Az iráni haditengerészet parancsnoka, Sahrám Iráni admirális közleményében tudatta, hogy Szaúd-Arábia vezetése felkérte országát egy közös hadgyakorlatban való részvételre. „Szaúd-Arábia kérte, hogy szervezzünk közös gyakorlatokat a Vörös-tengeren” – idézte az ISNA iráni hírügynökség. „A koordináció folyamatban van, és mindkét fél delegációja meg fogja tartani a szükséges konzultációkat a gyakorlat lebonyolításáról” - közölte az admirális, majd hozzátette, hogy Oroszország és Omán is részt vesznek a tervezett eseményen.

Ezzel egyidejűleg az is kiderült, hogy az elmúlt időszakban nem ez lesz az első közös gyakorlat a szaúdi és iráni fél között. „A Szaúdi Királyi Haditengerészeti Erők a közelmúltban közös hadgyakorlatot tartottak az iráni haditengerészettel és az Ománi-öböl más országaival együtt” - mondta Turki al-Máliki dandártábornok, a Szaúd-arábiai Királyság Védelmi Minisztériumának szóvivője.

A szaúdi-iráni kapcsolatok alakulása

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter október elején Rijádba látogatott, és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel tárgyalt a két olajtermelő ország közötti kapcsolatok normalizálásának részeként.

Szaúd-Arábia és Irán 2016-ban szakította meg kapcsolatait, miután a királyság kivégezte a prominens síita klerikus és kormánykritikus, Nimr al-Nimrt. Akkor a tiltakozók válaszul felgyújtották a szaúdi teheráni nagykövetséget, és a kapcsolatok még évekig fagyosak maradtak.

2023-ban azonban a két fél, egy Kína által rendezett csúcstalálkozón normalizálta viszonyát, amit sokan mérföldkőnek neveztek a számos ellentétes érdekkel bíró országok kapcsolatrendszerében. Azóta a felek annak ellenére is fenntartják egyezségüket, hogy Irán továbbra is támogatja a jemeni húszikat, akik 2015-től nyolc éven át harcoltak a szaúdi vezetésű koalíció ellen. (2022 ősze óta fegyverszünet van érvényben a szaúdiak és a jemeni húszik között.)

Szaúd-Arábia hozzáállása a jelenleg zajló közel-keleti konfliktusokhoz

Szaúd-Arábia a Közel-Kelet egyik vezető hatalmaként kiemelt figyelmet fordít saját biztonságának garantálására, különösen az Izrael és Hamász, illetve Izrael és más régióbeli erők közötti konfliktusok kiéleződése idején. A szaúdi vezetés számára elsődleges szempont, hogy elkerüljék a régió destabilizálódását, hiszen egy szélesebb körű háború nemcsak a szaúdi belbiztonságot, hanem az olajtermelést és az ország gazdasági stabilitását is veszélyeztetné. Ezen érdekek mentén olyan lépéseket tesz, amelyek célja a konfliktusok eszkalációjának elkerülése és a régió biztonságának fenntartása. Ennek jegyében a sivatagi arab ország több alkalommal is sikeresen semlegesített jemeni húszik által kilőtt rakétákat, melyek Izraelt vették célba. Az Irán támogatását élvező húszik közvetlen fenyegetést jelentenek Szaúd-Arábiára is, és rakétáik kockázatot jelentenek mind Izrael, mind pedig a szaúdi területek biztonságára nézve. Szaúd-Arábia reakciója ebben az esetben egyértelműen mutatja azt a törekvést, hogy kerüljék az Izrael felé irányuló támadásokkal kapcsolatos feszültségek további növekedését, ami végső soron hozzájárulhat egy potenciális regionális háború elkerüléséhez. Emellett az arab ország vezetése tisztában van azzal, hogy egy esetleges, a szomszédos államokat és hatalmakat is magával rántó konfliktus jelentős gazdasági következményeket vonhat maga után, amit mindenképpen el akarnak kerülni.

Mindezek ellenére a szaúdi retorikában időről időre éles kritikák is megjelennek Izraellel szemben, főleg a palesztin kérdés kapcsán. Kiállnak a palesztin ügy mellett, és rendszeresen bírálják Izrael egyes lépéseit, amelyek szerintük a palesztinok helyzetét súlyosbítják. 

A két ország közötti kapcsolatok normalizálásának kérdése napirenden volt 2023 őszén, amelyet azonban a Hamász október 7-i terrortámadása jelentősen megakasztott. Ez az offenzíva nem csupán Izrael számára volt sokkoló, hanem a szaúdi diplomáciát érzékenyen érintette, hiszen éppen egy olyan folyamat közepén történt, amely a térség stabilizálódását célozta volna.

Noha jelenleg szünetel a felek közötti normalizálási folyamat, az arab ország vezetésének pragmatikus hozzáállása és az ország nemzetközi viszonyrendszerében megjelenő rugalmasság lehetővé teszi, hogy a megfelelő körülmények között újra napirendre tűzzék azt.

Irán és Szaúd-Arábia miért tart közös hadgyakorlatot?

Szaúd-Arábia és Irán történelmi ellenségeskedése ellenére közös hadgyakorlatot kíván tartani a Perzsa-öbölben, ami a térség geopolitikai változásaira utal. A közel-keleti hatalmak közötti dinamika az utóbbi időszakban jelentősen átalakult, különösen miután Kína közvetítésével 2023-ban diplomáciai megállapodást kötött Szaúd-Arábia és Irán. A két ország hosszú ideje rivalizál a térség befolyásáért, főként vallási és kulturális különbségeikből, valamint eltérő geopolitikai érdekeikből fakadóan. Ám az utóbbi időben egyfajta pragmatikusabb megközelítés tapasztalható, mivel mindkettőjüknek közös érdekei fűződnek a tengeri biztonság fenntartásához és a gazdasági stabilitás biztosításához.

A háttérben felvetődhetett az is, hogy Szaúd-Arábia és Irán egy olyan titkos megállapodást köthettek, amely szerint Irán a közel-keleti konfliktusok eszkalálódása esetén nem indít, vagy nem támogat szaúdi területek elleni offenzívákat. Ez lehetőséget biztosítana Szaúd-Arábiának arra, hogy elkerülje az iráni finanszírozású milíciák által indított rakétatámadásokat és dróncsapásokat, amelyek korábban, például 2019-ben az ország olajlétesítményeit is célba vették. Az ilyen háttérben zajló megállapodások gyakran részei a közel-keleti politikai stratégiáknak, és céljuk, hogy csökkentsék a közvetlen konfliktusok esélyét, valamint biztosítsák az energiaellátás és a gazdaság működésének zavartalanságát.