A Nyugat-Balkán mint tranzitútvonal a migránsok számának növekedésével egyre nagyobb nyomás alá került az elmúlt több, mint tíz évben. Az EU ezért fokozott erőfeszítéseket tett a régió határbiztonságának megerősítése érdekében, megakadályozva az illegális bevándorlás további növekedését. Az uniós migrációs politika központi szereplője a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, amely már nemcsak az unió belső határain, hanem azon kívül is egyre jelentősebb szerepet vállal.
A folyamatosan növekvő Frontex
A Frontex 2004-ben alakult meg, kezdetben viszonylag kis szervezetként működött, ám a 2015-ös migrációs válság után szerepe és jelentősége gyorsan növekedett. Feladata, hogy koordinálja és támogassa a tagállamok határőrizeti tevékenységeit, valamint biztosítsa az EU külső határainak védelmét. Míg 2014-ben éves költségvetése mindössze 93,4 millió euró volt, 2022-re 754 millió euróra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a személyzeti állomány is jelentősen bővült, és a folyamatnak még koránt sincs vége: 2022-ben mintegy kétezer tagja volt a szervezetnek, 2027-ig viszont további tízezer határőr felvételét tervezik.
Az ügynökség fontos szerepet játszik a Nyugat-Balkán határvédelmében is, ahol különösen szükség van a határbiztonság megerősítésére a migrációs nyomás enyhítése érdekében. Az első EU-n kívüli együttműködés Albániával valósult meg, 2019. május 21-én Tiranában írták alá a megállapodást, amelynek célja az volt, hogy a Frontexszel közösen vegyék fel a harcot az irreguláris migráció, az embercsempészet és a terrorista tevékenységek ellen. Az albán−görög határon például Ausztria, Csehország, Finnország és Lengyelország határőrei közös járőrözéssel segítették az albán hatóságokat.
A Frontex a régió más országaival is együttműködik a határbiztonság megerősítése érdekében. 2022-ben Észak-Macedóniával és Montenegróval kötött megállapodást, míg Szerbiával idén, hosszú előkészítő tárgyalások után született meg az egyezmény. Utóbbi keretében az EU jelentős technikai segítséget nyújt a szerbeknek, beleértve 65 jármű átadását a határőrizeti feladatok támogatására.
Az uniós ügynökség jelenlétének és támogatásának köszönhetően a Nyugat-Balkánon mára jelentősen javult a határvédelem hatékonysága. A Frontex munkatársai a határvédelem közvetlen feladatainak ellátása mellett képzéseket is tartanak a helyi hatóságok számára, valamint szakmai tapasztalatcseréket szerveznek, növelve a régió országainak határvédelmi képességeit.
Bilaterális együttműködések a Nyugat-Balkánon
A nyugat-balkáni határvédelemben az uniós tagállamok kétoldalú megállapodások alapján is részt vesznek: az együttműködések lehetőséget nyújtanak arra, hogy közvetlenül is hozzájáruljanak a régió biztonságához, és segítséget nyújtsanak a migrációs nyomás csökkentésében.
Magyarország például 2021 óta nem működik együtt a Frontexszel a schengeni övezet magyarországi határszakaszán. Az ügynökség azt követően függesztette fel tevékenységét, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 decemberében kimondta, Magyarország menekültügyi szabályozása több ponton sérti az uniós előírásokat. A Frontex ugyanakkor továbbra is segítséget nyújtott a magyarországi hatóságoknak a kiutasított menedékkérők hazaszállításban, amelyet a jogvédők és az Európai Parlament heves tiltakozása követett. A némileg disszonáns, „kint is vagyok-bent is vagyok” helyzet ellenére a magyar határrendészek és egyéb szakemberek a Magyarországot nem érintő országhatárokon továbbra is teljesítenek szolgálatot a Frontex kötelékében. Emellett hazánk bilaterális megállapodások alapján folyamatosan részt vesz a nyugat-balkáni határvédelemben. 2023-ban például 35 magyar rendőr érkezett Szerbiába, hogy részt vegyenek a szerb−észak-macedón határ védelmében. A magyar rendőrök saját felszerelésükkel, köztük infravörös távcsövekkel segítik a helyi hatóságokat a jogellenes határátlépések felderítésében és az embercsempészek elfogásában.
Hasonló módon Ausztria is aktívan kiveszi részét a feladatokból. Az osztrák rendőrök évek óta jelen vannak a szerb−magyar határon, ahol magyar kollégáikkal közösen dolgoznak az irreguláris migráció elleni küzdelemben. 2020-ban az osztrák kormány további rendőröket küldött a régióba, valamint Görögországba, hogy segítsenek a migrációs nyomás kezelésében. Ausztria mindezeken felül Magyarországgal és Szerbiával 2022 óta a legmagasabb, kormányfői, illetve államfői szinten folyamatosan egyeztet az illegális bevándorlás elleni küzdelemről, amelynek keretében Bécs humán erőforrással és műszaki eszközökkel is támogatja a magyar és a szerb határrendészeket.
Olaszország Albániával kötött megállapodása alapján Észak-Albániában zárt migránsközpontokat létesített, ahol elbírálják az Olaszországba tartó illegális bevándorlók kérelmét. Ezek az első olyan, unión kívüli úgynevezett hotspotok, ahol irreguláris migránsokat helyeznek el. Az első csoportot az olasz Lampedusa szigetéről idén október 14-én indították el.
Szigorúbb vízumpolitikával a migrációs nyomás ellen
Az EU a határvédelem megerősítésén túl nyomást gyakorolt a nyugat-balkáni országokra, hogy szigorúbb vízumpolitikát kövessenek. 2023-ban a térség több országa − köztük Szerbia és Albánia − megszüntette a vízummentességet olyan kibocsátó államokkal, mint Tunézia, India és Bissau-Guinea. Az Európai Bizottság cselekvési terve külön kitért arra, hogy a vízumpolitika szigorításával is hozzájárulhatnak a migrációs nyomás csökkentéséhez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeknek az államoknak a polgárai immár szigorúbb ellenőrzés alá esnek, és vízumot kell kérniük ahhoz, hogy belépjenek a nyugat-balkáni országokba – csökkentve annak esélyét, hogy az illegális bevándorlók Európa távolibb területeit elérjék.
Európai biztonság és nyugat-balkáni integráció: a közös célok fontossága
A Nyugat-Balkánnal való együttműködés mind az EU, mind a régió számára kiemelten fontos: Európa külső határainak védelme ugyanis növeli a közösség biztonságát, az EU-n kívüli országokat pedig közelebb hozza az uniós integrációhoz. A közös munka egyértelműen segíti a migrációs áramlatok kezelését és az embercsempészek elleni fellépést.
A Frontex és az egyéb uniós intézmények jelenléte a határokon zajló tevékenység mellett kiterjed a helyi hatóságok képzésére, az embercsempészet visszaszorítására és a terrorizmus elleni küzdelemre is. Az irreguláris migráció visszaszorítása és a határvédelem megerősítése egyaránt kulcsfontosságú az Európai Unió közbiztonságának növelésében és a nyugat-balkáni államok stabilitásában.
