A tanulás új formái nem csupán technológiai újítások, hanem új pedagógiai logikát is kívánnak. Ahogy Neil Selwyn is fogalmaz: „A digitális technológia nem helyettesíti az oktatást – de lehetőséget kínál új oktatási formák létrehozására”(SELWYN, 2011, p. 27).

A Mathias Corvinus Collegium gondozásában létrehozott Corvin Kamra (https://corvinkamra.mcc.hu) digitális feladatbank célja, hogy innovatív, módszertanilag átgondolt történelemfeladatokat kínáljon a tanárok és diákjaik számára. A portál – a szerzői szándék szerint – nem helyettesíti a tankönyveket, hanem kiegészíti azokat; nem elméleti tudást közöl, hanem aktivitásra ösztönöz. Ez az online platform középiskolai és általános iskolai történelemtanároknak kínál kész feladatokat, interaktív módszertani anyagokat és kreatív tanulási formákat, amelyek közvetlenül alkalmazhatók az órákon. Célként tűztük ki, hogy megfeleljünk a kompetencia azon meghatározásának, hogy feladataink ösztönözzék a tanulók képességeit és hajlandóságát „tudásuk problémamegoldó cselekvéssé alakítására.  Egyszerűbben szólva, és a történelemtanításra vonatkoztatva: képesség és hajlandóság a történelmi tudás alkalmazására.” (GYERTYÁNFFY, 2017). A feladatokkal egyszerre törekedtünk az ismeretek szerzésének és alkalmazásának segítésére. Napjaink történelemoktatásában mindkét említett cél elérése különösen fontos, éppen ezért, biztosítani kell, hogy a nemzeti és civilizációs identitáshoz elengedhetetlen kulturális kódot, narratív elemeket, lexikális tudást elsajátítsák a tanulók, de emellett jelentős szerepet kell kapnia azon a képességek fejlesztésének is, amelyek révén a diákok saját maguk igazodhatnak el az őket körülvevő információk folyamatosan növekvő tömegében. 

A történelmi gondolkodás mindig valamilyen egyedi esemény és egyedi szituáció megértését, megmagyarázását és történelmi kontextusba helyezését jelenti, ugyanakkor magában foglalja annak az általános fogalmi rendszernek és azoknak a kompetenciáknak alkalmazását is, amelyek lehetővé teszik, hogy valaki értelmesen és hozzáértően tudjon foglalkozni a legkülönbözőbb történelmi témákkal és problémákkal. Ilyen kompetenciának tekinthetjük az elsődleges és másodlagos forrásokban elérhető információk multiperspektív értelmezését; a különböző történelmi jelenségek folyamatok jellemzőinek azonosítását, az ok-okozati összefüggések hatótényezőinek elemzését; a múlt eseményeiről készült interpretációkban felhasznált bizonyítékok és érvek értékelését, valamint a történelem tanulmányozása révén nyert felismeréseinknek sokrétű alkalmazását.

A feladatoknak a történelem tantárgyi kompetenciái közül nem az ismeretszerzés támogatása az elsődleges funkciója, inkább a források gyakorlati használata. A térbeli és időbeli tájékozódást és a szaktárgyi kommunikációt sok különféle feladattípus segíti elő. A történelmi gondolkodás kompetenciája „mindig valamilyen egyedi esemény és egyedi szituáció megértését, megmagyarázását és történelmi kontextusba helyezését jelenti, ugyanakkor magában foglalja annak az általános fogalmi rendszernek és azoknak a kompetenciáknak alkalmazását is, amelyek lehetővé teszik, hogy valaki értelmesen és hozzáértően tudjon foglalkozni a legkülönbözőbb történelmi témákkal és problémákkal” (KOJANITZ, 2024). Azaz a felület használatával ellenőrizhetőek a történelmi ismeretek, illetve a képességek fejlesztésére irányuló törekvések is. 

A Corvin Kamra digitális feladatbank tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a platform módszertani gazdagsága és sokszínűsége kiemelkedő. A feladatok többsége tanulóközpontú, reflektív gondolkodásra ösztönöz, és illeszkedik a 21. századi történelemtanítás nemzetközi trendjeihez.             

A legfőbb didaktikai erősségek:         

  • a történelmi gondolkodás fejlesztése forrásalapú tanulással,
  • kreativitást igénylő szimulációs és dramatikus feladatok,
  • differenciálásra és formatív értékelésre alkalmas játékos elemek,
  • együttműködésen alapuló projektpedagógiai megközelítések,
  • vizuális és ok-okozati struktúrákat megragadó tanulási technikák.

A Corvin Kamra nem csupán feladatokat kínál, hanem tanulási kereteket, amelyek révén a diákok aktív értelmezőivé válnak a múltnak. Előnye, hogy tanári útmutatókkal és különféle segédletek közreadásával könnyíti meg a pedagógusok munkáját. A számos csoportmunka, dramatizált feladat lehetőséget ad a diákok együttműködésének erősítésére, a gyengébb diákok hatékonyabb bevonására is. A diákok által készített produktumok bemutatása inspiráló hatású lehet a többiek számára, a közös értékelés, a tanulságok levonása segíti a lényeg megértését, kiemelését is.  „Az lenne jó, ha a történelemórákon sokféle kódváltásra sor kerülne: a diákok a vizuális forrásokból szövegeset készítenének, a szövegesekből vizuális jellegűt, illetve akár ugyanarról a témáról is különböző célú és műfajú szövegeket alkotnának. A rekonstrukciós rajzok, a történelmi térképek és a grafikonok alapján szöveges ismertetőt írnának, a különböző korszakokról szóló leírások tartalmát összehasonlító táblázatba rendeznék, a magyarázó szövegek lényegét összefüggésvázlatként jegyeznék le, az eseménytörténeti leírásokban olvasottakat pedig térképen ábrázolnák vagy szerepjáték típusú elbeszélésekben mutatnák be” (KOJANITZ L. 2020 p. 133).

A Corvin Kamra pedagógia és módszertani szerepén túl a történelemtanárok közti együttműködésre is lehetőséget kínál. A regisztrált felhasználók – a célközönség elsősorban a kollégák – ugyanis átalakíthatják helyi viszonyaikhoz igazítva a feladatokat, sőt akár azokat meg is oszthatják az admin engedélyével a felületen. A tanárok kialakíthatnak saját feladatbankot a felület feladataiból a maguk számára minden megtanítandó tananyaghoz, bármely tankönyvet is használják. A Corvin Kamra befogadja a kollégák által készített feladatokat is, így közös innovációra hívja a szakmabelieket. 

„A jó történelemoktatás nem csupán tudást ad, hanem gondolkodásmódot alakít ki” (BRUNER, 1996, p. 45). A Corvin Kamra éppen ezt a célt szolgálja, egyedülálló módon kombinálva a tudományos megalapozottságot, a pedagógiai innovációt és a gyakorlati alkalmazhatóságot. 

Kívánjuk, hogy a Kollégáink olyan örömmel használják a Corvin Kamra felületét, amellyel alkotó csapatunk dolgozott a feladatokon, akár feladatíróként, akár szerkesztőként, akár grafikusként. 

Az alkotók:  

Boronkai Szabolcs, Dalos Tibor, Dévényi Anna, Farkas Katalin, Kovács Örs, Maróti Zsolt, Nagy Áron, Simonkay Máron, Stróbl Terézia, Szepesi Gábor, Tamásiné Makay Mariann, Wisznovszky Tamás

A Corvin Kamra elérhető itt: https://corvinkamra.mcc.hu

Felhasznált irodalom: