Közép-Ázsia államai már évek óta készülnek a tálibok visszatérésére a szomszédos Afganisztánban és elkezdték kiépíteni diplomáciai kapcsolataikat, fokozzák a belbiztonságot, de az afgán hatalomátvétel így is hatalmas kihívások elé állítja őket amellett, hogy olyan belügyi problémákkal is meg kell küzdeniük, mint például a korrupció nem megfelelő kezelése, a vallási szélsőségek fokozódása és az etnikai kisebbségek helyzete.
Az afganisztáni helyzet bizonytalanságát jelzi azon kérdésnek a felmerülése, hogy a tálibok meg tudják-e adni a biztonsági garanciákat Moszkvának és a világnak (ideértve az új kormány politikai és etnikai nyitását, a nők és a kisebbség jogi helyzetének rendezését, a szélsőséges eszmék kordában tartását), miközben Oroszország és Kína előnyére használja fel az Egyesült Államok sikertelen kivonulását. A nyugati fél kivonulásával a két keleti nagyhatalom jobban elmélyíti biztonsági szerepvállalását a térségben, akár akarja a régió, akár nem. Ezt támasztja alá, hogy a Moszkva által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO), mely egy több volt szovjet köztársaságból álló biztonsági szövetség, október 18-án tartotta eddigi legnagyobb hadgyakorlatát Tádzsikisztán afganisztáni határa közelében, miközben Kína a 2016-ban a tadzsik hegyvidéki Gorno-Badakhshan tartományában épített katonai támaszpontján növeli katonai jelenlétét.
A Kaszpi-tengertől keletre húzódó országok különböző stratégiákat alkalmaznak az újjászülető állam ki- és megismeréséhez. A közel 800 km hosszan elterülő határszakasszal rendelkező Türkmenisztán számára az afgán kérdés rendezése komoly gazdasági érdek. A közelmúltban a tálibok képviselői megnyugtatták a türkmén tisztviselőket, hogy befejeződik a Türkmenisztánt, Afganisztánt, Pakisztánt és Indiát összekötő 1814 km hosszú, transznacionális TAPI földgázvezeték afgán szakaszának építése. A tárgyalások jelenlegi állása szerint Türkmenisztán megtépázott gazdaságának vagyona szinte teljes egészében a Kínába irányuló gázértékesítésen múlik. A másik ügyfél, Oroszország csak kis mennyiségeket vásárol. A TAPI kulcsfontosságú eleme Ashgabat gazdasági mérlegének. Muhammad Suhail Shaheen tálib szóvivő a Sky Newsnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a TAPI csővezeték és a javasolt vasúti összeköttetés Türkmenisztán és Afganisztán között „hosszú távú prioritást élvező projektek”. Az optimista kitekintés mellett azonban meg kell jegyezni, hogy a csővezeték afgán szakaszának építése/tervezése hivatalosan 2018 februárjában kezdődött, de több mint három évvel később sem számoltak be jelentős előrelépésről. A projekt további fejlesztései valószínűleg még sokáig bizonytalan lábakon állnak.
A két ország közötti virágzó gazdasági kapcsolatot januárban ünnepelték egy határon átnyúló vasúti szakasz meghosszabbításával az afgán Andkhoy városáig, illetve egy új távvezetékkel a türkmenisztáni Kerkitől az afganisztáni Sheberghanig Mindkettőt videóközvetítésen keresztül figyelte Gurbanguli Berdymukhamedov türkmén elnök és korábbi afgán kollégája, Ashraf Ghani. Azóta azonban már a tálibokkal találkoztak a türkmén képviselők – három alkalommal, és ezeket továbbiak követik – azokon a településeken, amelyekre a projektek kiterjednek. Az együttműködést új alapokra kell helyezni. Augusztus 12-én Oroszország, Türkmenisztán és Üzbegisztán kormányának képviselői is találkoztak Katarban a tálib tárgyalókkal.
