A platform céljaként a szerzői jog által védett anyagok megosztását tűzték ki, ám napjainkra a Dark Web felületén a hacker fórumoktól az illegális fegyverkereskedelmen keresztül a kibertámadások alapjául szolgáló programokig szinte minden megtalálható és megvásárolható. Az államok azonban máig nem szüntették meg a Dark Web kereskedelmi oldalakat. Az okok összetettek. A cikkben a kibertámadások témaköre felől közelítve kínálunk egy lehetséges magyarázatot, miközben feltárjuk, hogy az államok milyen módon tudják az említett oldalakat a nemzeti/nemzetbiztonsági céljaik elérése érdekében hasznosítani.
A Dark Web weboldalak működésének elengedhetetlen része az anonimitás, amelynek elérése érdekében különböző, identitást elfedő programokat alkalmaznak, mint például a „ToR”, azaz a „The Onion Router”. Ezt a programot hasonlóan kell elképzelni, mint a Google Chrome vagy a Mozilla Firefox webböngészőt. A különbség a ToR illetve a Google Chrome-féle webböngészők között az, hogy a ToR a böngésző személyek részére többek között a valós IP-címük elrejtését tudja biztosítani. Annak ellenére, hogy a Dark Web evolúciója során, illetve létrehozásakor már előfordultak illegális tranzakciók a felületen, ezek az illegális tevékenységek a „Silk Road” nevű kereskedelmi Dark Web oldal 2011-es létrejöttéig nem egy rendezett, kifejezetten illegális tranzakciók végrehajtására kialakított platformon zajlottak. Ennek, és az ehhez hasonló platformok létrejöttének köszönhető az, hogy a cikkben vizsgált kibertámadások alapjául szolgáló számítógépes programokhoz való hozzáférés lehetségessé vált minden olyan internethasználó számára, aki képes az identitását elrejtő szoftverek alkalmazására.
A fentiek alapján az államok is képesek lehetnek a Dark Web piactér használatára, a különböző szoftverek beszerzésére, majd azok nemzeti vagy nemzetbiztonsági céllal történő alkalmazására. A cikkben a mellett érvelünk, hogy az államok azért sem próbálkoznak meg a Dark Web piactereinek teljes felszámolásával, mert a piactér létezése a kiberműveletek tekintetében pozitív hozadékokkal kecsegtet számukra. Ezzel együtt az illegális piacterek megszüntetése érdekében folytatott nemzetközi együttműködés léte tagadhatatlan. A kooperáció során több esetben különböző állami szervek (Europol, FBI) együttes fellépésének köszönhetően szűntek meg veszélyes/illegális szoftvereket terjesztő kereskedelmi felületek. Az eredményességet vizsgálva ugyanakkor elmondható, hogy egy Dark Web piactér megszüntetése hozzájárul új Dark Web piacterek megalakulásához, azaz az eredményesség sok esetben csak látszólagos. Annak ellenére, hogy egyre több említett jegyekkel rendelkező weboldalt szüntetnek meg a nemzetközi szervek, egy illegális weboldal lekapcsolására a bűnözők inkább lehetőségként tekintenek, semmint elrettentésként. A lekapcsolás hallatán a bűnözői csoportok készek alapítani egy új piacteret – mivel egy betölthető „gazdasági rés” keletkezik a Dark Web felületén –, amely az előző piactér hibáiból tanulva „biztonságosabb”, mint elődje. Továbbá, a piacért folytatott verseny ahhoz járul hozzá, hogy egyszerre több illegális kereskedelmi weboldal is megalakul az élre törés reményében.
Az Amerikai Egyesült Államok, valamint Németország is támogatta a ToR-t és hasonló programokat, elvi és anyagi értelemben egyaránt, többek között a szólásszabadság iránti támogatásuk kifejezéseként, miközben Kína és Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy beszüntesse területein az e fajta programok használatát.
