, a népszavazások kérdéskörében lehetőség nyílt arra, hogy a polgárok kinyilvánítsák véleményüket az abortusszal kapcsolatban. Ennek eredményeképp a michigani alkotmányos jogok között már szerepel az abortuszhoz való jog is.
A választások mostanra nagyjából véget értek, az eredmények már teljesen nyilvánosak – persze a következő számadatok még változnak majd, amint decemberben lezárul a szavazás Georgiában. Az előzetes várakozások alapján sokan arra számítottak, hogy a jelenlegi elnök, Joe Biden támogatottsága és pártjának népszerűsége jelentősen csökken majd, ám a vár „vörös hullám” végül elmaradt, és Trump legnagyobb bánatára nem sikerült egyértelműen vezetniük a választások alatt.
A Szenátusi választások úgy tűnik meglehetősen kiegyensúlyozott eredményt hoztak, ami nem meglepő, hisz igen sokáig billegett a verseny. Georgia államban egy második szavazási fordulóra is szükség lesz ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire lesz kiegyenlített a Szenátus összetétele. Végeredményben, a 100 szenátusi székből a Republikánus Pártnak idén 20 helyet sikerült megtartania, így összesen 49 szék illeti őket, míg a Demokratáknak sikerült 14 államot megtartani, ezen felül pedig még egyet, Pennsylvaniát megnyerni. Ugyanakkor, a fennmaradt két helyet független jelöltek töltik be, ám ők egyértelműen a demokratákkal való együttműködés felé hajlanak. Végeredményben tehát, a Demokrata Párt összesen 48 plusz 2 széket foglal el a Szenátusban, ezzel megszerezve a többséget.
A képviselőházi székekért folyó választás szintén szoros volt ugyan, és még mindig változhat a jövőben, hiszen több államban vannak még függőben a helyek, de egyelőre úgy néz ki, hogy végeredményben a Republikánus Párt jelöltjeinek kedvezett. A 435 helyből egyetlen egyet sem foglaltak el független képviselők, a két fő párt között pedig az következőképp oszlik meg az arány: jelenleg (november 18-án) 211 demokrata képviselő jutott be, így a korábbi évekhez képest ők 8 képviselői széket elvesztettek, amivel a republikánusokat gazdagították. Végül, ezekkel a plusz helyekkel sikerült 218 helyet, vagyis a többséghez szükséges létszámot elérnie a Republikánus Pártnak. Ennek fényében, a korábbi demokrata házelnök, Nancy Pelosi már hivatalosan bejelentette lemondását.
A kormányzók közötti egyensúly szintén fennáll. 2022-ben a Demokraták 16 államot tartottak meg, és tovább bővült a hatáskörük Arizonával, Massachusettsel és Marylandel. Ugyanakkor, Nevadát idén a Republikánusok uralják, további 16 állammal együtt, így összességében a Demokraták 24, a Republikánusok pedig 25 kormányzói széket tudhatnak magukénak.
A 2022-es amerikai félidős választásokról, tehát általánosságban elmondható, hogy nem hozott akkora győzelmet a Republikánusoknak, mint amilyenre számítottak. Erre a jelenségre többen is felfigyeltek, és megállapították, hogy a Párt körülbelül 6%-al kapott több szavazatot a Demokratáknál, ám ez nem volt elég az általuk várt nyertes szériához. Fény derült ezek mellett arra a tényre is, hogy a 40 év alatti szavazók legnagyobb többsége a Demokrata Pártot támogatta. Az eredmények miatt sokan az opcionális levél-szavazatokat okolják, melynek keretén belül lehetőség van arra, hogy valaki a hivatalos választások előtt, alatt, vagy néhány helyen akár utána is leadja a szavazatát, mind személyesen, mind levél formában. Persze ez lehetett mindössze annak az eredménye is, hogy a Demokrata jelöltek sikeresebb, megnyerőbb kampányt folytattak, és a Republikánusok nem tettek szert akkora népszerűségre a kampányidőszak alatt. Mindenesetre, nem a várva várt „vörös hullám” elmaradása az egyetlen, ami feszültségeket okoz a Republikánusok között.
A választások kezdetekor tartott beszédében, Donald Trump kijelentette, hogy november 15-én nagy bejelentéssel készül – ennek hallatán sokan a 2024-es választásokon való újra indulásában kezdtek reménykedni. A korábbi elnök Ohioban hintette el a szavazások összesítése után várható beszédét, ahová azért utazott, hogy a korábban már említett, JD Vance szenátorjelöltet támogassa. Mindeközben, a 8-án megkezdődött választások alatt, úgy tűnik Trumpnak a Republikánus Párton belül igen nagy csorbát szenvedett a tekintélye. Az előválasztásokon váratlanul jól szerepeltek a korábbi elnök által támogatott jelöltek, azonban a valódi szavazások romba döntötték az addigi lelkesedést. Azonban, a Republikánusok égboltján felragyogott egy új csillag, a Floridai választások újonnan kikerült győztese, Ron DeSantis kormányzó.
Trumpot, a választások előestéjén éppen azok a hírportálok kezdték el a legjobban kritizálni, amelyek addig éveken át támogatták őt. Írt róla a New York Post és a Fox News is, cikkeikben egyöntetűen DeSantist éltetve, és a „jövő elnökének” nevezve – mindezt persze a korábbi elnök margójára. Trump valószínűleg kétségbe eshetett a váratlan kihívótól, és egy riporternek úgy nyilatkozott, hogy amennyiben DeSantis – az ő kifejezett kérése ellenére – mégis indul a választásokon, úgy kénytelen lesz „kiteregetni a szennyesét” – mostanra pedig már be is váltotta fenyegetését.
Egyelőre nem tudni, hogy DeSantis kívánja-e folytatni a sikerparádét, mely végén valószínűleg a tömegek támogatását is megnyerné, sem azt, hogy meddig hagyja idegeskedni a korábbi elnököt, aki beváltotta ígéretét november 15-én Mar-a-Lagoban található floridai birtokán, amikor bejelentette, hogy harmadszor is elindul az elnöki székért. Az mindenesetre biztosan elmondható, hogy a jövőben nem igazán fog csökkeni a feszültség a két férfi között, míg el nem kezdődnek a soron következő előválasztások.
