Aznap mutatták be az ún. európai zöld megállapodást, amely 2050-re Európát az első klímasemleges kontinenssé szeretné változtatni. Hogy ez mennyire megalapozott vagy megvalósítható projekt, arra nem szeretnék kitérni, viszont az biztos, hogy a megállapodás sok fontos tényezőre világított rá, melyek „zöldebbé” tétele nem csak hogy enyhítené a globális felmelegedést, de gazdasági és társadalmi előnyökkel is járna.

Az egyik ilyen tényező a közlekedés, valamint a szállítás problémája. Felmerült tehát bennem a kérdés, hogy hogyan nézne ki a jövő fenntartható (tömeg)közlekedése.

Összefoglalva így: az európai zöld megállapodás több javaslatot is tett tavaly decemberben a nagyobb hatékonyságot és fenntarthatóbb utazást kilátásba helyező új közlekedési megoldások bevezetése érdekében, melyekkel a kibocsátások 90%-os csökkentését szeretnék elérni 2050-re.

Tömegközlekedés

Középiskolás korom óta gyakran utazom Európa országai között, személyes tapasztalatból mondhatom tehát, hogy a vonatok használata a létező leghatékonyabb módszere a fenntartható, gyors és biztonságos tömegközlekedésnek. Legalábbis Közép- és Nyugat Európában (Romániában, például, 2020-ban összesen 4 évet és 8 hónapot késtek a vonatok, ami távol áll a hatékonyságtól, bár ez is évente egyre kevesebb lesz). Annak ellenére, hogy egy repülőút átlagban jelentősen kevesebb időbe telik, mint egy vonatút, figyelembe véve a poggyászleadást, a biztonsági ellenőrzést, a kapuzárást, a repülőtérre való eljutást, egyre vonzóbbnak tűnhet a vonat választása, mint tömegközlekedési opció. Mindezeket, valamint a vonattal való utazás környezetvédelmi, és társadalmi előnyeit figyelembe véve érthető tehát, hogy az európai zöld megállapodás közlekedési javaslatainak központjában a vonatok állnak. De hogy is nézne ki ez a javasolt tömegközlekedési rendszer?

2050, a vonat éve

Az EU, a TEN-T, avagy a Transz európai szállítási hálózat keretein belül olyan személyszállítási vasútvonalakat vezetne be, melyeken legalább 160 km/h sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Gondoljunk csak bele, reggel hatkor felülünk a Keleti Pályaudvar hatos peronja mellett álló vonatra, és alig 11-re már Zürichben is vagyunk. Ez több mint fele annyi időbe telne, mint a jelenlegi vonatutak, és nem sokkal több, mint az ezzel egyenértékű repülőút, beleértve a különböző járulékos időveszteséget is, mely egy repülőúttal jár. Természetesen mindemellett a környezetünket is nagymértékben segítjük: több mint 90%-kal kevesebb széndioxid-kibocsátást eredményezünk, ha a vonatot használjuk közlekedési eszközként. A mindennapi utazók számára a két legvonzóbb előny természetesen az ár és a kényelem. Ami a kiadásokat illeti, jelenleg a vonatjegyek határozottan olcsóbbak, mint a repülőárak, viszont a fapados légitársaságok akciói gyakran lekörözik a vonatjegyek árait is. Ezzel szemben, kényelem szempontjából mindenképp a vonat a jobb döntés, hisz ez nem csak nagyobb lábteret, étkezőkocsit, privát helyiségeket és alvófülkéket biztosít, de más olyan extra szolgáltatásokat, melyeket egyes légitársaságok egyáltalán nem tudnak nyújtani, mint például az ingyenes wi-fi használat.

