Tanuljunk belőle, ha már megszenvedtük – a koronavírus válság a vállalkozások szemszögéből

A koronavírus járvány az elmúlt 100 év legnagyobb természeti katasztrófája volt Magyarországon. Több, mint 800 ezren estek át a betegségen, 30 ezer ember vesztette életét. A járvány nélkül hozzávetőlegesen 5000 milliárd forinttal több jövedelmet termelhetett volna az ország az elmúlt időszakban. Ez utóbbi akkora kiesés az Magyarországnak, mint egyhavi fizetés egy családnak.

A járvány kitörése okozta sokk után az alkalmazkodás gyorsan megindult: a GDP 2020. II. negyedévi 14,5 százalékos zuhanását követően a gazdasági teljesítmény minden negyedévben növekedni tudott az előző negyedévhez képest, és 2021. I. negyedévében a kiigazítatlan adatok szerint már csak 2,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

A két fő csapás: a keresletkiesés és a válságüzemmódra való átállás költsége

A kérdőíves felmérések alapján a vállalkozók a válság legkárosabb következményének a keresletcsökkenés következtében bekövetkezett árbevétel visszaesést tartják. A KSH adatai szerint, az ÁFA-körbe tartozó közel 315.000 kis- és középvállalkozásból mintegy 180.000 ezer árbevétele csökkent 2019-hez képest. Az átlagos csökkenés azonban mindössze 3 százalékos volt, és a legtöbb alágazat árbevétele csak kismértékben maradt el a 2019-es évitől.

Az előző évitől több mint 20 százalékkal elmaradó árbevételű ágazatokba mintegy 30 ezer kkv tartozhat. A legnagyobb mértékű visszaesések az utazáshoz, a szórakozáshoz, kultúrához és sporthoz kapcsolódó tevékenységek, valamint a személyes kontaktusra épülő szolgáltatások körében, továbbá a gépjármű kereskedelemben, illetve az elektronikai fókuszú gyártásban következtek be. A válság nyerteseinek számítanak ugyanakkor az informatikához, a házhozszállításhoz, vagy az egészségügy kiszolgálásához kapcsolódó tevékenységek, de a KSH szerint ide sorolható még a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a pénzügyi közvetítés, illetve a papír- és vegyipar is.

Az IFKA és az MCC közös kutatásának eredményei szerint a vállalkozások számára a járvány számlájának nagy részét a védekezés miatti keresletcsökkenés és a válságüzemmódra való átállás költségei tették ki. Azaz nem az egészségügyi problémákból, hanem a még nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében tett erőfeszítések összességéből származnak a vállalkozások nehézségei.

A vállalatok többsége sikeresen alkalmazkodott, erősödőben a stratégiai gondolkozás

A vállalkozások többsége alkalmazkodott a gyorsan változó körülményekhez, a jövőre gondolva megtartotta embereit, idénre már növekedést vár. Saját tartalékaikra, támogató üzleti partnereire és a gazdaságpolitika kínálta segítségre támaszkodva meg tudták őrizni likviditásukat, át tudták alakítani tevékenységüket, jelentős részüknek fejlesztésekre is maradt energiája.

A válság utáni időszak új, óvatosabb, hosszabb távra előre tekintő vállalkozói működést hozhat. Komoly esély van rá, hogy a járvány okozta veszteségekért és nehézségekért cserébe olyan tapasztalatokkal gazdagodnak vállalkozásaink, amelyek révén alkalmazkodó- és kezdeményezési képességük nagy mértékben javul.

A továbbiakban a kutatás főbb eredményeit tekintjük át.

Elmaradt bevételek

Elsősorban a járvány keresletre gyakorolt hatásán múlt, ki járt jobban, ki veszített sokat a koronavírus miatt. Az ágazati hovatartozás határozta meg leginkább, hogyan hatott a járvány a vállalkozások keresletére és működésére, továbbá hogyan érintették őket a védelmi korlátozások. A vállalkozói interjúk szerint egyedi élethelyzetek és a menedzsmentek üzletpolitikai válaszai el tudták ugyan téríteni a vállalat foglalkoztatásának, árbevételének és eredményének alakulását a tevékenységi átlagtól, de attól teljesen eltérő, ellentétes pályára ritkán voltak képesek állítani.