A Dark Web piacterek elősegítik azoknak a programoknak az illegális kereskedelmét, amelyekkel kibertámadásokat lehet elkövetni. A Dark Web piactereken kívül nincs más platform, ahol az említett szoftverek terjeszthetők lennének. Az, hogy ezek a programok magánszemélyek kezébe kerülnek, nemzetbiztonsági fenyegetésnek is tekinthető, mivel az alkalmazásuk által szenzitív kormányzati információk szivárogtathatóak ki a nyilvánosság elé, továbbá megtámadhatóvá válik az állam kritikus infrastruktúrája, az állampolgárok személyes adatai, illetve a teljes gazdasági szektor. Ennek tudatában, az említett szoftverek beszerzése a Dark Web piacterekről az államok részéről egy racionális megoldásnak tekinthető, amennyiben ez a beszerzés egyfajta megelőző akció, azaz a tranzakció a platformon fellelhető programokkal történő támadások kivédése céljából valósul meg.
Kína kemény politikát folytat az internettel kapcsolatban, melynek része a cenzúra, amely esetenként az állampolgárok szólásszabadságát is korlátozza. A ToR által biztosított anonimitás miatt Kína nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a programot. A nemzet biztonságának szavatolására hivatkozva 2008-tól kezdve nem engedélyezik a hozzáférést a ToR weboldalához (megelőzve a letöltését), illetve a ToR böngésző használatát. A szigorú kínai kiberszabályozás ellenére a kínai kormány által támogatott, kiberkémkedési céllal létrehozott csoport, név szerint az APT41 feltehetően jelen van a Dark Web piacterein. A feltételezett jelenlét az úgynevezett „ShadowPad” program által bizonyítható, mivel a program először a Dark Web piacterein lett közismert, majd ezután az említett csoport hasznosította, a Kína területén történő kiberbűnözés megfékezése érdekében. Továbbá, szintén az említett piacterekről származó szoftvert alkalmaztak a kínai kormánnyal kapcsolatban álló hacker csoportok egy nagy volumenű, telefon- és adathálózatok elleni kibertámadás előkészítéséhez. A támadás során katonai tisztviselőket és szakadárokat figyeltek volna meg Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten, illetve Európában.
Oroszország, hasonlóan Kínához szigorú szabályokkal közelíti meg a Dark Web és az internet használatát a területén, illetve szintúgy nemzetbiztonsági kockázatként tekint a piacterekre. Az orosz nézőpont alapján az internet „nyitottsága” fenyegetésként kezelendő, mivel az interneten keresztül a „nyugati államok” – az Egyesült Államok irányításával – többek között az internet decentralizáltságát kihasználva (dez)információs hadviselést folytat(hat)nak a közösségi média segítségével. Oroszország – indoklása szerint a saját védelme érdekében – elkészítette a „RuNet” névre hallgató különálló, internetszerű hálózatát arra az esetre, ha az országnak le kellene kapcsolódnia a globális hálózatról. A felület jogi hátterének vizsgálatából azonban arra következtethetünk, hogy a hálózat fő célja az állampolgárok tevékenységeinek ellenőrzése lehet. A Dark Web piactereket illetően létezik egy orosz nyelvű, illegális kereskedelemi tranzakciókra használatos oldal „Hydra” néven (az oldal palettáján kibertámadásokhoz használatos programok is megtalálhatóak), amely az évek során jelentős növekedésen ment keresztül, az orosz kormány közbelépése nélkül. Az állami fellépés hiánya a kutatókban kérdéseket vetett fel. Többen a mellett érvelnek, hogy Oroszország, amennyiben akart volna, közbe tudott volna lépni – a Hydra ellehetetlenítésével, például az anonimitást biztosító programok szabályozásával – az illegális kereskedelem megállítása érdekében. Mivel azonban láthatóan nem volt célja a kereskedelem leállítása, vélhetően az állam valamilyen formában profitált a piactér működéséből. Szakértők továbbá rávilágítottak arra is, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztás idején végrehajtott orosz kiberműveletekben használt programok, illetve a Hydra oldalán megtalálható programok között jelentős átfedés van, ami szintén alátámaszthatja az orosz állam és a Hydra Dark Web piactér közötti kapcsolatot.
A cikk összegzéseként elmondható, hogy a Dark Web illegális kereskedelmi célú oldalainak létezésére egy lehetséges – bár korántsem mindent lefedő – magyarázat lehet, hogy az államok hasznosítani tudják ezeket az oldalakat, közelebbről profitálnak a kibertámadásokhoz szükséges programokhoz való hozzáférésből (megelőzéshez szükséges információnyerés, kibertámadás elkövetése az elérhető programokkal).
