Transznisztria, vagy hivatalos nevén a Dnyeszter Menti Köztársaság, Moldovától harminc éve de facto független terület, amelyet egyetlen állam sem ismert önállóként. A függetlenedési folyamat közvetlenül a Szovjetunió felbomlása előtt kezdődött, amikor a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság területén beindult a román nemzeti ébredés. A Dnyeszter bal partján azonban többségi oroszajkú (orosz és ukrán) lakosság élt. 

Az igazi etnikai konfliktus akkor kezdődött, amikor 1989 decemberi forradalom elsöpörte Nicolae Ceaușescut és kommunista rezsimjét, ezáltal reálissá téve Románia és Moldova egyesülését. Pont harminc évvel ezelőtt tavasszal tört ki egy fél évig tartó háború a Dnyeszter jobb partján élő román többség és az elszakadni vágyó, bal parti szláv lakosság között. A Dnyeszter Menti Köztársaság. Ugyancsak ennek az egyezményben hozták létre a Közös Ellenőrző Bizottságot, amely békefenntartókat állomásoztat a szakadár területen. Moldova, ahogyan más állam sem a világon, nem ismerte el a terület függetlenségét, de lemondott azok belső ügyeibe való beleszólásról. 

Magyarország számára rendkívül fontos Moldova stabilitásnak megőrzése nemzetpolitikai szempontból és a régió biztonságának szempontjából is.  Ugyanis, ha a transznisztriai konfliktus kiterjedne Moldovára és harcok kezdődnének, azt a román vezetés biztos nem nézné tétlenül, így a NATO is belekeveredne a polémiába.

De lássuk, hogy mi történt az elmúlt 48 órában. Már egy ideje nyilvánvaló, hogy Transznisztriából is próbálnak katonákat toborozni az oroszok az ukrán frontokra. A konfliktus akkor kezdett igazán eszkalálódni, amikor hírek terjedtek el, hogy Oroszország szárazföldi folyosót akar létesíteni Moldovához Dél-Ukrajnán keresztül. Ezt ugyan csak egy kevésbé fontos orosz tábornok mondta, de széles körű riadalmat keltett Moldovában, míg Tiraszpolban örömmel fogadták. Április 25-én robbantások sorozata törte meg a szakadár régió fővárosának a húsvéthétfői csendjét. A Biztonsági Minisztérium elleni, kézi páncéltörő gránátvetővel történt támadásokkal a helyiek az ukránokat vádolják, de szerencsére pár betört ablakon kívül, sérültekről nem érkezett hír. Cserébe a régió összes városában a legmagasabbra növelték a készültségi szintet. Április 26-án kora reggel a Kisinyovtól 50 kilométerre lévő, transznisztriai Grigoriopol megyei adótornyokat pokolgéppel robbantották fel ismeretlen tettesek. Leonyid Kalasnyikov, a Független Államok Közössége (FÁK) moszkvai parlamenti bizottságának elnöke kijelentette, hogy a Dnyeszteren túli események csakis Oroszország a térségben lévő ellenségeskedésbe való bevonására szolgálnak. Moldáv szakértők a Dnyeszteren túli régióban történt incidenseket Oroszország felforgató akcióinak tekintik, amelyeket ürügyként lehet használni egy esetleges Moldova elleni támadásra. 

Miután „vörös szintre” emelték a terrorfenyegetettség szintjét Tiraszpolban, a területet vezető Vadim Krasnoselsky elnök arra kéri Moldovát, hogy ne vonja be magát a Transznisztria elleni agresszióba. Maia Sandu elnökasszony a Legfelsőbb Biztonsági Tanács ülése után kijelentette, hogy az elmúlt több mint 24 órában a feszültségek növekedtek az ország területén. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben több bombariadó is volt a térség iskoláiban és egészségügyi intézményeiben. A moldovai hatóságok éberen követik a tiraszpoli rezsim által ellenőrzött területen zajló eseményeket. Szerintük a régión belüli feszültségek alkalmasak a destabilizációra, sebezhetővé teszik a Dnyeszteren túli régiót, és kockázatot jelent a Moldova számára. A moldáv vezetés elítél minden olyan kísérletet, amelyek veszélyeztetik a békét és megpróbálják az országot egy fegyveres konfliktusba berántani. Chișinău továbbra is ragaszkodik a Dnyeszteren túli konfliktus békés rendezéséhez.

