Nemzetközi Jogi Műhely
A nemzetközi jog időszerű kérdései
Eszmecsere nemzetközi jog időszerű kérdéseiről, amelynek keretében lehetőség nyílik kutatási konzultációra és kutatások ismertetésére is.
The Spirit of International Law
A kurzus célja, hogy az egyetemi képzést kiegészítve tárgyalja a nemzetközi jog jellegadó sajátosságait, forrásait, szerkezetét, alapvető elveit, fő értékeit, a nemzetközi jogalkotás természetét, valamint a jogalanyok bővülésének és a nemzetközi jog fragmentációjának következményeit. A kurzus ezeket a kérdéseket a jelenkori világpolitikai kihívások, így gazdasági globalizáció összefüggései között vizsgálja.
A World Made New
A kurzus célja, hogy az egyetemi képzést kiegészítve állítson emléket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, és ennek keretében tárja fel a nemzetközi jog paradigmaváltását jelképező dokumentum elkészítésének kalandos történetét, az éjszakába nyúló vitáit, valamint a nyilatkozat későbbi hatását és az annak alapján kiépült nemzetközi emberi jogi rendszert övező kiritkákat és legfontosabb kihívásokat. A kurzus elemzi, hogy az emberi jogok miért töltenek be meghatározó szerepet a jelenkor közéleti gondolkodásában, és ennek milyen szerteágazó következményei vannak. A jelenkor kihívásai között törekszik vizsgálni a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás szerepét, valamint a jogi igényének elszaporodásának jelenségét.
Globalization Through International Law
A kurzus megvilágítja a nemzetközi jog azon területeit, amelyek tartópillérként szolgálnak a gazdasági globalizáció felíveléséhez. Így terítékre kerül a tőkeberuházások nemzetközi jogi védelme, a nemzetközi kereskedelmi jog, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó sajátos joganyag. A kurzus célja, hogy kritikai szemmel tárja fel e jogterületek működési mechanizmusait, az államok szuverenitására, valamint a nemzetközi jog többi, feltörekvő területére gyakorolt hatásait és kapcsolatát. A kurzus homlokterében álló kérdés, hogy a nemzetközi jog e területei milyen hatást gyakorolnak az állami szuverenitásra és közérdekvédelmi szabályozásra, illetve milyen kapcsolatban állnak a nemzetközi jog többi területével. A kurzus további célja, hogy elemezze azokat a jelenleg zajló reformelképzeléseket, amelyek mind az anyagi jogi szabályok, mind pedig a vitarendezés terén olyan harmonikusabb és integrált látásmódot kínálnak, amely a gazdasági globalizáció térnyerése során nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a nemzetközi jog valamennyi területét és szabályát.
Cultural Heritage in International Law
A kurzus célja, hogy az egyetemi képzést kiegészítve világítsa meg a kultúra nemzetközi jogi védelmének jelentőségét és eszközeit a gazdasági globalizáció, valamint az annak alapjául szolgáló nemzetközi jogi szabályrendszer megerősödésének korszakában. A kurzus elsődlegesen a nemzetközi beruházásvédelmi jognak a kultúra védelmére gyakorolt hatásait veszi szemügyre, és ennek érdekében elemzi a nemzetközi jog e két különálló területének kapcsolódási pontjait. Betekintést nyújt a kultúra, a kulturális és civilizációs örökséget védő nemzetközi joganyag fejlődésébe és jelenlegi szabály- és intézményrendszerébe. A kurzus célja, hogy kritikai szemmel tárja fel e jogterületek működési mechanizmusait, illetve elemezze azokat a jelenleg zajló reformelképzeléseket, amelyek akár az anyagi jogi szabályok, akár a vitarendezés terén olyan harmonikusabb és integrált látásmódot kínálnak, amely a gazdasági globalizáció térnyerése során nagyobb hangsúllyal veszi figyelembe a kulturális örökség megőrzésének szempontjait.
Magánjogi Műhely
Összehasonlító szemléletmód a jogalakítás és a jogvitamegoldás területein
Tőkepiacok és értékpapírjog
Az EU jog élőben
2019-től minden félévben szemináriumi keretű kurzust tartok az EU jog hallgatókkal való jobb megismertetése érdekében. Az adott félévi kurzusok mindig valamilyen, az egyetemi tanulmányok során kevésbé ismert, de a jogászi életben kiemelten fontos témakört ölelnek fel, pl. energiajog, versenyjog, közbeszerzések joga, adójog. A kurzusokat követően félévente tanulmányutat szervezünk Brüsszelbe, hogy a hallgatók jobban meg tudják ismertni testközelből is az EU intézményrendszerét és működését.