Technológia és közlekedés

Mostanában mindannyian okoseszközökkel vagyunk körülvéve: okostelefon, okosóra, okospórszívó… Mint ahogy nemrég kiderült, meglepő módon az utazás is lehet okos. Az előbb említett TEN-T hálózathoz hozzákapcsolnák a 2010 óta érvénybe léptetett, adatmegosztásra épülő ITS direktívát. Ez intelligens közlekedési szolgáltatásokat biztosítana, elérhetővé tenné a legrészletesebb forgalmi adatokat a TEN-T hálózaton utazó járművezetők számára. A TEN-T rendelet 2021 decemberében felülvizsgált változata előreláthatóan jelentős gazdasági előnyökkel járna. Az előrejelzések szerint 2050-re 2,4%-os GDP-növekedést okozna a rendelet bevezetése, mely 467 milliárd eurós növekedését jelent. Mindemellett várhatóan körülbelül további 840 000 munkahelyet teremtene.

Városi közlekedés

Az Unió tehát igen komolyan veszi az országok közötti szállítási hálózat kialakítását, amely határozott előnyöket jelenthet Európa közszállítási jövőjének. Mi a helyzet viszont az országokon belüli, kimondottan városi közlekedéssel? Az Unió válasza erre a kérdésre az új európai városi mobilitási keretrendszer, melynek a célkitűzése egy általános, fenntartható és intelligens városi mobilitási stratégia. A keretrendszer bevezetése és megvalósítása nemcsak a környezetbarát és energiahatékony stratégiák szinergiáját hozná létre Európa városaiban, hanem egy igen fontos lehetőséget is kihasználna: a digitalizáció, innováció és közlekedés kapcsolatának megerősítését. Ezáltal előnybe kerül majd a mobilitási adatokhoz való hozzáférés és azok megosztása, egy közös európai mobilitási adattér megvalósítása érdekében.

Az üvegházhatású gázak kibocsátásának csökkentésére sok eszköz és stratégia létezik, ezeknek az együttes alkalmazása lenne tehát az optimális megoldás egy fenntartható városi közlekedés létrehozására. Ilyen megoldások lehetnek a nagyvárosi P+R parkolók népszerűsítése, elektromos tömegközlekedési eszközök használata, valamint a közterek átszervezése az aktív mobilitás előtérbe helyezéséhez.

Hogyan fektessünk be a jövő fenntartható közlekedésébe?

Az Európai Unió kezdeményezései hatással lesznek mind a kormányzatokra, mind a társadalomra, viszont felmerülhet a kérdés, hogy mit tehetünk mi, az egyének annak érdekében, hogy befektessünk a saját jövőnkbe a fenntartható közlekedés terén. Bár az alternatív közlekedési opciók, mint a kerékpárok használata megoldást jelenthet egyes helyzetekben, viszont ezek csak rövidebb távok megtételére alkalmasak, valamint szorosan függenek az adott települések által nyújtott lehetőségektől, infrastruktúrától, illetve a közigazgatástól. Szerencsére már léteznek olyan hatékony eszközök és szolgáltatások, melyek lehetőséget nyújtanak a fenntartható közlekedésre. A carpooling, vagy ridesharing például egyre népszerűbb szolgáltatás nagyvárosi utazások esetén, mely lehetővé teszi, hogy egy útvonalon több utas vegyen részt egy mobilalkalmazás használata segítségével. Mindemellett fontos az utak megtervezése, mobilapplikációk használatával, valamint az folyamatos visszajelzések az adott utak minőségéről, a forgalomról, vagy a buszok zsúfoltságáról. Minél több és pontosabb közlekedési információval rendelkezik a térképszolgáltató program, annál jobb utazási élményt biztosíthat a továbbiakban, mely lerövidíti az utazási időt, ezáltal a széndioxid-kibocsátást is csökkenti.

A jövő fenntartható közlekedése tehát a fejlődő technológia és az innovatív kezdeményezések fúziójából jöhet létre. Természetesen ez egy hosszú folyamat, ami már egy ideje elkezdődött, és ami sokat változhat a mesterséges intelligencia fejlődésével egyidejűleg.