A Külgazdasági Műhely elsődleges célja, hogy bevezesse a hallgatókat a világgazdaság jelenkori fejlődési folyamataiba. A Magyarországon meglévő szellemi műhelyektől eltérően a kutatóműhely nem kizárólag geopolitikai, külpolitikai aspektusokra fókuszálna, hanem olyan fiatal szakértők képzését segítené elő, akik a mainstream média leegyszerűsítő megállapításain túljutva képesek – a magyar gazdasági érdekeket figyelembe véve – elemezni és előrejelezni a térség gazdasági folyamatait.
Az általános világgazdasági elemzésen belül megjelenik az ázsiai gazdasági fejlődés hangsúlyozott kezelése. Ennek egyik oka, hogy az ázsiai térség gazdasági súlyának látványos növekedése, a globális politikai és gazdasági erőviszonyok drámai átrendeződése nemcsak a magyar gazdaságpolitika új külkereskedelmi és befektetési stratégiájának megfogalmazásában jelentkezett a 2008-2009-es válság után, hanem egyidejűleg a hallgatók, diákok érdeklődése is egyre erősebbé vált a térséggel kapcsolatos ismeretek iránt.
A műhely másik jellemzője, hogy a világgazdaságban az elmúlt időszakban felerősödött technológiai verseny erősen megjelenik a műhely munkájában, hiszen a technológiai verseny egyre inkább nemcsak a politikai diszkurzus integráns része, hanem a közpolitika homlokterébe is bekerült. A téma világgazdasági és világpolitikai jelentősége mellett a magyar gazdaságpolitika számára is fontos.
További információk a Külgazdasági Műhely honlapján olvashatók: https://cie.mcc.hu/
A kína gazdaság a 21. században
A tantárgy elsődleges célja, hogy képest adjon a kínai gazdaság 1978-as reformok utáni fejlődéséről, ugyanakkor a fókusz az évezred forduló utáni szakaszon van.
Japán gazdaság: felemelkedés és stagnálás
A kurzus célja, hogy a hallgatók képet kapjanak Ázsia egyik legfejlettebb gazdaságai előtt álló kihívásokról.
A kurzus három nagy blokkból áll, az elsőben a második világháború óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének főbb elemeivel ismerkednek meg a hallgatók (fejlesztő állam), majd ezt követően a 90-es évek japán válságára fókuszál a kurzus, illetve arról is számot adunk, hogy alakul át a japán gazdaság, miközben a felemelkedő kínai gazdaság radikálisan átalakítja a régió gazdasági erőviszonyait.
Nagyhatalmi vetélkedés Kelet-Ázsiában
A kurzus célja, hogy a hallgatók képet kapjanak az elmúlt években meghatározó kelet-ázsiai geopolitikai átalakulásáról.
A kurzus három nagy blokkból áll, az elsőben az elmúlt időszak nagyobb geopolitikai hatású kezdeményezéseit (BRI, AUKUS, RCEP) és töréspontjait (Tajvan) elemezzük. A második blokkban elsődlegesen a térség gazdasági erőviszonyainak átalakulását vizsgáljuk meg, illetve a harmadik blokk a térségre vonatkozó jövő szcenáriók.
A világgazdaság fejlődése
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a világgazdaság átfogó és egyes részterületeire (pl. tőkeáramlás, pénzügyek, versenyképesség, gazdasági ciklusok) vonatkozó elméleti összefüggéseivel. Kiemelten foglalkozunk a közgazdasági elméletek nemzetközi tételeivel, hangsúlyt fektetve a fejlődés-gazdaságtan legfontosabb megállapításaira és tényeire is. Emellett meghatározó cél még a válságelméletek mélyreható elemzése, valamint a nemzetközi egyenlőtlenségek okaival és kezelésükkel kapcsolatos ismeretek áttekintése is. Az elméleti megközelítés mellett a gyakorlatorientált eszközök számbavételére is sor kerül, különösen az olyan területekre koncentrálva, melyek egy gazdaság felemelkedését, az életszínvonal emelését, így különösen a szegénység leküzdését tűzik ki célul.
A világgazdaság és politika aktualitás kérdései
A kurzus elsődleges célja, hogy megismertesse a hallgatókat a világgazdaság és világpolitika aktuális kérdéseivel, ugyanakkor legalább ugyanilyen fontos célkitűzése, hogy olyan technikákat és gondolkodásmódot adjon át a hallgatóknak, amelyekkel tartósan tájékozottak tudnak maradni az általános kérdések és egy általuk választott szakterület tekintetében. A kurzus tartalmi leírása: az óra két részre oszlik, az első részben a tanár által behozott anyagokra építve egy aktuális világgazdasági és világpolitikai kérdést vitatnak meg a hallgatók strukturált módon, az óra második részben pedig a hallgatók az általuk választott szűkterület egy aktuális kérdését kell bemutatniuk, amelynek része az is, hogy a terület feltáráshoz szükséges forrásokat rendszerezett formában kell bemutatni.