A térség legnagyobb lakosságú állama, a 33 milliós Üzbegisztán óvatos lépésekkel halad azután, hogy Shavkhat Mirzioiyev elnök 2016-ban hatalomra lépett, egyúttal összehangolt diplomáciai és kereskedelmi kötelezettségvállalást tett. Az új gazdasági és kereskedelmi lehetőségek kialakulásával, valamint a tengerhez vezető rövidebb utak elérésével vált az Afganisztánnal folytatott kereskedelem előmozdítása komoly üzbég érdekké. A tálibok közelmúltbeli győzelmüknek és terjeszkedésüknek egy részét annak köszönhetik, hogy a jogfosztott etnikai kisebbségek – köztük a tádzsik és az üzbég csoportok – Afganisztánban csatlakoztak a tálibok harcához. A jelenlegi válság miatt a térség lakossága kiszolgáltatottá válik az iszlám szélsőségesebb formáival szemben, és a tálibok dzsihadista ideológiája arra ösztönözheti a szomszédos iszlám csoportokat, hogy aktívabbak legyenek a térségben – amint azt a kilencvenes évek tanúsítják, amikor az afgán mujahidák propagandája gyorsan elterjedt Közép-Ázsiában. A közép-ázsiai országok biztonsági kihívásaira rávilágít, hogy Türkmenisztán és Üzbegisztán – utóbbi mind a mai napig nem írta alá az ENSZ 1951. évi menekültügyi egyezményét – is elutasította a menekültek befogadását a hatalomátvételt követően. Attól tartanak, hogy harcos szándékú szélsőségesek kísérhetik őket, tovább veszélyeztetve a belbiztonságot, melyet a július eleji vallásszabadságot érintő törvény igyekezett biztosabb lábakra helyezni.
Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban a lehetőségek hiányával és a mindenütt jelenlévő korrupcióvalszembesülő fiatal felnőttek nemzedéke megkérdőjelezi kormányuk uralmát – különösen Üzbegisztánban, amely nagyobb vallásszabadságot szerzett Shavkat Mirziyoyev elnök alatt. A lakosság ezen szegmense körében növekszik mind Vlagyimir Putyin, mind a tálibok erőskezű kormányzásának támogatottsága, ezért – ha szélsőséges elemek hatolnak be – komoly társadalmi támogatásra tehetnek szert.
A tadzsikok már hangot adnak aggályuknak, miszerint Afganisztán a terrorszervezetek menedékhelyévé válhat. "Különböző terrorista csoportok aktívan használják az instabil katonai-politikai helyzetet Afganisztánban, hogy megerősítsék pozícióikat" – mondta Emomali Rahmon tadzsik elnök az ENSZ Közgyűlésének 76. ülésszakán szeptember 23-án. Rahmon kétségbe vonta az új kabuli rezsim hajlandóságát vagy képességét, hogy megfékezze a zavargások terjedését a régióban. Az elnök továbbá nem lépett kapcsolatba a tálibokkal, és figyelmeztetett arra, hogy Dusanbe nem ismeri el az új kormányt Kabulban, ha az elnyomóként lép fel a tadzsik és más kisebbségekkel szemben Afganisztánban.
A tadzsik megközelítéssel szemben a kirgiz kormány nyitottságát jelzi, hogy szeptember 23-án Suhail Shaheen, a tálibok szóvivője közölte, hogy üdvözölték Kirgizisztán hivatalos delegációját, amelynek élén az ország magas rangú biztonsági tisztviselője áll. A kirgiz elnöki adminisztráció később közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy Taalatbek Masadykov, a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetője Kabulban tartózkodik „megvitatni Afganisztán és a régió egészének biztonsági kérdéseit”. Biskek megsegítette az újjászülető országot humanitárius segéllyel is, amelyet ünnepélyesen adtak át Abdul Ghani Baradar afgán miniszterelnök-helyettesnek. Magyar szempontból meghatározó a 6,5 milliós ország stabilitása, ugyanis a közös kereskedelmi forgalom idén 62 százalékkal bővült, és a kirgizisztáni magyar jelenlét zászlóshajójának számító Richter Gedeon Nyrt. piaci részesedése is folyamatosan nő.
A közép-ázsiai államok tarthatnak a táliboktól és azoknak befolyásától országaikban, de szomszédukhoz való közelségük miatt kénytelenek megtalálni az együttműködés egyéni módját, bármilyen formát is öltsön – szem előtt tartva a fokozódó orosz és kínai jelenlétet.
