2023. október 7-én, szombati napon, mikor a zsidó vallás a Sábát ünnepet tartja, sorozatos támadások érték a Gáza övezet izraeli oldalát. A több ezer rakétából álló támadást az iszlám militáns csoport, a Hamász kezdeményezte. Az elvett emberi életek száma egy nap leforgása alatt ezres nagyságrendűre nőtt, és ez az azóta is zajló konfliktus csak fokozódik. 

Az izrael–palesztin konfliktus évtizedek óta számít gyújtópontnak a világbéke szempontjából. A Gáza övezet kritikus kérdése számos katonai beavatkozás indítékául szolgált már. A 2023-as konfliktus hatására nem csak a régióban, de világszerte megkezdődtek a lázongások: hol izraeli, hol palesztin szimpatizáns tüntetések formájában választanak oldalt az emberek világszerte.

A világ nagyvárosaiban robbanásszerűen indultak meg a szimpatizáns mozgalmak. Az Iszlám Állam is felszólította követőit az izraeliek ellen küzdő palesztinok támogatására. A konfliktus Európát sem kerülte el, ezrek vonultak az utcára az izraeliek vagy a palesztinok ellen tüntetni a kontinens nagyvárosaiban. 

Október 16-án este Brüsszel utcáin terrortámadásba torkollott a felfokozott helyzet, melyet „Allah katonája”, egy 45 éves tunéziai férfi követett el. Az „ISIS motivációjára” a férfi lelőtt két svéd turistát, akik a belga-svéd futballmérkőzés apropóján érkeztek a városba. A terrorista videó bejelentkezés formájában erősítette meg, hogy a terrorcselekmény Allah katonájaként a muszlimok elleni támadás megbosszulásáért követte el, továbbá hivatkozott az Egyesült Államokban történt gyűlölet-bűncselekményre is, melynek következtében egy 6 esztendős palesztin kisfiú vesztette életét. 

Miután a rendőrség hajtóvadászatot hirdetett ki az elkövető elfogásáért, kedd reggel egy Schaerbeek negyedben található kávézónál szintén lövöldözés történt. A város ezen részét főként törökök, tunéziaiak és marokkóiak lakják. A belga hatóságok értesülései szerint az áldozat ezúttal a hétfői terrorcselekmény gyanúsítottja volt: a 45 éves tunéziai férfi. 

A terrorcselekmény egész Európát megrázta. A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson sajtótájékoztatójában egy kizárólag svéd állampolgárokat célzó támadásnak minősítette a hétfő esti történéseket és felszólalt az uniós határok megerősítése, fokozott ellenőrzése és védelme mellett. Úgy fogalmazott: „Nagyobb biztonságra van szükségünk, nem lehetünk naivak.”

Ennek fényében: Mit eredményezett a brüsszeli terrortámadás? A belga főváros terrorkészültségét 2-es fokozatról 4-esre emelték, és megerősítették a rendőri jelenlétet a város számos pontján. A történések eredményeként egész Európa készenléti helyzetben van, és az idegek pattanásig feszültek. A háború hatásai az uniós egységfronton is nyomot hagytak, hiszen az arab–izraeli kérdés megosztottsága megnehezítheti az együttműködést is.

A háború nem tűnik megszűnni, sőt, tovább eszkalálódik, miközben emberek ezrei vesznek oda. A militáns összecsapásból humanitárius katasztrófa lett, ahol a gyermekéleteken túl, már az iskolák és a kórházak is a támadások kereszttüzébe kerültek. Annak ellenére, hogy a konfliktus földrajzilag a Közel-Keleten zajlik, a háború hatására az egész világ megmozdult és két táborra osztotta az embereket, ez pedig a béke kérdését ismét pengeélre kényszeríti.