Remix News: A franciák évek óta azt állítják, hogy nekik van a leghülyébb jobboldaluk a világon. De vajon a világ "leghülyébb jobboldala" címet nem éppen a spanyolok lopták el tőlük? Különösen a Néppártra, a jobbközép PP-re gondolok...

R.B.: Úgy gondolom, hogy a kérdés valóban felmerül a PP számára. A spanyol választások eredményei egy abszolút katasztrofális stratégia, valamint némi félelem és a baloldallal szembeni kisebbségi komplexus következményei. 

A PP nem mert felvállalni egy esetleges nemzeti szintű koalíciót saját választóival. Az igazság az, hogy akik ma a Vox-ra szavaznak, azok 10-15 évvel ezelőtt a Néppárt szavazói voltak. A PP vonakodása annál is abszurdabb, mivel ma már több régióban is koalícióban áll a Vox-szal. 

Azonban a PP a parlamenti választási kampányban rossznak állította be a Voxot annak érdekében, hogy minél több szavazót vonzzon magához. Valójában azonban pont az ellenkezője történt. Mozgósította a haldokló baloldalt, amely felébredt a fasiszta farkas kiáltására. A baloldal volt az első, aki farkast kiáltott, de ezt felerősítette a PP, aminek egyébként regionális szinten megállapodásai vannak a Vox-szal. 

Az eredmény egy kommunikációs zűrzavar lett, amely szintén hozzájárult a jobboldal vereségéhez. A PP stratégiája valóban teljesen ostoba és kontraproduktív volt, ami sokba fog kerülni Spanyolországnak. 

Remix News: A PP-nek így nem sikerült visszahódítania a Vox szavazóit Spanyolországban. Talán előbb a magyarországi Fidesztől kellett volna tanácsot kérnie. A Fidesznek nem sikerült visszaszereznie a Jobbik, a tőle jobbra álló, korábban nacionalista párt egykori szavazóinak egy részét? Van magyar lecke a PP számára? 

R.B.: A PP számára mindenképpen van magyar tanulság, de nem a Jobbik visszalépésével kapcsolatban. A Jobbik önmagában követett el harakirit. Egy szélsőjobboldali párt volt, amely a szocialistákkal, volt kommunistákkal és a Momentum woke-aktivistáival szövetkezett egy olyan koalícióban, amelynek egyetlen közös nevezője az volt, hogy Orbán-ellenes. A választók ezt drágán megfizettették vele. A Fidesznek ehhez nem kellett semmit sem tennie, a Jobbik helyére a Fidesz jobboldalán a Mi Hazánk, egy nacionalista párt került, amely a legutóbbi választásokon egy kis létszámú képviselői csoporttal jutott be a parlamentbe. 

Viszont más tanulságokat is le lehet vonni a magyar példákból, nemcsak a spanyolországi PP és a franciaországi Les Républicains (LR), hanem az egész nyugat-európai jobboldal számára, amely teljesen alá van rendelve a baloldal hegemón kulturális keretének. 

Az első lecke, amit a magyar jobboldaltól átvehetnének, hogy ne féljenek, és ne hivatkozzanak mindig a politikai ellenfeleik gondolkodásmódjára. 

Remix News: Ezt tette a Fidesz annak érdekében, hogy a 2002-es veresége után visszatérjen a hatalomba? 

R.B.: Véleményem szerint igen. A Fidesz azért olyan sikeres, mert nemcsak a baloldal mentális, pszichológiai és kulturális kereteit tudta kikezdeni, hogy választásokat nyerjen, hanem később kormányozni is tudott. A Fideszben nem csupán "gondolkodók", de "cselekvők" is vannak. 

Azon a napon, amikor visszatér a kormányba, a Spanyol Néppártnak is meg kell tanulnia ezt a leckét. 

A PP 2011 és 2018 között, Mariano Rajoy alatt abszolút többségben volt. Ezt csak a munkanélküliség és a gazdaságirányítás kezelésére használta fel. Erre akkoriban nagy szükség volt, de az abszolút többségben lévő PP akkor nem merte felvenni a kultúrharcot.

A második tanulság Magyarországtól a PP számára, hogy nem szabad félni attól, hogy jobbra nézzünk. Mivel Spanyolországban 3-4 millió választó szavazott a Voxra, a PP-nek abba kell hagynia a párt rossz színben való feltüntetését. Nem engedheti meg magának, hogy „cordon sanitaire-t” tartson fenn a Vox körül. A "cordon sanitaire" önmagában is megvetendő kifejezés, amelynek nem szabadna léteznie egy demokráciában, és nem is szabadna használni. 

A magyar példa a józan ész, az alapvető politikai logika leckéi, amelyeket a nyugati jobboldal, félve attól, hogy mit fognak mondani az emberek, nem mer átvenni. 

Ugyanez vonatkozik az Európai Néppártra is, amely immár két ciklus óta azt a szerepet tölti be, hogy a liberálisokkal, szocialistákkal, kommunistákkal és zöldekkel együtt szavazzon az Európai Parlamentben. Bárkivel, kivéve a konzervatívokat. 

