A húszi lázadók aktivizálódása a harcok felgyorsulásához vezethet Jemenben. Habár a húszik legújabb provokációi nem lesznek hatással az Izrael-Hamász közötti háborúra, de kiválthatják az Egyesült Államok és szövetségesei megtorló csapásait. Valószínű, hogy a húszik minden légicsapásra további rakéta- és drónkilövésekkel válaszolnak, amelyek Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket is célba vehetik. Ez komoly problémát jelenthet, mert korábban a síita lázadó csoport sikeresen vett célba olyan létfontosságú stratégiai helyszíneket, amelyek a két arab ország területének mélyén találhatók.

A jemeni polgárháború

A jemeni polgárháborúban két fő, egymással konfliktusban álló fél van. Az egyik oldalon a húszi lázadók állnak, akik iráni támogatással bírnak és a Jemen északi részén található Szaada tartományból származnak. A másik oldalon pedig a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció áll, amely támogatást nyújt Jemen legitimként elismert kormányának, amellyel a húszi lázadók harcban állnak. Ezenkívül a konfrontációban több helyi és nemzetközi szereplő is részt vesz, ami bonyolítja a helyzetet. A polgárháború 2014 szeptemberében kezdődött, amikor a húszi erők elfoglalták a fővárost, Szanaát, amit gyors húszi hatalomátvétel követett. Az Irán által támogatott síita milícia és a szaúdi vezetésű erők koalíciója közötti háború százezreket ölt meg, és a világ legsúlyosabb humanitárius válságát idézte elő a közelmúltban. A harcok azonban az elmúlt évben nagyrészt abbamaradtak, mivel a kísérleti tűzszünetet betartották a felek, és béketárgyalásokat is kezdeményeztek. A viszály viszont újfent kiújult, és valószínűleg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek továbbra is részt vesznek a jemeni háborúban, mivel mindketten kénytelenek lesznek reagálni a húszik által vezetett támadásokra.

Kik azok a húszik?

A húszik egy zaidi síita csoport. Ideológiájukról sokat elárul jelmondatuk: „Isten a leghatalmasabb, halál az Egyesült Államokra, halál Izraelre, átok a zsidókra és győzelem az iszlám számára”. Iránnal szövetségesek, anyagi és technikai támogatást kapnak a perzsa országtól. Azonban fontos megemlíteni, hogy a Hezbollahtól eltérően, Irán kevésbé tudja irányítani a húszik döntéshozatalát. Esetükben a legfelsőbb vezetés ajtaja a szervezet legmagasabb rangú tagjain kívül mindenki előtt zárva van.

Noha a húsziknak vannak olyan rakétáik és fegyveres drónjaik, amelyek elérhetik Izraelt, valószínűleg egyik sem fog gondot okozni az izraeli légvédelem számára. Ennek tudatában kijelenthető, hogy a húszik azon döntését, hogy rakétákat és drónokat indítanak Izrael felé, mindenekelőtt a csoport belföldön fennálló helyzetével kapcsolatos aggályai vezérlik. A szervezet növekvő elégedetlenséggel néz szembe az általa uralt területeken élő lakosság körében. A húszik hatékony biztonsági szolgálatuk által a legtöbb területen vasmarokkal tartanak rendet, viszont hatalmi bázisaikon komoly repedések alakultak ki. Jemen gazdasága haldokik, valutája összeomlott, és a közszférában dolgozók fizetésüket 2016 óta nem kapják meg rendszeresen.

A helyzet eszkalálódása

Azzal, hogy a húszik rakétákat és drónokat indítanak Izrael felé, azt remélik, hogy elvonják a jemeniek figyelmét arról a problémáról, hogy nem tudják biztosítani a gazdaság helyreállítását. Továbbá az Izrael-ellenes hangulat Jemenben, akárcsak az iszlám világ nagy részében fokozódik a Hamász támadása óta. Sok jemeni, még azok is, akik a húszik ellenőrzési területein kívül élnek, kedvezően értékelik a Jemenből Izrael felé irányuló rakétatámadásokat.

A húszik rakétakilövése, valamint a csoport Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni fenyegetései következtében a szaúdi-húszi tárgyalások valószínűleg bizonytalan időre abbamaradnak. Ha támadásaik folytatódnak – és valószínűleg fognak – tovább halványulnak a kilátások arra, hogy Szaúd-Arábia és a húszik bármiféle megállapodásra jussanak.

Tovább fokozza a problémát, hogy a húsziknak nyújtott iráni pénzügyi és anyagi segítség hozzájárult ahhoz, hogy a nagyrészt hazai gyártású rakéták, valamint fegyveres légi és tengeri drónok széles és egyre növekvő skáláját fejlesszék ki. Tehát növekszik a jemeni lázadó csoport kompetenciája az egyre nagyobb hatótávolságú rakéták és drónok fejlesztését és használatát illetően, ami mögött sokan egyértelműen Irán szerepvállalását vélik felfedezni.

Iránnak köze van a térség szinte összes konfliktusához

Az 1979-es forradalom óta Irán proxy-hálózatot épített ki a Közel-Keleten. 2023-ban Teheránnak már több mint egy tucat, jelentős haderővel bíró szövetségese van, némelyikük saját politikai párttal rendelkezik, ami kihívást jelent a helyi és a szomszédos kormányoknak. Az iráni Forradalmi Gárda fegyvert, kiképzést és pénzügyi támogatást nyújtott a milíciáknak és a politikai mozgalmaknak legalább hat országban: Bahreinben, Irakban, Libanonban, a palesztin területeken, Szíriában és Jemenben.

Az Egyesült Államok katonai konfrontáció nélkül küzdött Irán meghatalmazottjaival. 1984 óta az Egyesült Államok hat elnökségen keresztül szankcionálta Irán közel-keleti milíciáinak kiterjedt hálózatát, hogy visszafogja Teherán regionális befolyását. A Trump-kormányzat 2017 és 2021 között növelte a büntető gazdasági intézkedések ütemét és hatályát. A szankciók azonban soha nem jártak sikerrel. 2020-ban az Egyesült Államok Külügyminisztériumának becslése szerint Irán évi 700 millió dollárral támogatja a Hezbollahot. A korábbi jelentések szerint Teherán évente 100 millió dollárt ad a különböző palesztin csoportoknak, köztük a Hamásznak és az Iszlám Dzsihádnak.

Fontos belátni, hogy a térség összes konfliktusában felfedezhető az iráni jelenlét. A perzsa ország az esetek döntő többségében meghatalmazott milíciákon keresztül próbálja befolyásolni az eseményeket. Elég csak megemlítenünk a jemeni polgárháborúba való beavatkozásukat, a palesztin militáns és terrorszervezeteknek, valamint a libanoni Hezbollahnak nyújtott támogatásukat, a szíriai rezsimet támogató fegyveresek patronálását, vagy az iraki síita milíciák létrehozását. Irán proxy-hálózata komoly instabilitást okoz az egész térségben, és az sem kizárható, hogy a Hamász által Izrael ellen indított terrorakcióban is szerepet vállaltak.