2021. február 14-én előrehozott autonóm választásokat tartanak Katalóniában, miután tavaly a spanyol legfelsőbb bíróság a katalán kormányt vezető Quim Torrat eltiltotta közhivatal betöltésétől.
A katalán elnök a 2019-es országos parlamenti választások kampányidőszakában megtagadta a központi választási bizottság utasításait, és nem távolította el a középületekről a függetlenségpárti mozgalom szimbólumait. A döntés hatására most újabb fordulóponthoz érkezik a katalán politika.
A katalán függetlenség kérdése nemcsak Spanyolországot, hanem Katalóniát is megosztja. A katalán regionális kormányzat közvélemény-kutató intézete, a Centre d'Estudis d'Opinió felmérése szerint Katalónia lakosságának csak 44,5 százaléka támogatja az elszakadást. Azonban a spanyol egységet támogató politikai erők szétaprózottsága miatt a katalán törvényhozásban a függetlenség mellett érvelő pártok vannak többségben. A spanyol egység ideáját I. János Károly volt uralkodó korrupciós ügyeinek napvilágra kerülése is gyengítette, ami komoly fejtörést okozott fia, V. Fülöp számára. A botrányok a spanyol nemzet egységét szimbolizáló királyság intézményét is megrendítették.
A katalán elszakadáspárti erők a 2017-es – a spanyol központi vezetés és az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított – katalán függetlenségi népszavazás óta sikeresen tematizálták a közéletet. Ennek köszönhető, hogy a katalán választások egyik legesélyesebb jelöltje Laura Borràs, aki az igazságszolgáltatás elől Belgiumba távozó Carles Puigdemont volt elnök köré szerveződő függetlenségpárti, liberális párt, az Együtt Katalóniáért (JxCat) listavezetője. Borràsnak azonban több kihívója is akad, köztük a jelenleg ügyivő elnöki pozíciót betöltő Pere Aragonès. Az elszakadáspárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) jelöltje is nagy népszerűségnek örvendő támogatóval bír, a párt elnöke ugyanis az az Oriol Junqueras, aki a régió alelnökeként nemcsak oroszlánrészt vállalt a 2017-es népszavazás lebonyolításában, hanem tetteinek következményeit is vállalta. Két éve a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt 13 év börtönbüntetésre ítélte.
A harmadik legfőbb rivális a Katalán Szocialista Párt (PSC) jelöltje, Salvador Illa. Személye a bizonyíték arra, hogy a spanyol központi kormány is érzi a katalán választások belpolitikai súlyát, hiszen Illa tavaly még Spanyolország egészségügyi minisztereként töltött be vezető szerepet. Vélhetően az ország nagyobbik kormánypártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) abban bízik, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésben is aktív szerepet játszó politikus jó eredményt ér majd el a regionális választásokon. Ezzel pedig a PSOE katalóniai szervezete, vagyis a spanyol egységért kiálló, és sokáig a katalán regionális politikában is meghatározó szerepet betöltő PSC képes lehet felkavarni az állóvizet a baloldali és liberális, ugyanakkor nacionalista pártok által uralt Katalóniában.
A kutatásokból egyértelműen kirajzolódik, hogy Spanyolország nagyobbik kormánypártja sikeres stratégiát követett az elmúlt hónapokban. Illa jelölése óta a PSC növelni tudta támogatottságát Katalóniában, míg az ERC szavazótábora csökkenő, a JxCat párté pedig stagnáló tendenciát mutatott. Ez persze nem zárja ki azt, hogy Pere Aragonès, vagy Laura Borràs pártja a véghajrában ne tudná behozni a lemaradást, hiszen mindkét politikai szervezet a mozgósításra, a postai úton történő voksolásra buzdít, ami elősegítheti a magas részvételi arányt.
Salvador Illa és a PSC esetleges sikere ugyanakkor önmagában nem hozna változást Katalóniában. A pártnak egy 20 százalék körüli győzelem esetén koalíciós partnerre, pontosabban partnerekre lenne szüksége, de Pere Aragonès és Laura Borràs már a kampány alatt jelezték, nincs megállapodás a PSC-vel. Így a szocialistáknak olyan egyezséget kellene kötniük a katalán parlamentben helyet foglaló kisebb bal- és jobboldali pártokkal – a várakozások szerint a katalán elszakadást elutasító pártok közül a liberális Polgárok, a konzervatív Néppárt és a radikális jobboldali VOX is bejut a katalán törvényhozásba –, amely jelenleg még elképzelhetetlennek tűnik. Ugyanakkor egy ilyen helyzetben rendkívüli nyomás nehezedne a spanyol egység mellett kiálló pártokra, hiszen
Ennél azonban valószínűbb, hogy a függetlenségpárti erők ismét összefognak és közös kormányt alakítanak. Abban az esetben, ha az ERC és a JxCat együttes ereje nem lenne elegendő a katalán törvényhozásban, a 2015-ös választások mintájára ismét szövetségbe léphetnek a kisebb, szélsőbaloldali, függetlenségpárti Népi Egységgel (CUP). Az új nacionalista kormány megalakulása egyértelműen azt jelentené, hogy Spanyolországban újabb belpolitikai válság venné kezdetét. Laura Borràs szerint amennyiben a katalán parlamentben többségbe kerülnek az elszakadáspárti erők, életbe léptetik a 2017-es függetlenségi nyilatkozatot. Pere Aragonès is egyértelműen kiállt a katalán függetlenség mellett, az ERC győzelme esetén kész koalícióra lépni, hogy Katalónia önálló államisága biztosított legyen.
Az elmúlt egy évben Spanyolország a koronavírus-járvány által leginkább sújtott európai országok közé került, és a spanyol gazdaság a korlátozó intézkedések miatt mélyrepülésben van. A GDP-hez viszonyított államadósság meghaladta a 114 százalékot, a munkanélküliség növekszik, a spanyol GDP pedig közel kétszámjegyű visszaesést könyvelhetett el 2020-ban. A komoly egészségügyi és gazdasági válsághelyzet mellett harmadik kihívásként a katalán függetlenség kérdése is megjelenik.
A spanyol alkotmányjogi kereten belül rendezett úton történő kiválásra nincs lehetőség, a központi kormány azonban nyitott lenne a párbeszédre. Ugyanakkor beszédes, hogy az elmúlt közel négy évben Madrid és Barcelona nem tudott mindkettejük számára elfogadható politikai és jogi megoldást tető alá hozni. Továbbá a katalán nacionalista erők a kampány során éles kritikával illették a központi kormány szociál- és gazdaságpolitikáját, válságkezelő intézkedéseit, és egyértelműen a függetlenségi referendum során megszabott irányt szeretnék követni. Ez azt jelenti, hogy a központi vezetés és a katalán elszakadáspárti erők közötti véleménykülönbség már-már áthidalhatatlan, vagyis a nacionalista erők győzelme olyan belpolitikai válságot indíthat el Spanyolországban, ami az egész ország jövőjére hatással lesz.
A szerző az MCC Kutatócsoportjának senior kutatója.