Az első hullám csapott nagyot

A gazdaság számára a járvány első hulláma jelentette a legnagyobb terhet. A vállalati felmérések szerint a válaszadók jelentős része 2020 tavaszán tapasztalt fennakadásokat az ellátási láncban, de a probléma őszre nagymértékben csökkent. A kezdeti megrázkódtatás fázisán minden általunk megkérdezett interjúalany keresztülment, azok is, akiket a válság későbbi negatív hatásai már nem érintettek. A járvány első hullámának tapasztalatai és intézkedései következtében a második és a harmadik hullám a termelőüzemek működésében és az ellátási láncokban már alig okozott fennakadást, hiába volt akkor sokkal magasabb a megbetegedések száma.

A bizonytalanság költségei

A veszteségek fő forrása a kieső kereslet. E mellett a bizonytalanság és a járvány generálta helyzet is növeli a vállalkozók költségeit. A vállalati felmérések és interjúink tapasztalatai szerint a vállalkozások jövedelmezőségének csökkenése többféle tényezőre vezethető vissza. Ezek közül a legmeghatározóbb az, hogy a működési költségeket nem lehetett a kieső árbevétellel azonos mértékben csökkenteni.

Emellett komoly problémákat eredményeztek a következő tényezők: az input alapanyagok és szolgáltatások drágulása; az akadozó ellátási láncok és kereslet-kínálati súrlódások következtében fellépő tartalékolási igény; az árbevételek késleltetett beérkezése; a kényszerből bevezetett, gyakran veszteségtermelő diverzifikáció, a partnerek által kikényszerített előnytelenebb feltételek; a járvány elleni védekezés költségei.

Kulcskérdés a likviditás

A cégek majdnem felének voltak likviditási problémai a járvány miatt. Ennek megoldásában a saját tartalékok és a hitelmoratórium voltak a legfontosabb eszközök. A felmérésekben szereplő vállalkozói kör 40-54 százaléka tapasztalt likviditási problémákat a válság első és a második hulláma során. Mélyinterjúink szerint pótlólagos külső finanszírozásra elsősorban a visszaeséssel sújtott területeknek, a vendéglátás-, szálláshelyszolgáltatásnak és a textiliparnak volt szüksége. Ezekben a szektorokban a jövedelmezőség annyira lecsökkent, hogy a bankok érzékelhetően vissza is fogták a vállalkozások hitelezését. Számukra a válság átvészelésének alapvető forrása a cég tartalékainak vagy a tulajdonosok tőkéjének bevonása volt. Interjúalanyaink működőképességének megőrzésében fontos szerepet játszott a hitelmoratórium, beruházásaik finanszírozásában pedig a Kormány és az MNB által bevezetett kedvezményes hitel- és garanciaprogramok jelentős része.

Van, ahol nagyot ütött

A vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás a járvány legjelentősebb vesztese. A szektor jelentős része olyan mértékű piaci sokkot szenvedett el az elmúlt évben, ami mind az egyes cégeket, mind a szektorra jellemző üzleti modelleket megrengeti. A jelentős kínálat- és választék szűkülés és áremelkedés akkor kerülhető el, ha komoly reorganizációs lépések történnek – vagy az ágazat újjászervezését vállaló magánszereplőktől vagy helyi/országos közösségi áldozatvállalásra építve.

Alkalmazkodási kihívások

Az alkalmazkodás alapjai: rugalmasság, költségcsökkentés, óvatosság. A vállalkozásoknak három nagy feladatot adott a járvány: (1) a működés biztonságának biztosítását a beszerzések és a munkaszervezés átalakításával, (2) a kieső kereslet pótlását új értékesítési csatornák, termelési fókuszok feltárásával, (3) a finanszírozhatóság megteremtését a költségek csökkentésével, források bevonásával.

Ki fejleszt, ki nem?

A járvány alatt a vállalkozások fejlesztései a korábban elkezdett beruházások befejezésére, a leállás alatt megvalósítható felújítások megvalósításra és a kialakult helyzethez való alkalmazkodásra fókuszáltak.

A kis- és középvállalkozások a következő négy fejlesztési stratégia valamelyikét követik – mindegyiket nagyjából ugyanolyan arányban. Egy részük egyszerűen nem foglalkozik fejlesztésekkel. Egy részük ugyanúgy megvalósította fejlesztési elképzeléseit, mintha nem is lett volna járvány. Egy részük fejlesztési tevékenységét a járványhoz igazította: vagy a leállás során újította fel ingatlanát vagy a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra fókuszált. Egy részük pedig a járvány miatt elhalasztotta vagy leállította fejlesztéseit.

