A formális vitázás nem csupán a kritikai gondolkodást és az elemzőkészséget fejleszti, hanem egy adott téma elmélyülésében is segíthet, és nem mellesleg az érveléstechnikán keresztül a nyilvános beszéd képességének javításához is hozzájárul. A vitázás előnyeinek átismétlését követően megnézzük, hogy a hamis dilemma és a közvéleményre apellálás mellett melyik a következő érvelési hiba, amit mindenképpen kerülnünk kell a formális vita alkalmával.

A vita - formátumtól függetlenül - alapvetően jól strukturált módon, adott szabályoknak megfelelően zajlik. Ebben a kommunikációs folyamatban érvekkel, cáfolatokkal és kérdésekkel színesítve tanuljuk meg a körülöttünk lévő világ objektív kezelését. Több vitaformátum is létezik, mégis az egyik legelterjedtebb az Európai Egyetemközi Tanács által ellenőrzött Brit Parlamenti vita, ahol négy kétfős csapat versenyez. A résztvevőknek személyes véleményektől, érzésektől mentesen kell érvelniük egy megadott tételmondat mellett vagy ellen. A szereplőknek be kell tartaniuk bizonyos szabályokat; igazságos vitahelyzetet teremtve, tiszteletteljesen kell vitázniuk. Egységesen, minden vita alapvető célja, hogy a vitázók - a tények és jól felépített logikus érveik segítségével - meggyőzzék a bírókat és a közönséget az igazukról - . 

A hamis dilemma és a közvéleményre apellálás - mint érvelési hiba - után a szalmabáb jelenségét vizsgáljuk meg. Szalmabáb érvelési hibának nevezzük, amikor egy vitában nem az eredeti álláspontot vagy érvet támadják, hanem annak torzított, vagy eltúlzott változatát. A szó alapvetően arra utal, hogy valaki egy könnyen megsemmisíthető és könnyen megcáfolható torzított érvet épít fel, és nem az ellenfele valós érveit támadja. Ez a jelenség egyszerre torzít és egyszerűsít, hiszen a másik oldalon érvelő személy eredeti érveit tudatosan eltúlozza, és azért hoz létre egy egyszerűsített változatot, hogy a későbbiekben könnyebben tudjon cáfolni. A vitázás folyamatában úgy feltételezik a másik személy szándékait, hogy közben a valós érveket nem veszik figyelembe. Nézzünk meg egy egyszerű, szemléletes példát: 

„A: Véleményem szerint a tandíj-kötelezettség eltörli az esélyegyenlőséget. 

B: Azt szeretnéd, ha a sok munkaképes fiatal állami támogatással naphosszat lógjon és felesleges diplomákat szerezzen ahelyett, hogy hasznos munkát végezne?”

Ebben a kommunikációs folyamatban akkor lépne fel további hiba, ha az „A” személy a diplomagyűjtés előnyeit, azaz egy torzított álláspontot kezdene el védeni. 

 

Nézzünk meg néhány filmes, és egy regényből kiragadott közvetett példát! Az 1992-as Few Good Men (magyarul: Egy becsületbeli ügy) haditengerészeti jogi drámáról szóló filmben Tom Cruise alakítja Daniel Kaffee szereplőt. A hadnagy kénytelen védelmezni két katonáját, akiket azzal vádolnak, hogy bántalmazták egyik bajtársukat. A vádlottak ügyvédje, Jo Galloway (Demi Moore), a tanú kijelentéseit torzítva próbálja bemutatni az esetet, hogy meggyőzze a bírót és az esküdteket. A tárgyalás alkalmával szalmabáb érvelési hiba alkalmazása szemlélteti, hogy miként éri így el a célját. Egy másik igazán jó példa a 2008-ban megjelent, A sötét lovag (angolul: The Dark Knight) című akciófilm. A Batman-trilógia második részében a Heath Ledger-t alakító Joker karakter - már-már taktikai húzásként - több esetben alkalmazza ezt az érvelési hibát. Az egyik jelenetben Joker találkozik Harvey Dent-tel, akit megpróbál meggyőzni, hogy az okozott problémákért a város vezetése a felelős. Érvelésében a valóságot torzítja, nem megfelelően reagál Harvey gondolataira és megpróbálja másra terelni a felelősséget az okozott káoszért. 