Közjogi Műhely
Állam, főhatalom, önazonosság és integráció
Az állam és a véleménypiac: A közösségi média hatásai a demokráciára
Gyermekvédelem az Európai Unióban és az online platformokon
A kurzus során a hallgatók megismerhették a gyermekvédelmi rendszer és releváns jogszabályi háttér alapjait, valamint az online platformok veszélyeire és azok leküzdésére vonatkozó kutatások eredményeit.
Hogyan teszteljük az adatvédelem DNS-ét?
A kurzus betekintést engedett a hallgatóknak az adatvédelem alapjaiba, valamint egy nagyon specifikus terület, a DNS-tesztek különböző jogi szabályrendszerébe.
Gyermekvédelem az Európai Unióban és a platformokon a mesterséges intelligencia világában
A témához tartozó alapismeretek átadása után a gyermekvédelem magyar és EU-s szabályozásának vizsgálata, összehasonlítva más jogrendszerek intézkedéseivel. Külön foglalkoznunk kell a platformok térnyerése után jelentkező új kihívásokkal, potenciális megoldásokkal és a mesterséges intelligencia gyermekvédelem szolgálatába állításával.
Az állam funkciója az integrációban: alapvető vagy lényegi?
A témához kapcsolódó alapismeretek átadása után az állam felépítésének megismerése, majd az alapvető állami funkciók, az alkotmányos identitás és a szuverenitás kapcsolatának feltárása. Az EU integrációs kérdéseit vitatjuk meg, valamint azt vizsgáljuk, hogy meddig terjedhet az állam funkcionális mozgástere.
Jog és Társadalom Műhely
Füstös szivarszobák: A média és a politika kapcsolata
A kurzus célja, hogy bemutassa a hallgatóknak a mai regionális médiapiac helyzetét, általános jellemzőit és kihívásait nemzetközi kitekintésben. Ezzel összefüggésben pedig feltárja a média és a politika kapcsolatát: hogyan alakítja egymást e két szereplő, milyen felelősségük van a társadalom irányában? Megvizsgáljuk a média helyzetét a politikában, a PR erejét és a lobbisták hatalmát. Szemlére vesszük a politika eszközeit a médiapiacon, a kampányok erejét és kapcsolatát a negyedik hatalmi ággal.
Keresztény civilizáció: Sarokpontok filmen
A keresztény civilizáció elmúlt kétezer éve korántsem tekinthető felhőtlennek. Kiemelkednek belőle különböző sarokpontok, amelyek rányomták a bélyegüket a hagyomány további fejlődésére. Ilyenek lehetnek természetesen az alapító történetei, hasonlóképpen a misszió eseményei, nagy szentek föllépése, az egyházszakadások, valamint a hitbéli megpróbáltatások időszakai. Ezeknek a filmes megformálásával foglalkozunk a tárgy során.
Jogbölcseleti tépelődések
A tárgynak a célkitűzése elmélyedés a Jog és Társadalom Műhely munkájában, bekapcsolódás a kutatásokba, az iskolatagok segítése a műhelyválasztásban, a Tudományos Diákköri dolgozatok, évfolyamdolgozatok, szakdolgozatok, műhelydolgozatok közös megvitatása. A junior kutatók és a műhelytagok is részt vesznek a közös munkában, hatékonyan segítik a többieket a jogelméleti elmélyedésben.
A Katolikus Egyház politika- és államfelfogása a 20. században
A tárgy célja, hogy a társadalomtudományok és a filozófia iránt érdeklődő hallgatókat bevezesse a Katolikus Egyház 20. századi politika- és államelméleti hagyományába és teret biztosítson a különböző megközelítések megvitatására.
Ütközéspontok: a jog, a filozófia és a teológia határterületei
A társadalmi igazságosságot háromféleképpen fogja föl a gondolkodástörténet (államelmélet, jogbölcselet, politikai filozófia, társadalomelmélet, társadalombölcselet): mint jólétet, mint szabadságot, és mint erényt. Gyakorlati vitákra fókuszáló tárgy során az igazságosság ezen elméleteit tekintjük át a jog, a filozófia és a teológia szemüvegén keresztül.
Mivel tartozunk a császárnak? – Keresztény államelméletek
A kurzus során öt szerzőt középpontba helyezve tárjuk fel az államra vonatkozó keresztény politikai gondolkodás nagy hagyományait. Az ókeresztény kortól napjainkig az adott korszak kiemelkedő szerzőjének jelentős szövegén keresztül vizsgálunk mai is aktuális problémákat.