Az Egyesült Arab Emírségeket (EAE) számos érdek fűzi az afrikai kontinenshez, amelyek több területre is kiterjednek. Az aranyvásárlás stratégiája kiemelkedő fontossággal bír, és a közel-keleti ország rengeteg aranyat vásárol fel egyes afrikai országoktól (pl. Szudántól). Az aranyhoz való olcsó hozzájutás fejében fegyvereket és ellátmányt szállít a konfliktusok bizonyos szereplőinek. Ez utóbbira több bizonyíték is rendelkezésre áll, például korábban ugandai tisztviselők közölték, hogy „fegyverszállítmányokat találtak egy olyan repülőgépen, amelynek az Egyesült Arab Emírségekből humanitárius segélyt kellett volna szállítania Csádban tartózkodó szudáni menekülteknek”.

Tavaly augusztusban az EAE vezetése tagadta, hogy „fegyverrel és lőszerrel támogatná a szudáni konfliktus[ban részt vevő] bármelyik felet” – áll a Külügyminisztérium és a Nemzetközi Együttműködési Minisztérium honlapján közzétett dokumentumban. A közlemény szerint az Egyesült Arab Emírségek nem foglal állást a jelenlegi konfliktusban, és igyekszik véget vetni annak. Ennek viszont ellentmond a Szudáni Szuverenitási Tanács egyik tagjának nyilatkozata, ugyanis Jászir al-Atta szerint az Emírségek ellátmányt és fegyvereket küld az RSF (Gyors Támogató Erők, a szudáni konfliktus egyik résztvevője) számára a csádi Umm Jars repülőtéren keresztül. Emellett a szudáni hadsereg volt vezérőrnagya, Amín Iszmá’íl is rámutatott arra, hogy az EAE érintettségét a külföldi hírszerző szolgálatoktól származó bizonyítékok is alátámasztják.

Gazdasági és geostratégiai érdekek

Sokan teszik fel a kérdést, hogy pontosan mi motiválja az Emírségek egyre erőteljesebb afrikai szerepvállalását? Elsősorban gazdasági és geostratégiai érdekek fedezhetők fel az arab ország aspirácói mögött. Egyrészt az afrikai arany lehetőséget teremt az EAE vezetése számára, hogy stabilizálják és diverzifikálják az ország gazdaságát, másrészt bizonyos afrikai kikötők és tengeri utak felügyelete fontos a kereskedelmi hálózatuk és biztonságuk szempontjából. Elsődleges céljuk, hogy előnyt szerezzenek szomszédaikkal szemben, és regionális és globális kereskedelmi, utazási és áruszállítási központtá váljanak. A tengeri útvonalak ellenőrzése lehetővé teszi számukra, hogy áruikat biztonságosan szállítsák, valamint erősítsék regionális jelenlétüket. Emellett az afrikai piac gazdasági lehetőségei is vonzóak számukra.

Az Egyesült Arab Emírségek tengerszoros-stratégiája három szorosra összpontosít: 

  • a Hormuzra, 
  • a Báb al-Mandebre, és a 
  • Szuezre.

Ezzel összefüggésben elmondható, hogy az arab ország térségbeli törekvései három egymásra épülő politikai dimenziót ötvöznek: 

  • jelenlétüket a tengeri biztonság területén, 
  • pragmatikus és intézményi párbeszédet a tengeri hajózás biztonságáról, valamint 
  • geogazdasági befektetéseket a létfontosságú vízi utak körül.

Egyesek úgy vélik, hogy az Öböl-menti arab állam jelenléte Afrika szarvában összefügghet azzal a céllal, hogy gyengítsék az iráni befolyást a Báb al-Mandeb szoros melletti stratégiai hajózási útvonalakon. A Báb al-Mandeb egy úgynevezett fojtópont (angol eredeti: chokepoint), és egy olyan stratégiai helyszínnek tekinthető, amelynek megzavarása jelentős hatással lehet a globális kereskedelemre. Az EAE célja, hogy biztosítsa a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger közötti kereskedelmet és energiaellátást, valamint hogy ellensúlyozza az Irán által támogatott politikai és vallási csoportokat a térségben. Éppen ezek miatt a Báb al-Mandeb egy kritikus fontossággal bíró terület, mivel elválasztja Afrikát Ázsiától, és naponta több millió hordó olaj és más áruk haladnak rajta keresztül. Az EAE attól tart, hogy Irán (proxy szervezetein keresztül) befolyása alá vonhatja ezt a stratégiai útvonalat, és zavart okozhat a nemzetközi hajózásban. Ezért korántsem meglepő, hogy az arab állam katonai bázisokat és kikötőket épített ki a szoros közelében, és részt vett a Jemenben zajló háborúban, amelyben az iráni támogatású húszi lázadók ellen harcolt.

Afrikai arany alacsony áron

Az aranycsempészet ősrégi gyakorlat, de még kifizetődőbb lett, amikor a nemesfém unciánkénti ára 2020 augusztusában rekordszintre, 2075 amerikai dollárra emelkedett. Az illegális kereskedelem azóta minden eddiginél jobban fellendült Afrikában, és a nyilvánosan elérhető adatok szerint csekély előrelépés történt a megfékezésében.

Egyes jelentések szerint Szudánon kívül Nigéria, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Zimbabwe, Mali, Ghána, Burkina Faso, a Közép-afrikai Köztársaság és Niger hatóságai panaszkodnak évente több tonna arany határaikon való kicsempészésére. A jelentések arra is kitérnek, hogy a legtöbb arany Dubajba érkezik, olyan országok finomítóin keresztül, mint Uganda és Ruanda, vagy közvetlenül légi úton szállítják kézipoggyászban, gyakran hamis papírokkal.

Az ENSZ és a nem kormányzati szervezetek régóta megkérdőjelezik az egyik emirátus – Dubaj – látszólagos szerepét a feketekereskedelem elősegítésében azáltal, hogy behunyja a szemét a kétes forrásból származó import felett. Az Egyesült Arab Emírségek vezetése határozottan tagadja, hogy részt vettek volna illegális gyakorlatokban, azonban az afrikai országok panaszai és a jelenleg folyamatban lévő csempészet mértéke egyre kényelmetlenebb kérdéseket vet fel, és csorbítja Dubaj, mint aranykereskedelmi központ hírnevét. 

Szaúd-Arábia is érdekelt

Figyelemre méltó, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között egyre inkább kiéleződik a verseny, amit az afrikai befolyás növelése miatt folytatnak. Előbbi ország nemrégiben több mint 2 milliárd riál (kb. 533 millió dollár) értékű megállapodást írt alá afrikai országokkal egy konferencia alkalmával, amely jelentősen megerősítette a Királyság és a kontinens kapcsolatait. Ezenfelül az ún. Arab Koordinációs Csoport – amely a régió különböző fejlesztési alapjaiból áll – 50 milliárd dollárt ígért Afrika támogatására, amelyet 2030-ig fog teljesíteni. A szaúdi gazdasági miniszter szerint az Afrikában eddig eszközölt 73 milliárd dolláros szaúdi befektetés „csak a felszínt kaparja”, utalva a fekete kontinenssel való kereskedelem és együttműködés jövőbeni kilátásaira.

Mind az Egyesült Arab Emírségek, mind Szaúd-Arábia felismerte Afrika gazdasági és geopolitikai potenciálját, és komoly erőfeszítéseket tesznek az afrikai kapcsolatok megerősítésére és befolyásuk növelésére. Ennek eredményeként a jövőben egy dinamikus arab verseny várható az afrikai befolyásért és erőforrásokért.