Remix News: Spanyolországban az összes nagy médium a Vox ellen van. A PP-vel nem ez a helyzet, mégis úgy érzi, kötelessége progresszívnak tűnni, hogy ne legyenek ellene. Ugyanaz a helyzet, mint Franciaországban vagy Németországban, ahol a mainstream média szinte mind a liberális baloldal táborában van. A Fidesz hasonló helyzetben vesztette el a 2002-es választásokat. Hogyan tudott ezen a helyzeten változtatni? Van itt magyar tanulság a nyugat-európai jobboldaliak számára is? 

R.B.: Nem tudom pontosan, hogy 2002 után miként változtak a dolgok, hogy a Fidesz visszatérhessen a hatalomba. De azt pontosan tudom, hogy miután a fideszesek újra hatalomra kerültek, azt mondták maguknak: "Egyszer átvertek, kétszer nem vernek át". 

Van egy kifejezés itt Magyarországon a Fidesz soraiban, ami az 1998 és 2002 közötti időszakra vonatkozik: "Kormányon voltunk, de nem voltunk hatalmon". A 2010-es győzelmük után úgy döntöttek, hogy nemcsak kormányon lesznek, hanem valóban hatalmon is.

A hatalom nem csak kormányzás, hanem minden, ami vele jár, és a hatalom gyakorlásához politikai akarat kell, többek között jobboldali médiával, amely képes többé-kevésbé objektíven magyarázni a Fidesz-kormányok tetteit, amit a baloldali média soha nem fog megtenni. Manapság sok szó esik arról, hogy a közösségi média segít rövidre zárni a mainstream média hegemóniáját, de ez nem elég.

A spanyol választások egyik nagy tanulsága az, hogy a sajtó és különösen a televízió abszolút döntő hatással bírhat. Ha nem lett volna jelen a média túlnyomó többsége, beleértve ide a PP-hez nagyon közel álló médiumokat is, akik utasítást kaptak a Vox démonizálására, a választási eredmény kétségtelenül egészen másképp alakult volna. 

Remix News: Orbán Viktor kormányának 13 éve után azonban hogyan hasonlítható össze a magyarországi és a spanyolországi pluralizmus? 

R.B.: A közhiedelemmel ellentétben a magyar médiatér valójában sokkal plurálisabb, mint a spanyolországi. Spanyolországban nincs egyetlen olyan nagy tévécsatorna sem, amelyik például a Voxot ne vonná állandó támadás alá. És nincs egyetlen nagy tévéadó sem, amelyik nyíltan kiállna a Néppárt mellett. A spanyolországi TV-állomások túlnyomó többsége nyíltan baloldali és nyíltan Sánchez- vagy baloldali koalíciópárti. 

Ami a spanyolországi közmédiát illeti, a közszolgálati televíziót teljesen gyarmatosította a baloldal. Valójában ez volt Pedro Sánchez első intézkedése, amikor 2018-ban hatalomra került. Azonnal elvetette a spanyol parlamentben akkoriban létező megállapodást, amely arról szólt, hogy a spanyol televízió igazgatóját közös megegyezés alapján nevezik ki. Sánchez jött és ráerőltette a jelöltjét, aki egy korábbi, erősen baloldali beállítottságú újságíró volt. 

Remix News: Mi a helyzet Magyarországgal? 

R.B.: Ami a televíziózást illeti, Magyarországon egyértelműen nagyobb a pluralizmus. A helyzet természetesen nem ideális, de a kormány által ellenőrzött közszolgálati csatorna mellett van egy kereskedelmi csatorna is, amely a legnagyobb és legnézettebb televíziós csatorna, és nyíltan kormányellenes. Ez azt jelenti, hogy ha valaki Magyarországon tévézik, akkor amikor az egyik csatorna mond valamit, a másik az ellenkezőjét mondja. Spanyolországban minden csatorna ugyanazt mondja. 

Még a nyomtatott sajtóban is sokkal kiegyensúlyozottabbak a dolgok Magyarországon, mint ahogy azt az emberek gondolják. Budapesten és a nagyvárosokon kívül a helyi sajtóban egyértelműen a konzervatív lapok dominálnak, de az országos sajtóban sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet. És persze ott van az internet is, ahol a legnagyobb magyar online oldalak túlnyomórészt baloldaliak.

Remix News: Tehát mondhatni, hogy a Fidesz kikényszerítette a pluralizmust, ami Magyarországon sem volt jelen? Ez 2006-ban még zavargásokat is okozott, mert a magyaroknak elegük lett abból, hogy a média hazudik nekik. 

R.B.: Pontosan. 

Remix News: Elkeseredésükben még a közszolgálati televízió székházát is felgyújtották. 

R.B.: Amennyire én tudom, valóban ez volt az oka. Ez a polgárok elkeseredettségének egyértelmű jele volt, de nem valami ajánlott dolog. 

Remix News: Valóban, ez nem tartozik a követendő magyar tanulságok közé, de vannak más, pozitívabb és konstruktívabb tanulságok is. Gondolok itt különösen a nyugati baloldal által vívott kulturális háborúra. Itt vagyunk az MCC Feszt-en, ami egy nagyon különleges fesztivál, melyet immáron harmadik éve rendeznek meg Esztergomban, Budapesttől 50 kilométerre. A koncertek mellett napközben komoly viták is zajlanak, három napon keresztül egymás után. Bár az előadók a legkülönbözőbb területekről érkeznek, a vitákban egyértelműen a konzervatív nézetek dominálnak. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett fesztivál a baloldal elleni kultúrharc eszköze? 

R.B.: Ez ellenkultúra, és nagyon spontán és természetes módon történik. Ez a fesztivál nagyon barátságos légkörben zajlik. Koncertek vannak a legjobb magyar zenekarokkal és több tízezer fesztiválozóval. 

Nem feltétlenül kell politikai fesztiválnak tekinteni. Az emberek elsősorban szórakozni jönnek ide, ugyanakkor olyan véleményeket is meghallgathatnak, amelyeket Nyugat-Európában nem hallhatnak. Összesen közel ötvenezren jöttek el idén az MCC Fesztre! 

Ez az ellenkultúra példája, és maga az MCC is az ellenkultúra példája egy olyan akadémiai világgal szemben, amelyet a woke-gondolkodás és a cancel-kultúra vett be - igaz, Magyarországon kevésbé, mint máshol, azonban, ha például a társadalomtudományi karokat tekintjük, az egyetemek ebben az országban is kifejezetten baloldaliak. 

Persze Magyarországon soha nem fordul elő, hogy egy baloldali diákcsoport megakadályozza egy jobboldali előadó felszólalását. Nincs jelen olyan szintű cenzúra itt, mint a franciaországi Sciences Po-n, vagy az angliai Cambridgen és Oxfordon. 

Remix News: És Spanyolországban? 

Spanyolországban ez kevésbé jellemző, mint az angol-amerikai világban, de sokkal inkább, mint Magyarországon. Spanyolországban főként a kultúra és a film világa az, ami fanatikusan baloldali. 

Remix News: Íme tehát egy újabb magyarországi tanulság, amelyet talán a nyugat-európai jobboldaliak is követhetnek, ha hatalomra kerülnek: A Mathias Corvinus Collegium, amely ingyenes egyetemi szállást és konzervatív szemléletű kiegészítő kurzusokat kínál mindazon egyetemek hallgatóinak, amelyeket baloldali ideológiák gyarmatosítottak. És ott van ez az egyedülálló, évente megrendezett fesztivál, amelyet az MCC Esztergomban szervez... 

R.B.: Ezeket a recepteket 2010 óta alkalmazzák Magyarországon. Ebben az országban a konzervatív ellenmodell nem csak megfogant, hanem meg is valósult. Rengeteg konkrét példa van arra, hogy mit lehet tenni a baloldali dominanciával szemben. 

A kulturális szférában, például a folklór védelméért és a kulturális intézetek irányításáért valódi harcok folytak. Ez valóban nagyon pozitív dolog. Minden modell itt van, Magyarországon. 

Remix News: Azon tűnődöm, hogy a magyar társadalom nem eleve konzervatívabb-e, mint a spanyol társadalom. Mindenekelőtt nem ebből kifolyólag működött olyan jól a Fidesz fellépése Magyarországon?

R.B.: Valóban fontos, hogy ne csak egyszerűen lemásoljuk más országok módszereit. Minden ország más és más, saját történelmi hagyományokkal és eltérő történelmi eredettel. 

Kulturálisan nem lehet összehasonlítani egy olyan országot, amely 40 évig kommunizmusban élt, egy olyan országgal, mint Spanyolország, amely az ellenkezőjét élte át, egy jobboldali önkényuralmi diktatúrával majdnem 40 éven át. 

Ráadásul a 45 éves spanyolországi baloldali kulturális hegemónia feloldása rendkívül bonyolult. Ez egy hosszú távú feladat, amelyet a kormány egyedül nem tud elvégezni. A valódi kulturális harcban a civil társadalom és más ágazatok is részt vesznek. 

A kulturális harc azonban a mentalitás megváltoztatását is magában foglalja. Ez Magyarországon Orbán Viktor erős vezetésének köszönhetően sikerült, de nem mindenki Orbán. 

Addig is, a civil társadalom már most is megszervezheti magát, ahogyan azt az MCC tette a múltban. Valójában 1996-ban hozta létre egy maroknyi család, majd később évről évre fejlődött, mielőtt az elmúlt három évben igazán fellendült. 

Ez egy nagyon hosszú távú folyamat, amely Nyugat-Európában időbe telik, és bizonyos esetekben még sokkal nagyobb zavarokat is okozhat.

-

A fenti interjú eredetije itt jelent meg.