Csád a legszegényebb államok közé tartozik a világon. A korábbi francia gyarmat a XX. század közepén vált független országgá, azonban a függetlenedés nem egy nyugalmas és prosperáló időszakot hozott a térség számára. Számos lázadó és törzsi csoport próbálta számtalan alkalommal a hatalmat megkaparintani, ami jelentősen megtépázta a gazdasági fejlődés lehetőségét. A konfliktusok Csád külkapcsolatait is terhelték a régióban, több szomszédjával folytatott elhúzódó háborúkat, nemegyszer vallási és törzsi ellentétektől terhelve. A költségvetés nagy részét elnyeli a hadsereg fenntartása és a magas szintű korrupció. A gazdasági növekedést nem csak a politikai helyzet és a külkapcsolatok nehezítik Csád számára, hanem a földrajzi fekvése is. Nincs tengerpartja és nagyobb méretű folyói sem hajózhatók az év minden időszakában, mivel bizonyos szakaszok túlságosan sekélyek a tartály- és teherszállító hajóknak. Az úthálózattal és az áramellátással is gondok akadnak, mert ezek csak a nagyobb városokban kerültek kiépítésre. Az országban a hatékony munkaerőképzésre sincs lehetőség, a Világbank Human Capital Indexe szerint egy csádi gyerek az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás hiányában 70%-kal lesz kevésbé produktív ahhoz a fiatalhoz képest, aki az alapvető ellátásokban részesül életének első szakaszában. Sokáig stagnálás és nyomor jellemezte Csádot, de a XXI. század részben trendváltozást hozott, és több lehetőséget teremtett a növekedésre.
Változás a fekete arany által
Fejlődést először a csádi olajmezők feltárásával és a kitermeléshez szükséges infrastruktúra kiépítésével értek el. Csád rendelkezik a tizedik legnagyobb olajtartalékkal az afrikai országok közül, kb. 1,5 milliárd hordó kitermelhető készlettel. A korábbi agrárállam 2003-ban belépett az olajtermelő országok körébe, aminek köszönhetően gazdasága valamelyest átalakult. Legtöbbet a fejlődő országba Kína fektetett be annak ellenére, hogy eleinte beruházásainak a megtérülése korántsem volt garantált Csád instabilitása miatt. A beruházások természetesen a külföldi hitelek és szaktudás miatt lehettek sikeresek, mivel korábban nem volt elegendő szakember a termelés felügyeletére és a gépészeti eszközök fenntartására. Ettől az időszaktól kezdve az olaj lett az ország fő exportterméke és bevételi forrása. A termelést legnagyobb mértékben az Esso Exploration & Production Chad Inc. és a China National Petroleum Company in Chad végzi. Az olajkitermelés mellett olajfinomítás is működik, amelyet a korábban említett kínai vállalat és a csádi állami tulajdonú Société des Hydrocarbures du Tchad végez. Az olajszállításhoz szükséges 1100 km hosszú Csád–Kamerun csővezetékben Csád többségi tulajdonos. Az ország olajfinomítójában, amelyben a kínai vállalat is tulajdonos, naponta 20 000 hordó olajat dolgoznak fel lakossági felhasználásra és exportra. Csád az utóbbi tíz évben stabilan 100 000 hordó olaj felett termelt minden évben, de ezt a mutatót jelentősen növelni akarják új mezők feltárásával és modern fúróberendezések üzembe állításával. Számos olajmező még mindig felfedezetlen az országban, aminek köszönhetően nagyon sok geológiai kutatást végeznek a területen. Az olajipari tevékenység azonban környezetszennyező, és a Csádban működő vállalatoknak is be kell tartaniuk bizonyos környezetvédelmi szabályozásokat. A szabályozások megszegése miatt a China National Petroleum Company in Chad-re 1,2 milliárd dolláros büntetést szabott ki a helyi kormány, továbbá elvett öt kutatási és feltárási tevékenységre vonatkozó licenszt a vállalattól.
Új lehetőségek
Csád kormánya a gazdaság diverzifikálásának és a bevételek növelésének érdekében elsődleges prioritásként nevezte meg a térség nemesfém- és ásványkincs bányászatának fellendítését és a potenciális lelőhelyek feltárását. Az ország bányászata jelenleg fejletlen, de kutatások szerint jelentős aranylelőhelyekkel rendelkezik, amelyek kiaknázása a jelenlegi gazdasági környezetben igen jövedelmező lenne. A kormány a beruházások és szervezési folyamatok megkönnyítésére létrehozta a National Mining and Geology Company-t (SONAMIG). A SONAMIG lehetővé teszi az állam számára, hogy megvédje ásványkincseit bányászati szabályzatok bevezetésével és a lelőhelyek geológiai feltérképezésével, továbbá biztosítja a megfelelő pénzügyi források megteremtését, és őrködik az aranykereskedelem felett. A geológiai kimutatások jelentős felfedezetlen készleteket jeleztek, s ennek hatására megjelentek a külföldi bányászattal foglalkozó vállalatok az országban. A kitermelt nemesfém jelentős részét az Egyesült Arab Emírségeknek adják el. A bányászati tevékenység és annak kezdetlegessége már összecsapásokhoz is vezetett Csádban. Az ország északnyugati részén különböző bányász-csoportok összetűzésbe keveredtek, amelyről a csádi hatóságokat is értesítették. A konfliktusban 100 ember meghalt, és 40 megsérült.
Bizonytalan jövő
Csád jelentős ásványkincs-készlettel rendelkezik. A készletek kitermelésével és az abból befolyó jövedelem segítségével az ország a fejlődés útjára állhat a jövőben, feltéve, ha azokat ügyesen használják fel, és képesek jó szerződéseket kötni kereskedelmi partnereikkel. Az országnak olyan alapvető hiányosságai vannak, amelyek pótlása szükségszerű annak érdekében, hogy jelentős jóléti reformokat tudjanak megvalósítani. A pénzügyi háttér megteremtésére tökéletesek lehetnek a kitermelésben lévő erőforrások és a külföldi segélycsomagok, azonban az azok fölötti fennhatóság megtartása és a kizsákmányolás megelőzése igen nehéz lesz a katonai junta által vezetett országban. A mostani vezetés ígéretei szerint egészen 2024-ig marad hatalmon, amikor újbóli választásokat írhatnak ki. A vezetés döntése ellen tüntetés szerveződött, azonban azt fegyveres eszközökkel feloszlatták. Az ország gazdasági teljesítményét megtépázta a COVID-19 járvány, de előrejelzések szerint lassú növekedés várható 2022/23-ban. Csád továbbra is igen instabil állam, de a jövőben elképzelhető további fejlődés gazdasági téren.