A Legfelsőbb Biztonsági Tanács tudomásul vette az eszkaláció tényét, és a következőket javasolja: a forgalmi ellenőrzések intenzitásának növelését; a járőrözés és az ellenőrzések intenzitásának növelését a Moldovai Köztársaság területén és a határon; a létfontosságú infrastruktúrák biztonságának növelését; valamint a közrend és a közbiztonság biztosításáért felelős valamennyi intézmény riasztási szintjének emelését.

A moldáv Hírszerző és Biztonsági Szolgálat arra kéri a lakosságot, hogy nyugodjon meg, és tartózkodjon az ellenőrizetlen forrásokból származó információk terjesztésétől, különösen azoktól, amelyek gyűlöletet és háborút szítanak. Az elnökasszony felszólítja a médiát, véleményvezéreket, társadalmi és politikai vezetőket, hogy ebben az időszakban felelősségteljes magatartást tanúsítsanak, csak ellenőrzött információkat terjesszenek, és kerüljék az érzelmi manipulációt a minősítés érdekében. Ugyancsak figyelmeztet, hogy az elmúlt bő egy napeseményei a chișinăui hatóságok által, de facto nem ellenőrzött területen jelentkeznek, de ez akkor is a Moldovai Köztársaság területe, és ott állampolgárai élnek.

Minden román sajtóorgánumban vezető hír a moldáv helyzet a transznisztriai események tükrében. Az egyik cikk szerint az orosz propaganda egy Dnyeszteren túli román támadásról vizionál, amely után Románia bekebelezi Moldovát. Egy másik írás a Donyecki Népköztársaság vezetőjét idézi, aki szerint Moszkvának az Ukrajna ellen folytatott katonai művelet következő szakaszának mindenképpen ki kell terjednie Transznisztriára. Az egyik legolvasottam portál a Kremlt idézi, miszerint a Dnyeszteren túli hírek aggasztóak, ezért az orosz vezetés figyelmesen követi a térségben zajló fejleményeket. A román hírszerzéshez kötődő Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium (LARICS) elemzése szerint felrobbant a kelet-európai puskaporos hordó, ezért a Fekete-tenger térsége másodlagos prioritásúból stratégiai fontosságúvá vált. Moldovának egy híd szerepét kéne betöltenie a nyugati világ és Oroszország között. A szerző szerint a háború idején a szolidaritás mindent jelent. Különösen azért, mert az Ukrajnának nyújtott támogatás révén Románia megvédi a Moldovai Köztársaságot a betolakodó és bosszúálló Oroszországgal szemben. Megállapítja, hogy a NATO, illetve az EU határ a Prutnál (román-moldáv határfolyó) megáll. Ami ezután következik, az az ukrajnai háborút követően derül csak ki.

Az elmúlt napok transznisztriai történései egy sor kérdést vetnek fel. Vajon miért az ortodox húsvét első napján történtek a tiraszpoli robbanások? Az lett volna a cél, hogy az épület üres legyen? Valós akció volt ez, illetve a rádió antennák elleni támadás vagy klasszikus false flag provokáció? Mennyire valós Moldova féleleme Novorosszija megalakulásáról? Mit akar tenni a Moldova iránt erős szálakkal kötődő, és nem is annyira titokban a két ország egyesülését kívánó Románia? Ezekre a kérdésekre még nem tudunk egyértelműen válaszolni, és csak reménykedni tudunk a felfokozott biztonsági helyzet deeszkalációjában, mivel egy újabb konfliktuszóna megjelenése a másodszomszédunknál súlyosan veszélyeztetné Magyarország biztonságát.