Az Aaron Eckhart által alakított Nick Naylor szóvivő a 2005-ös Thank You for Smoking (magyarul: Köszönjük, hogy rágyújtott!) című filmben egy nyilvános vita alkalmával az álláspontok egyszerűsítésével és az érvek eltúlzásával vázolja fel, hogy valójában a dohányipar ellenzőinek a célja, hogy a cigarettavásárlók sokáig dohányozzanak. 

Suzanne Collins „Az éhezők viadala” című népszerű ifjúsági regényében közvetetten jelenik meg ez az érvelési hiba. A történetben a Capitol nevű hatalmas város irányít tizenkét körzetet, melyek mindegyikében kiválasztanak egy fiút és egy lányt, akiknek részt kell venniük az Éhezők Viadalában. Ezt az eseményt úgy állítják be, mint egy pozitív lehetőséget, amiért a körzeti lakosoknak hálásnak kellene lenniük, lévén, hogy a viadal által hőssé válhatnak. A valóság azonban az, hogy ez egy életveszélyes és kegyetlen játék, ahol a résztvevők élete a tét. A város igyekszik egy egyszerűsített, hamis képet festeni az eseményről annak érdekében, hogy manipulálja az emberek gondolkodását. Teszik mindezt azért, hogy elkerüljék az igazi problémák és erkölcsi aggályok felvetését, kontrollálják a közvéleményt. Alapvetően ennél a jelenetsorozatnál jelenik meg a szalmabáb érvelési hiba.

Bár a szalmabáb érvelési hiba általában inkább problémákat, mint előnyöket okoz a kommunikációban, fontos tudni, hogy az érvelés módját és stratégiáját mindig az adott helyzet és a célok határozzák meg. A win-win helyzet és a konstruktív hozzáállás mindig konstruktív, míg a manipulatív attitűd, a hibás érvelés destruktív. A szalmabáb érvelési hiba egyik negatívuma, hogy kommunikációs akadályokat hoz létre, alkalmazásával hátráltatja a konstruktív vita létrejöttét. Árnyoldala továbbá, hogy a félreértésekkel akár hamis információk elterjedése is szóba jöhet, hiszen az eredeti érvek torzítása vagy egyszerűsítése lehetőséget ad a téves következtetések levonására. Nehéz ennek az érvelési hibának a pozitívumait kiemelni. Egy-két esetben a humoristák – a formális vitán kívül – eszközként szokták alkalmazni. A stand up comedy  műfajban egy adott helyzet torzítása kiváló építőeleme lehet a műsornak. Mindezeken túl, bizonyos helyzetekben az egyszerűsítés segíthet a bonyolult témák megértésében, könnyebbé téve a kommunikációt. Segíthet egy vitázónak, hogy kiemelje vagy hangsúlyozza az ellenfele érvelésének bizonyos aspektusait, vállalva azt a kockázatot, hogy ez az információk túlzásával vagy torzításával járhat. 

Fontos, hogy a vitapartner érvelését pontosan értsük, és a valós érveire reagáljunk, nem pedig egy egyszerűsített és eltúlzott változatára. A szalmabáb érvelési hiba alapvetően eltereli a figyelmet a másik fél valós érveiről, és egy olyan torzított érvrendszerrel szembesít, amelyet a későbbiekben könnyen meg lehet védeni, és akár el is lehet utasítani. Kockázatos, hiszen nem a valódi, eredményes vita kimenetelét szolgálja, hanem inkább manipulatív, ezért javasoljuk minden esetben ennek a hibának a mellőzését. Összegezve: az eredményes, igazságos, érdekes vitázás érdekében mindkét félnek hajlandónak kell lennie a másik álláspontjának a megértésére.