Hogyan gyakorolhat egyetlen vállalat ekkora hatást a tőzsdére?
Számos befektetési alap már hosszú idő óta a GameStop részvényeinek esésére játszott a vállalat gazdasági helyzete miatt. 2021 januárjában volt olyan nap, hogy nagyobb mennyiségben fogadtak a cég értékének esésére (azaz shortolták azt), mint ahány részvénye volt a vállalatnak.
Az igazi ámokfutás azonban csak ezután kezdődött. Ekkor egy, a Reddit nevű közösségi oldalon szerveződő, amatőr befektetőkből álló csoport kezdett el spekulálni a vállalat részvényeivel. A cég papírjainak értékét tervezték megemelni, hogy ezzel jelentős nyereségre tegyenek szert. A részvényvásárlásaik miatt növekedő árfolyam a befektetési alapokat a részvény esésére játszó pozícióik zárására kényszerítette, ezzel még jobban felfelé hajtva az árakat.
Az akció hatását jól mutatja, hogy volt olyan redditező, aki 2019 nyarán 16 millió forintért vásárolt be a GameStop-ba, a részvény ámokfutásának csúcsán pedig 3 milliárd forintot ért a befektetése. Ellenben azok, akik beragadtak és néhány nappal a tőzsdei ár váratlan zuhanása után szálltak ki, már csak huszadáron tudták eladni részvényeiket. A spekulációba beszállók jelentős része nem volt tisztában a vállalt kockázattal, nagy részüknek fogalma sem volt arról, hogy egy ilyen játékban akár a teljes befektetésüket is elbukhatják. Ők, a manipulált kisbefektetők viselték a spekulációs hullám negatív következményeit.
Hogyan fognak a pénzügyi hatóságok reagálni?
A pénzpiaci felügyelettel foglalkozók között nagy a vita arról, hogy mi a GameStop-sztori tanulsága. Az egyik oldal szerint meg kell védeni a befektetőket saját rossz döntéseiktől, tranzakciós adókkal és a piaci manipuláció tiltásával kell csillapítani a piacot. A másik oldal szerint ezzel a mozdulattal éppen a tőzsdei kereskedés lényege veszne el, ezért nincs szükség ilyen lépésre.
Elég csak Elon Musk-ra, a Tesla vezérigazgatójára gondolni, ő ugyanis számos Twitter-bejegyzéssel idézett már elő hatalmas árfolyammozgásokat. A GameStop-sztori újdonsága a történetben részt vevő befektetők magas száma. Annak a csoportnak, ahonnan az akció elindult, január végén majdnem négymillió tagja volt. Ez a hatalmas tömeg pedig már képes a piac jelentős befolyásolására.
A történet nagyrészt annak a következménye, hogy az utóbbi időben számos új befektető jelent meg a tőzsdén. Az új online alkalmazások (ilyen például a GameStop-sztoriban is nagy jelentőséggel bíró Robinhood nevű platform) térnyerésével egyre több ember számára válik egyszerűvé és olcsóvá a kereskedés. Mindez emberek millióit csábította a piacra. Az alkalmazások hátránya ugyancsak az előnyükből következik: a platform egyszerűsége, és már-már szinte játékokra emlékeztető megjelenése miatt a kereskedés sokkal inkább egy játék, mintsem egy alaposan átgondolt stratégia lett. Az új befektetői rétegből alakuló, közösségi oldalakon szerveződő csoportok eddig ritkán látott piaci erőre tehettek szert.
Ez az újfajta erő azonban több okból is veszélyeket rejt magában. Egyrészt más vállalatokkal is megtörténhet az, ami a GameStop részvényeivel is. Ez piaci buborékokhoz, erősen ingadozó árfolyamokhoz vezethet. Másrészről az újfajta kereskedési platformok befektetői általában alacsony pénzügyi képzettséggel rendelkeznek, így könnyen vállalhatnak olyan kockázatot is, amit egyáltalán nem értenek.
Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a Robinhood-ra, és a hozzá hasonló kereskedési alkalmazásokra érvényes szabályozások szigorítása lehetne. Ez lehet a minimálisan kereskedhető összeg növelése, az applikációk játékszerű kinézetének megváltoztatása. Ezzel azonban éppen a kereskedés szabadsága veszne el, hiszen a tőzsdén alacsony befektetett értékkel jelen lévő befektetőket ez az intézkedés kiszorítaná a piacról.
A vita még nem dőlt el. Ha a kereskedés szabadságának elve érvényesül, akkor megszokottá válnak a hatalmas tömegeket megmozgató piaci összejátszások. Ha a befektetők védelme válik elsődlegessé, akkor a tőzsde egy erősen szabályozott, a kisbefektetők működését szigorúan korlátozó intézménnyé válik.
Borítókép: NYT.
