A határátlépők száma február 24-e és a kézirat zárta, március 8-a között 178 894 volt a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács szerint. Mint több kormányzati fórum is ismertette, a Magyarországra érkező személyek döntő többsége továbbutazik a határról belföldre, illetve hazánkon túlra. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról számolt be, hogy a Magyarországra érkezők többsége bevallottan a háború elől menekül. A kialakult válság kezelése érdekében a kormány felállította a Nemzetbiztonsági Operatív Törzset (NOT), amely egy olyan szakmai döntéselőkészítő szervezet, amely dedikáltan az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására szakosodott. A NOT-nak tagja többek közt Orbán Viktor kormányfő, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka is. Az állandó készültségi együttműködésben aktív szerepet vállal egyebek mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is.
Az ukrán-magyar határon található személyszállításra alkalmas határátkelőhelyek, Barabás, Beregsurány, Lónya, Tiszabecs és Záhony a határrendészet döntése értelmében napi 24 órában nyitva tartanak a háború kezdete óta. Az összes határt megnyitották a gépkocsiforgalom mellett a gyalogosok előtt is. Erre azért is van kifejezetten szükség, ugyanis a határ ukrajnai oldalán nagy a feszültség – különösen az összeomló informatikai rendszer és a besorozás miatti ellenőrzések miatt –, amelynek köszönhetően rendkívül lassú az érkezők átengedése. A határrendészet adatai szerint óránként 10-15 ukrán gépkocsi tud pl. Záhonynál átjönni – emiatt 8-10 óra az átlagos várakozási idő. A kígyózó sorok miatt február 25-én verekedés is kialakult a várakozók között a határ ukrán oldalán. Az érkezők kilencven százaléka nő és gyermek, akiket az ukránok át is engednek – a férfiak többségét azonban kiszűrik a bevezetett kötelező katonai szolgálat miatt. Az érkezők fogadására hat segélypontot állítottak fel az öt határátkelőhelyen.
A menekültkérelem benyújtása Magyarországon már nehezebb jogi procedúra, 2020 májusa óta ugyanis nem lehet sem a határon, sem Magyarországon benyújtani, csak külföldi nagykövetségen, mely Kijevben van a legközelebb. Ezen helyzetet megoldandó bevezették az ideiglenes védelemre jogosultság intézményét, melyet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) kezel. A kérelem benyújtható a kialakított gyűjtőpontokon (pl. Fehérgyarmat) vagy az OIF ügyfélkapujaiban (pl. Debrecenben vagy Miskolcon).
A határról érkezők vagy vonattal tudnak eljutni – Záhonyból – Budapestre, a Nyugati és Keleti pályaudvarokra, mely utazás ingyenes az ukrán állampolgároknak és a kárpátaljai magyaroknak, vagy igénybe vehetik az ideiglenes menedékhelyekre történő szervezett autóbuszos szállítást. A vonatok Záhonyból jellemzően 1-2 óra késéssel indulnak a fővárosba. Az elszállásolást a kormány koordinálja. Március 8-ig ennek értelmében 3 252 igényt teljesítettek. A szálláshelyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság biztosítja, továbbá segít az állami készletek kiosztásában, az ügyintézésben és az okmányok készítésében. Több forrás szerint is várható átmeneti vagy korábban már bezárt befogadóközpontok újranyitása (pl. Vámosszabadi, Balassagyarmat).
A segélyek és adományok gyűjtését állami szinten a Humanitárius Koordinációs Tanács irányítja. Feladatik közé tartozik a segélyek, adományok gyűjtése, humanitárius segélyek kiszállítása, magyarországi segélyszervezetek munkájának segítése (pl. Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Ökomenikus Segélyszervezet stb.), illetve a Híd Kárpátaljáért Segélyprogram működtetése. Emellett természetesen több magáncég és nonprofit szervezet is kivette a részét a segélyek és adományok kiosztásából, illetve a menekültek megsegítéséből (pl. Migration Aid, Budapest Bike Maffia, Szállás.hu stb.). Budapest Önkormányzata 2 000 ember azonnali ellátását ajánlotta fel. Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott: „A háború elől menekülő emberek ellátására való felkészülés kedd (márc. 1. – a szerk.) óta intenzív fokozatba kapcsolt”. A kerületi önkormányzatok emellett további „új kapacitásokat” adhatnak hozzá a fővárosi válságkezeléshez, melyeket a Fővárosi Önkormányzat fog koordinálni. Kiemelendő, hogy a menekülteknek való magánszemélyi adományozás adó- és illetékmentes.
A szomszédos államok közül Lengyelországba érkeznek legtöbben az ukrán menekültek. A legnagyobb területű, egyben legnépesebb visegrádi országnak több mint 500 kilométeres közös határszakasza van Ukrajnával. Már a február 24-i orosz invázió előtt mintegy kétmillió ukrán tartózkodott Lengyelországban. Ők elsősorban nyugat-ukrajnai vendégmunkások és nem a 2014-ben, a kelet-ukrajnai Donyec-medencében (Donyeck és Luhanszk megye) fellángolt harcok menekültjei. Ennek oka, hogy a kelet-ukrajnai lakosság jellemzően inkább Oroszországot és Fehéroroszországot választotta célországként nyelvi és kulturális okokból.
Paweł Jabłoński lengyel külügyminiszter-helyettes egy szintén március 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Európai Unió Tanácsától a szükségletekkel arányos támogatást fog kérni az ukrán menekülthullámtól leginkább sújtott négy Ukrajnával szomszédos uniós tagállamnak: Lengyelországnak, Magyarországnak, Szlovákiának és Romániának, valamint a nem EU-tag Moldovának.
Szlovákiának Lengyelországhoz képest jóval rövidebb, száz kilométer alatti az Ukrajnával közös határszakasza. Március 7-ig 140 745 menekült érkezett Ukrajnából Szlovákiába az UNHCR adatbázisa szerint. A szlovákiai magyar online hírportál, a Parameter március 8-án megjelent cikkében arról ír, hogy egy nap alatt közel 8 és fél ezren léptek az ország területére a felsőnémeti határátkelőnél, 4 órás várakozási időt követően. Az ugari átkelőnél közel háromezer ukrajnai menekültet regisztráltak. A nagyszelmenci határátkelőnél több, mint ezerkétszázan érkeztek Szlovákiába.
Az SKCH szlovák katolikus segélyszervezet az egyik legjelentősebb adománygyűjtő. Már március 3-ig több, mint 750 ezer euró értékű segélyt gyűjtöttek. Emellett a katolikus püspöki konferenciánál jelentkezhetnek, akik szálláshelyet ajánlanának fel ‒ foglalta össze a 24.hu hírportál.
Az egyházak mellett települési önkormányzatok is támogatják a menekülteket. Kassa például saját segélyalapjából 200 ezer eurót ajánlott fel. