Az USA-hoz hasonlóan a Nemzetközi Valuataalap és a G20 államok is nemzetközi minimum bevezetését szorgalmazzák a társasági adóra. Bár a szabályozás részletei még nem világosak, ugyanakkor már most is látható, hogy a javasolt szabályok bevezetése az átlaghoz közeli adókulcsú államok közt is érdemi akadályává válhat a tőke áramlásának. A nyúl ürege azonban a tervezet kapcsán még ennél is mélyebb.
Az elmúlt lassan másfél év, a pandémia időszaka globális tragédiákat okozott és még meg nem oldott kihívásokat állított a Föld lakói és az országok vezetői elé. Több mint hárommillió áldozat, társadalmi feszültségek, gazdasági visszaesés – a statisztikák, hírek ezekről tanúskodnak. A globális értékláncok kitettségének a hatásai, valamint a gazdaság több területén bekövetkezett keresletcsökkenés a hétköznapi gazdasági életünket, mindennapjainkat befolyásolják.
Az egész világ küzd a koronavírus és annak hatásai ellen
Globális kihívás és feladat lenne és van is bőven: a vírus társadalmi, gazdasági, mentális következményeit még a legalkalmazkodóbb országok is megszenvedik. Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a pandémiáról szóló hírfolyam árnyékában a migráció megállítása és a klímavédelem feladatai továbbra is globális és közös ügyünk a világban. Elengedhetetlen a közös gondolkodás, szükséges az összefogás, mindazonáltal kell az útkeresés és főleg a megoldás irányába mutató gyakorlati javaslatok. Van amire ugyanakkor nincs szükség ebben a helyzetben:
Magyarország saját stratégia mentén, saját és sikeres gazdaságpolitikát valósított meg, kiépített egy hatékony, független gazdaságdiplomáciát.
A vírus ellenére is versenyben vagyunk, kanyarban előzünk
Az elmúlt egy évben a magyarországi működőtőke beruházások nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt hoztak. Az általános nemzetközi visszaesés ellenére bőven megduplázta az ország a vírus előtti év eredményeit. Ezek a mutatók és a befektetőink bizalmának megszerzése, a vonzó üzleti környezet biztosítása a hosszú évek alatt beérett szakmai áldozatos munka eredménye.
A versenyképesség megőrzése, fejlesztése, valamint a befektetői bizalom megnyerésének az egyik alappillére a kiszámítható és vállalkozásbarát adópolitika. Fontos, hogy a jelenlegi globális bizonytalanságban Magyarország meg tudja magát különböztetni még a szövetségeseitől is, e célt is szolgálja, hogy az Európai Unióban hazánkban a legalacsonyabb a társasági adó mértéke.
A szuverén magyar gazdasági filozófia és önálló adópolitika mellett az ország minden európai uniós és az adópolitikát is szabályozó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagságából eredő kötelezettségét maradéktalanul betartja. A magyar gazdaságélénkítő stratégia lényege, hogy alacsonyabb adószint mellett minél többen fizessenek az államkasszába, így ezen a területen is vonzó ajánlatot tesz az állam a befektetőkért vívott harcban.
Most, amikor az ENSZ statisztika szerint a koronavírus következtében mintegy felére csökkentek a nemzetközi befektetések, amikor az ázsiai gyártók egyáltalán nem, vagy csak késve látják el a világot alapanyaggal vagy félkész, de nélkülözhetetlen termékekkel, ezáltal súlyos károkat okozva például a magyar gazdaság motorjának számító autóiparban; nem lehet és nem szabad a gazdasági versenyben előző országot globális kezdeményezésre hivatkozva hátra sorolni vagy büntetni, amikor idáig - a Forma1 kifejezésével élve - kerékcsere nélkül próbált ugyanazzal a gumiszettel végig előzni korábbi bajnokokat.
A javasolt globális társasági minimumadó tervezett és több európai ország által támogatott mértéke 21%. Franciaországban és Portugáliában a jelenlegi adószint 30% felett van, Németországban éppen alatta, 29,9%, Olaszországban 27,81%, az Egyesült Államokban 25,77%, valamint az Egyesült Királyságban 19%. Nézzük a potenciális versenytársainkat a régióban: Lengyelországban 19%, Csehországban 19%, Szlovákiában 19%. Tehát a V4-es szövetségeseinknél, akikkel nap mint nap versenyeznünk kell a munkahelyeket teremtő és gazdaságnövelő nagyberuházásokért, átlagban minimum a duplája a társasági adó értéke.
A társasági adó nem az egyetlen és nem feltétlenül döntő ok, hiszen a szakképzett munkaerő, a fejlett úthálózat, az egyedi kormánydöntések a beruházások támogatásáról, de még a minőségi, biztonságos életforma és a nemzetközi iskolák is mind fontos tényezők lehetnek egy több százmilliárd forintos beruházást megelőző döntésben. Azonban jelen esetben a különbség rendkívüli, nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük: a magyarországi 9%-os társasági adó szint milyen előnyt jelenthet akkor, amikor egy multinacionális nagyvállalatnak döntenie kell a beruházása helyszínéről.
A támogató országok adószintje magasabb, mint 21% és az alapgondolat is világos, miszerint a transznacionális vállalatok ne élhessenek azzal a lehetőséggel, hogy kihasználva az országok közötti különbségeket, székhelyüket egy másik országba tegyék át, ahol vonzóbb az adófizetés mértéke.
A magyar gazdaság számára kiemelten fontosak a nemzetközi kapcsolatok, természetesen a transzatlanti kapcsolatok is. Az amerikai vállalatok jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság sikereihez, köztük többen a kormány stratégiai partnerei is. A velük való együttműködés túlmutat az egyszerű gazdasági kapcsolaton. A globális társasági adóminimum javaslat elfogadása viszont ebben a formájában visszapörgetné az idő kerekét és főleg Magyarország versenyképességi, befektető vonzó kapacitását törné meg, megszakítva ezzel egy hosszú sikertörténetet.
Borítókép: shutterstock.
