Ezek az eredmények számos kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy vajon mi lehet ennek a hátterében. A következőkben röviden bemutatom a kutatások eredményeit és néhány főbb magyarázatot arra, hogy a konzervatívok miért tűnnek boldogabbnak, és miért érzik jobban életük célját és értelmét.
A konzervatívok és a liberálisok közti különbségek a „boldogság”, valamint az „élet célja és értelme" tekintetében
2006-ban egy Pew Research tanulmány kimutatta, hogy az Egyesült Államokban 1972 és 2005 között a konzervatívok minden évben nagyobb valószínűséggel vallották magukat „kifejezetten boldognak”, mint a liberálisok. Hasonló eredményekre jutottak több tucat más tanulmányban és számos más országban is. Ezek az eredmények annyira állandónak mutatkoznak, hogy egyes kutatók szerint a tudományos közösségben „konszenzus” alakult ki arról, hogy a konzervatívok boldogabbak, mint a progresszívek. Egy elemző szerint a konzervatív gondolkodás és a boldogság közötti kapcsolat „annyira megalapozottan bizonyított, hogy a modern társadalomtudósok többnyire már csak ennek magyarázatát próbálják megtalálni”.
Ezt a „konszenzust" vagy „megalapozottan bizonyított" megállapítást a média a konzervatívok és liberálisok közötti "boldogságkülönbségként" emlegette. Azonban úgy tűnik, hogy ha a jóllét érzését vizsgáljuk, akkor szintén különbség van a konzervatívok és a liberálisok között, ugyanis hasonló eredmények születtek az élet céljára és értelmére vonatkozó kérdések tekintetében is. Newman és munkatársai az 1980-as évek elejétől 2017-ig terjedő időszakra vonatkozólag, összesen 16 országban végzett, több mint 25 000 résztvevőt érintő vizsgálatok után kapott adatsorokkal öt tanulmányban bizonyították be hogy a különbség van a konzervatívok és liberálisok között „az élet célját és értelemét" illetően is.
„Boldogság" és kiteljesedés: mentális egészségbeli különbség
Azt gondolhatnánk, hogy az eredmények hátterében egyszerűen az áll, hogy a konzervatívok hajlamosabbak arra, hogy a személyes életszemléletükre vonatkozó kérdésekre adott válaszaikban pozitívabbak legyenek, mint a liberálisok, vagy hogy a konzervatívok egyszerűen a jólét modern, hedonista felfogását tükrözik, amelynek nagyon kevés köze van a valódi emberi kiteljesedéshez (legalábbis az emberi kiteljesedés hagyományos arisztotelészi és keresztény felfogása szerint).
A boldogság és a jóllét érzetét illető különbségeknek e két lehetséges magyarázata azonban valószínűleg nem állja meg a helyét. A tanulmányok ugyanis (következetesen) rámutattak egy további különbségre is a konzervatívok és a liberálisok között: a konzervatívok mentális egészsége általában jobb, mint a liberálisoké, és ez a "mentális egészségbeli különbség" az elmúlt évtizedben tovább nőtt.
Különböző tanulmányok kimutatták, hogy "a szélsőséges liberális nézeteket valló emberek esetében 150%-kal magasabb a mentális betegségek aránya a mérsékeltekhez képest". Azt is kimutatták, hogy a serdülők köréneben 2010 óta jelentősen nőtt a depresszió, és ez a növekedés a liberális nézeteket valló serdülő lányok körében a legmarkánsabb, illetve, hogy a nagyon konzervatív szülőkkel rendelkező tizenévesek nagyobb valószínűséggel örvendenek jó vagy kiváló mentális egészségnek, mint a nagyon liberális szülőkkel rendelkező társaik", és "a konzervatív és a nagyon konzervatív szülők a legnagyobb valószínűséggel alkalmaznak a serdülők mentális egészségével összefüggésbe hozható nevelési gyakorlatokat. ".Minden korcsoportban és mindkét nem esetében a liberálisok nagyjából kétszer nagyobb valószínűséggel számolnak be arról, hogy mentális betegséggel diagnosztizálták őket, mint a konzervatívok".
Ha a konzervatívok és liberálisok között a „boldogság”, valamint az „élet célját és értelemét” illető különbségek csak a konzervatívok bizonyos típusú kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos diszpozícióiból adódnának, és nem az emberi kiteljesülésre vonatkozó valódi különbségeket tükröznék, akkor nem fodulhatna elő, hogy ezeket az eltéréseket a mentális egészség tekintetében is megtaláljuk.
Mi az oka a konzervatívok és a liberálisok között meglévő különbségnek a „boldogságot”, „az élet célját és értelmét” illetően, valamint a „mentális egészségbeli” különbségeknek?
Miért mondják a konzervatívok nagyobb valószínűséggel, hogy „kifejezetten boldogok”, mint a liberálisok, miért van nagyobb valószínűséggel határozottabb célja és értelme az életüknek, és jobb a mentális egészségük, mint a liberálisoknak?
A kutatók négy fő magyarázatot találtak a jólét és a mentális egészség terén mutatkozó különbségekre: vallásosság, családi stabilitás és házasság, érzelmi stabilitás és pozitív alkalmazkodás, valamint vagyon, fizikai egészség és vonzerő. Vessünk egy pillantást mindegyikre:
1. Vallásosság: A vallásos emberek általában boldogabbak és fizikailag, érzelmileg és szellemileg egészségesebbek, a konzervatívok pedig nagyobb valószínűséggel vallásosak.
2. Családi stabilitás és házasság: A gyermekes házasok általában boldogabbak és jobb a mentális egészségük, a konzervatívok pedig nagyobb valószínűséggel élnek házasságban és stabilabb házasságban.
3. Érzelmi stabilitás és pozitív alkalmazkodás: A magas szintű kötelességtudat és érzelmi stabilitás személyiségjegyeivel rendelkező emberek általában boldogabbak és fizikailag és mentálisan egészségesebbek, mint azok, akik alacsonyabb szintű kötelességtudattal és magas szintű neuroticizmussal jellemezhetőek. A kötelességtudatosság és az érzelmi stabilitás általában hozzájárul a pozitívabb életszemlélethez, az egyéni önrendelkezés nagyobb mértékű kifejeződéséhez és a személyes felelősség pozitívabb megítéléséhez, ami viszont hozzájárul az egyén egészségéhez és jólétéhez. A konzervatívok általában kötelességtudóbbak és érzelmileg stabilabbak, mint a liberálisok, és ezért pozitívabb életszemlélettel rendelkeznek, erőteljesebb a személyes önrendelkezés kifejeződése, és többre értékelik az egyéni felelősséget.
4. Vagyon, egészség és vonzerő: A konzervatívok általában gazdagabbak és egészségesebbek, és különböző tanulmányok szerint fizikailag vonzóbbak, mint a liberálisok. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy ezek az előnyök a gazdagabb, egészségesebb és vonzóbb embereket a konzervatív gondolkodás irányába viszik, hogy így igazolják ezeket az előnyöket, és a kényelmesebb társadalmi helyzetük legitimálásával fenntartsák boldogságukat.
Mivel összefüggéseket találunk a konzervativizmus és a négy magyarázó változó között, vajon ez azt jelentené, hogy nem is a konzervatív gondolkodás, hanem ezek a változók állnak a górcső alá vett „különbségek” hátterében? Valószínűleg nem. Először is, léteznek olyan tanulmányok, amelyek az említett változók többségét vizsgálták meg újra, és ugyancsak pozitív kapcsolatot találtak a konzervatív szemlélet és egy vagy több ilyen különbség között. Másodszor, ami az 1. és 2. pontot illeti, úgy tűnik, hogy az ok-okozati összefüggés mindkét irányba működik: a konzervatív gondolkodás erősíti a vallásosságot és a családi stabilitást, nem csak egyszerűen profitál belőle. Harmadszor, eltekintve az egyes ellenőrző vizsgálatoktól, jóokkal feltételezhető, hogy a vagyon, az egészség és a vonzerő nem annyira magyarázza ezeket a különbségeket, mint ahogyan azt egyes kutatók állítják.
Összefoglalva, a konzervatívok és a progresszívek között a boldogságot, az élet célját és értelmét illetően valós és jelentős különbségek mutatkoznak, és nem lehet őket különböző változóktól függő puszta következményként kezelni, vagy úgy tekinteni, hogy ezek nem jelentenek „különbséget emberi kiteljesülést illetően” e két politikai, gazdasági és társadalmi szemlélet között.