A nikkel az akkumulátorok fontos eleme, ezzel Indonézia igencsak attraktív a különböző elektromos autó és akkumulátor gyártók számára. Az iparágra való építkezés fontos szerepet kap a kormány hosszútávú stratégiájában, azonban a nikkel kérdése megosztja az indonéz politikai elitet. 

Indonézia 2014 óta kezdett el vezető szerepre törekedni a globális nikkel piacon, ebben az évben tiltotta be ugyanis a nikkel ércexportját. A kormány törekvésének célja az volt, hogy feljebb pozícionálja az országot az értékláncban: a nikkel ércként való exportjának megtiltásával arra számítottak, hogy a szektor jelentős külföldi, elsősorban kínai és amerikai tőkét lesz majd képes bevonzani. A számításuk bejött: jelentős kínai beruházásokkal sikerült Indonéziának elérnie, hogy ma a világ legnagyobb finomított nikkel gyártója legyen. Emellett a nikkelérc tartalékjaik is jelentősek: a világ nikkelkészletének 21%-a található Indonéziában, azonban a megnövekedett keresletnek köszönhetően a nikkel bányászat fellendült és a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2021-től 2025-ig Indonézia a világ nikkel termelésének feléért lesz majd felelős. Nem csoda, hogy az exporttilalmat azonnal nemzetközi támadások érték: az Európai Unió panaszt tett a WTO-nál, versenyt korlátozó intézkedésnek minősítve a nikkel exportjára vonatkozó tiltást. Noha a WTO elítélte Indonéziát, az ország fellebbezett a döntés ellen, a gazdasági imperializmus egy formájának nevezve azt. 

Indonézia gazdasági csatározások közepette sem lassított. Az elmúlt 3 évben összesen 15 milliárd dollár értékű megállapodást kötött az országba települő akkumulátor és elektromos autó gyártó cégekkel, mint például az LG Group vagy a Hyundai Motors. Indonézia elnöke, Joko Widodo feltett szándéka a beruházók számának bővítése, és többek között a Teslát is kiszemelte. A Tesla és Indonézia céljai között van lehetőség szinergiák kihasználására: míg Elon Musk cége 2030-ra meg akarja sokszorozni eladásait (2022-ben eladott 1,3 millió járművet akarja 20 millióra növelni), addig Indonézia a bemutatott tendenciák révén stabil nikkelellátást tudna biztosítani nekik. 

A nikkelbányászat tagadhatatlan gazdasági ereje ellenére, az iparág egy belpolitikai törésvonal. A 2024. február eleji választásokon a választási viták egyik fontos pontja volt a kormány jelenlegi nikkel-politikájának megvitatása. Egyes ellenzéki szereplők azzal vádolják a kormányt, hogy kiszolgáltatta Indonéziát a kínai tőkének. Noha a politikai elit számára jelentős súllyal bír a kérdés, a választók számára azonban ez nem volt döntőhatású: a választásokon a jelenleg regnáló kormány a szavazatok 58%-át szerezte meg, ezzel megnyerve az elnök választást. 

Mindezek ellenére a nikkelbányászatnak valóban vannak negatív vonatkozásai, mégpedig a környezetre gyakorolt hatása. A nikkel finomítása jelentős szén-dioxid kibocsátással bír, emellett pedig a keletkezett hulladék egy részét az óceánba juttatják. Mindemellett a nikkelbányák építése erdőirtásokkal jár, melyek aztán földcsuszamlásokhoz vezetnek, további terhet róva ezzel a környezetre. 

Végül, a környezetre gyakorolt hatáson kívül nem lehet elmenni a bányák biztonsági kérdései mellett sem. A bányászat robbanásszerű növekedés miatt a biztonsági előírások betartását több esetben elmulasztották, ez vezetett a legutóbbi balesethez ahol egy robbanás következtében 13-an meghaltak, 46-an pedig megsebesültek. Ez már nem az első baleset, azonban Indonéziának nincs ideje lassítani: a környezeti hatások és biztonsági előírások pontos átvizsgálása időt és energiát emésztene fel. A késlekedés azonban a gazdasági növekedés ütemének visszaesésével járna és jelenleg Indonéziában, a gazdasági növekedés a legfontosabb.