Digitalizáció: A helyzet kikényszerítette fejlesztések

A járvány három területen gyorsította fel a digitalizációt: (1) jobban járt, akinek több köze volt az informatikához, (2) a fogyasztói- és partnerkapcsolatok online térbe helyezése felgyorsult, (3) elterjedt az otthoni munkavégzés.

A válság a termelő, valamint a szálláshely-vendéglátással foglalkozó vállalkozásoknál is majdnem teljeskörűvé tette az online értékesítési csatornák bevezetését. Azok a cégek alkalmazkodtak könnyebben, amelyek már a járvány előtt kiépítették az internetes értékesítést. A fizikai jelenlétet nem igénylő területeken széles körű és zökkenőmentes volt a home office-ra való átállás. A termelési folyamatok, a vállalati működés digitalizálása nem gyorsult fel a járvány hatására.

Maradjunk együtt!

A megbízható munkaerő megtartásának motivációja miatt a vállalkozások alkalmazottjaik megtartására törekedtek. Az elmúlt években a munkaerő komoly értékként jelent meg a hazai üzleti gondolkodásban. Interjúalanyaink többsége kiemelte, hogy a válság miatt bekövetkezett kockázatokat igyekszik nem tovább hárítani a foglalkoztatottjaira, mert számít rájuk a gazdaság újra indulásakor. Biztosan jóval nagyobb elbocsátási hullámra került volna sor, ha a munkaerő értéke nem kerül ilyen kiemelt helyzetbe az elmúlt években.

A hitelmoratórium volt a csodafegyver

Ami az államból látszott: hitelmoratórium, munkahelymegtartó támogatások, fejlesztési támogatások és hitelek, korlátozások, kontaktusmentes ügyintézés. A Kormány válságkezelő programjai közül a legtöbben a hitelmoratóriumot vették igénybe. Gyakran említett támogatási eszközök voltak a bértámogatások, valamint a támogatott beruházási programok és a kedvezményes hitelkonstrukciók. Néhány vállalkozó nehezményezte a túlzottan szigorú járványvédelmi korlátozásokat, az állami adminisztrációs előírások rugalmasabbá válásról pozitív volt a cégvezetők tapasztalata.

Magabiztos vállalkozók

A vállalkozók többsége a válság tapasztalatai után sokkal szervezettebbnek és „ütésállóbbnak” tartja magát, mint bármikor korábban. Arra a kérdésünkre, hogy mit tettek volna másképp a járvány során, ha előre látják az eseményeket, válaszadóink 90 százaléka állította, hogy az adott körülmények között a leghelyesebben járt el – függetlenül attól, hogy hibernálták vállalkozásukat, a működés fenntartására törekedtek vagy előre menekültek.

Felértékelődik a felkészülés, az előre menekülés

A járvány hatására erősödhet a vállalkozások stratégiai gondolkozása, melynek fontos elemei a válságállóság és a kezdeményezési képesség megerősítése. A járvány következtében hangsúlyosabb lesz a stratégiai gondolkozás a vállalkozók körében. Az elmúlt időszak komoly tanulsága, hogy a hosszú távú sikerhez a válságállóság ugyanolyan fontos, mint az, ki milyen lehetőségeket tud kihasználni a prosperitás időszakában. 

A válság azt is megmutatta, hogy az adott körülményekhez való alkalmazkodásnak megvannak a maga határai: a siker kulcsa gyakran az, hogy valaki képes olyan dologba belekezdeni, amihez megvannak az adottságai, de nincsenek meg a tapasztalatai.

Sokba került ez a járvány. A gazdaság személyes kontaktusra épülő, legtöbbet szenvedő részei nehezen fognak felállni. A járvány kárai és az esetleges jövőbeli csapásokra való felkészülés kiadásai beépülnek a költségekbe – ez a jövőben kulcsfontosságúvá teszi a termelékenység vagy az ármeghatározó-képesség javítását. Azonban úgy tűnik, a kezdeti sokk után a legtöbb területen cégvezetőinknek sikerült kezelniük a válságot. Ütésállóságukra büszke, az újraindulást váró vállalkozókkal találkoztunk, akik szótárában egyre fontosabb és hosszabb szócikké válik a szolidaritás, a kezdeményezés és a stratégia.

A szerzők Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője és Pogácsás Péter, a Vállalkozáskutató Műhely szenior kutatója.

Borítókép: shutterstock.