E sorok írásakor még nincs bizonyosság: Joe Biden a győzelem kapujában áll, de azt sem lehet mondani, hogy Donald Trumpnak nem maradt esélye egy második elnöki ciklusra. Még akkor sem, ha Nevadát és Georgiát is elveszíti a jelenlegi elnök, ugyanis több államban annyira csekély Biden előnye, hogy az újraszámlásások, jogi procedúrák kis eséllyel ugyan, de hozhatnak más eredményt.
De ez az elnökség káoszban született, és az elektori kollégium szempontjából csak csekély többséggel. Az, hogy Biden mögött közel 74 millió szavazat áll, Trump mögött pedig „csupán” nagyjából 70 millió, nem igazán érv, mert mindenki, de különösen a republikánusok a jelenlegi választási rendszer követelményei szerint kampányoltak: a cél nem a minél több szavazó, hanem a minél több elektori szavazat gyűjtése volt. Elmaradt a sokak által várt kék hullám, sőt a republikánusok jól szerepeltek a szenátusi és a képviselőházi választásokon. A szenátusi többségüket megvédték, csupán egy helyet veszítve, míg a képviselőházban hat helyet szereztek. Bidennek, ha elnök lenne, egy ellenséges szenátussal kellene együtt élnie legalább két évig. Szó sincs tehát a Trump éra választók általi tömeges elutasításáról. Sőt, a választások napján órákon át álltak sorba milliónyian – főként a levélszavazást kevésbé használó republikánusok. Komoly elkötelezettséget mutat ez. Az esetleges Biden-győzelem optikáját még inkább rontja, hogy bár a közvéleménykutatók a demokrata támogatottságot nagyjából jól mérték, Trump támogatását milliókkal gondolták kevesebbnek.
De az is több anekdotánál, hogy teljes városnegyedekben nem voltak Donald Trumpot nyíltan támogató szavazók, egyszerűen azért, mert féltették autójukat, házaikat a rongálástól. De akár testi épségüket is. Ma Amerikában a politikai erőszak realitás, és a fizikai agresszió nagyobbik fele progresszív-baloldali gyökerű. Az Ötödik sugárút üzleteit New Yorkban nem a Trump szavazók miatt deszkázták be, és nem a republikánusok vertek szét egy tucatnyi városközpontot az elmúlt hónapokban. Ha nyer is a demokrata elnökjelölt, a csekély arányú győzelem egy megfélemlített republikánus szavazótáborral szemben, a sajtó teljes, és az üzleti világ nagy részének támogatása mellett távolról sem meggyőző. Ha Biden nem rendelkezik nagyobb anyagi forrásokkal, és nem támogatja immár az elfogulatlanság és professzionalizmus minden látszatát mellőzve a fősodorbeli sajtó, illetve a Facebook és a Twitter, valószínű, hogy más lett volna a választási eredmény.
Az, hogy elmaradt az egyértelmű döntés az amerikai társadalom részéről egyik vagy másik fél irányában, mindenképpen nagyon szerencsétlen fejlemény az USA számára.
Biden felhatalmazása mindenképpen gyenge lesz, az új elnök az amerikai társadalom közel felének lojalitásával nem számolhat majd. Ez persze egy esetleges fordulat esetén is igaz: ha mégis Trump folytathatná, egy agresszív kisebbség erőszakos ellenállásával, és a társadalom felének mélységes ellenszenvével kellene szembenéznie.
Az eleve nem jó helyzeten pedig tovább rontott Donald Trump választási csalásokra utaló nyilatkozata a szavazás éjszakáján. Ezzel tovább mélyítette az amúgy is nagyon komoly ellentéteket, előnyt magának pedig aligha szerzett. Az elnök paranoiája persze érthető, a személye ellen irányuló négy éves hadjárat minden határon túlment. Ilyen átfogó támadássorozatra nem lehet indok Trump problematikus stílusa és rendkívül „színes” személyisége sem. 2016-os csapatát időnként egyértelműen titkosszolgálati eszközökkel vadászták le, első nemzetbiztonsági tanácsadója, a háromcsillagos tábornok, Michael Flynn sorsa csak a jéghegy csúcsa. Flynn esetében bebizonyosodott, hogy nem működött együtt az oroszokkal, politikai okokból próbálták bizonyítani bűnösségét. A többieknél lehet, hogy valós bűnöket találtak, de a széles körű nyomozások célja egyértelmű volt: a hivatalban lévő elnök lejáratása, és ha lehet eltávolítása.
Joe Biden szerda délután arról beszélt, hogy a másik oldal nem ellenség. Mivel négy éven át Trumpot és embereit ellenségként kezelték, szavazóit leszólták, és az utóbbi időben meg is félemlítették, aligha fog ez a retorika bárkit is meggyőzni a republikánusok között.
Amerika problémáit persze nem Donald Trump vagy Joe Biden okozza. A baloldal által felemlegetett társadalmi igazságtalanságok léteznek, az egészségügyi rendszer botrányos, és fontos a szembenézés az amerikai őslakossággal és a feketékkel szemben elkövetett történelmi bűnökkel is. De a progresszív-liberális ideológia az össznemzeti társadalmi kötőanyagot szünteti meg. Akármit is gondolnak arról progresszív-liberális oldalon, hogy mit tesznek, és az mennyire haladó és jó az emberiségnek, nem az egyének békés együttműködése lesz az eredmény, hanem a széthullott társadalom egyes csoportjai közötti harc. A magukat „befogadóknak” tartók voltaképpen a társadalom hatalmas részét rekesztik ki és tolják a partvonalra, ami óriási feszültséget kelt. Ez az a törésvonal, ami Trumpot a magasba emelte, és Biden a legjobb akarattal sem lesz képest azt betemetni.
A szerző az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
