December 22-én a zsidó-keresztény értékekről megőrzéséről beszélgettek a meghívottak a Patriotic Talks utolsó adásában. Borbély Boglárka összefoglalója.
Az ország, amely néhány év alatt lett olajparadicsomból földi pokol. Mi vezetett idáig, van-e kiút a diktatúrából és mit gondol minderről a reményt tápáló ellenzéki vezér budapesti nagykövete? Heltai Péter írása.
A Tesla már most sokkal több, mint egy csúcstechnológiás autómárka. Elon Musk alapító célja, hogy a jövő szinonímájává tegye - kérdés, hogy sikerül-e neki: most épp a tőzsdén. Kovács Zoltán és Sass Boglárka elemzése.
December 18. a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) egykori főtitkára, Joszif Visszarionovics Sztálin születésnapja. Az alábbi részleteket tartalmazó születésnapi köszöntőt maga Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkára jegyezte.
„A legutóbbi amerikai elnökválasztás és az azt megelőző kampány során zajlott a történelem eddigi leghangosabb vitája a patriotizmusról és a globalizmusról. De mégis, hol siklik ki a globalizmus és miben vall kudarcot? – Ha ezekre a kérdésekre választ kapunk, sokkal pontosabban látjuk majd a kettő közötti különbséget” - e vitaindító gondolatokkal nyitotta meg Douglas Murray, a The Spectator társszerkesztője, az Európa Furcsa halála című könyv szerzője az MCC és a Danube Institute által szervezett Patriotic Talks című online szellemi csúcstalálkozó sorozat negyedik részét.
Öt politikai alakulatnak lehet parlamenti képviselete Romániában a következő négy évben a vasárnapi választásokat követően, a leendő kormány összetétele azonban még nem dőlt el. Lesz-e politikai elitváltás Romániában? Hajdú András írása.
A Századvég „Európa Projekt” elnevezésű nagymintás közvélemény-kutatásában 30 ezer embert kérdeztek meg a migrációval összefüggésben. Ebből kiderült, hogy az európai társadalmak több fontos területen egyetértenek a migráció tágabb kérdéskörében. Janik Szabolcs elemzése.
Hogyan élhetünk egyszerre a technológiai fejlesztések legterméketlenebb idejében és aranykorában? Miért olyan nagy a különbség a gazdaság egyes szektorai között? Az USA innovációs tapasztalatait és kihívásait tekinti át a NBER (National Bureau of Economic Research) frissen megjelent tanulmánya. A cikk Amerikáról szól, de sok szempontból Magyarországon is jól hasznosítható.
„Az általam megtapasztalt patriotizmus mindig szorosan összekapcsolódott az igazi európai identitás iránti elkötelezettséggel” – emelte ki David Engels a Mathias Corvinus Collegium és a Danube Institute Patriotic Talks című műsorának második adásában. Doucha Lilla írása.
David Engelst olvasva kiderül, hogy a Római Köztársaság is megdöbbentően ugyanazon problémákkal küzdött és hasonlóan borús jövő várhat Európára, ha nem tanul a múlt tapasztalataiból. Kiss Zsombor írása.
Párizs, Drezda, Conflans, Nizza, Bécs – 2020 őszén ezekben az európai városokban történtek iszlamista indíttatású terrortámadások, melyek során összesen kilenc áldozat meghalt, huszonöt pedig megsebesült. A támadásokkal párhuzamosan a francia kormány soha nem látott keménységgel, harcias retorikával fordult szembe az iszlamista szeparatizmussal . Érdemes azonban megvizsgálni, mi áll mindennek a hátterében.
A francia baloldal egy része a helyi vállalkozások védelmére kelt a világ legnagyobb online kereskedőjével szemben. De vajon lehet-e protekcionista intézkedéseket bevezetni egy globális vállalatbirodalom megfékezésére? Hajdú András írása.
Miközben minden szem a 2020-as amerikai elnökválasztás folyamatban lévő vitáira összpontosul, egy másik csata is kibontakozóban van az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságában, amely várhatóan az elkövetkező évtizedekben is jelentős hatással lesz mind az igazságszolgáltatási, mind a jogalkotási ágra. Nicole Nemeth írása.
Mitől lesz, s lehet-e egyáltalán különutas egy demokrácia? Van-e a jogállamiságnak általánosan elfogadott mércéje, és ha igen, akkor az csak a liberális demokráciák modellje lehet?
Elöregedő társadalom okozta demográfiai válság, koronavírus-járvány, stagnáló gazdaság, belpolitikai problémák – nem lesz könnyű Japánnak megbirkóznia ezekkel a nehézségekkel, ha a nagyhatalmak színpadán szeretne maradni. Dankó Nelli írása.
Néha megéri befektetőként is hátratekinteni és eljátszani azzal a gondolattal, hogy mi lett volna, ha…?! Nem feltétlenül azért, mert időtálló következéseket vonhatunk le a jövőre vonatkozóan, hanem azért, hogy a realitásérzékünket fejlesszük, a benchmarkjainkat a helyére rakjuk.
Jacek Przybylski az egyik legnagyobb lengyel napilap haditudósítójaként kezdte Irakban, ahonnan hamar Washington DC-be vezetett az út. A lengyel újságíró szerint „a média legnagyobb hibája volt, hogy ingyenesen publikálta a tartalmait”.
Portugáliára korábban úgy tekintett a politikatudomány, hogy ott nem adottak a feltételek egy sikeres, komoly támogatottsággal rendelkező, a fősodortól jobbra álló párt megjelenéséhez. Úgy tűnik, hogy ez azt álláspontot igencsak érdemes felülvizsgálni.
A hazugságok nem állhatják útját a valóságnak – ez XII. Piusz pápaságának valódi hagyatéka, amit most a széles nyilvánosság előtt is kutathatóvá tett Ferenc pápa.
A november 2-i bécsi terrortámadás alapjaiban rengette meg a helyi zsidó lakosság biztonságérzetét. A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében az osztrák zsidóság körében uralkodó félelemérzetet és bizonytalanságot vizsgálta az antiszemitizmus és a bevándorlás összefüggései felől megközelítve.
Egy grizzlymedvékről készült videókat és arcfelismerő technológiát alkalmazó Brit Columbia-i projekt áttörést jelenthet a medvékkel kapcsolatos kutatásokban. Julius Strauss vendégoktatónk írása.
Korlátos erőforrások mellett csak a termelékenység növelése biztosíthatja a fenntartható növekedést és felzárkózást. Hol lehetünk büszkék magunkra és hol vagyunk lemaradva? Szepesi Balázs gondolatai az MNB friss Termelékenységi jelentéséről.
Trump egyik utolsó diplomáciai bravúrja vagy csupán politikai PR-akció? Hozhat-e békét a Közel-Keleten egy, a palesztinok által el nem ismert megállapodás? Sitkei Zolta írása.
A gyötrelmes amerikai elnökválasztási idény vége felé közeledve a Joe Biden-adminisztráció január 20-i beiktatása bizonyosnak tűnik. A politikai spektrum mindkét oldalától megszokott személyeskedés és sárdobálás ellenére a 2020-as választások kimenetele igen fontos a tekintetben, hogy az Egyesült Államok miként fog egyes nagymúltú nemzetközi intézményekhez viszonyulni.
Kína növekvő jelenléte és kialakuló dominanciája Afrikában mára már nyilvánvaló. Az ázsiai óriás megítélése a fekete kontinensen azonban korántsem egyértelmű. Vajon hogyan próbálja Kína befolyásolni a róla kialakuló képet, és mit érzékelnek ebből az afrikaiak a hétköznapokban? Nagy Márton írása.
Átmeneti megállapodás vagy végleges megoldás? Békeszerződés vagy tűzszünet? Kinek és miért jó a november 10-én, Azerbajdzsán és Örményország közötti fegyveres összecsapást megszüntető egyezség? Vigóczki Máté György a hegyi-karabahi konfliktus hátterébe avat be minket.
Biden elnöksége esetén drasztikus változás várható a jelenlegi hidegháborús hangulatú USA–Kína kapcsolatokban. Az egyik kulcskérdés, hogy vajon milyen lesz Biden hozzáállása a csendes-óceáni kereskedelmi paktumhoz. Szabó Botond írása.
Míg korábban, különösen a ’60-as évekig a pártokra leadott voksok száma sokkal inkább függött társadalmi-demográfiai tényezőktől, addig mára felértékelődött a személyek jelentősége a politikában. - Könyvajánló.
A közös történet a közös identitás kulcsa. Azokhoz tartozom, akikkel osztozom a közös történetekben. Márpedig a valahová-tartozás igénye az egyik legerősebb lélektani szükségletünk. - Kozma-Vízkeleti Dániel írása.
Bővülő gazdaság, vonzó befektetési környezet – Gazdasági áttekintés a szerb növekedésről és a magyar-szerb együttműködésről, a trianoni béke 100. évfordulóján.
Külpolitika, ahogy mi látjuk – a Diplomaci Blog jóval több néhány lelkes fiatal szárnypróbálgatásánál. A Mathias Corvinus Collegium diplomáciai projektje keretében megjelenő anyagok betekintést adnak a nemzetközi politikai, gazdasági események színfalai mögé.
A német kormánypárt, a CDU új elnököt választ. A győztes jó eséllyel a 2021-es szövetségi választások CDU/CSU-s kancellárjelöltje is lesz – tehát Angela Merkel lehetséges utódja. Werner J. Patzelt politológussal, politikai tanácsadóval, a CDU tagjával beszélgettünk.
Vezetőként sokan elkövetik azt a hibát, hogy egy válsághelyzetet követően letörlik a verejtéket a homlokukról, elrebegnek egy imát, majd visszatérnek a rossz módszereikhez.
Anatol Lieven 2020-ban megjelent könyve, a Climate Change and the Nation State (Klímaváltozás és a nemzetállam) már címével is újszerű tartalmat ígér a környezetvédelem iránt érdeklődők számára. A könyv előveszi és leporolja a környezet- és természetvédelem legalapvetőbb tézisét: “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Recenzió.
Ha van amerikai álom, akkor van európai álom is? Milyen az az életmód, amely európainak mondható? Van-e különösebb ismertetőjele, kötelező tartalmi kelléke? Indokolt-e az erről folytatott párbeszéd? – Dr. Sulyok Márton, a Közjogi Műhely vezetőjének írása a Nézőpont Intézet pályázata kapcsán.
Előző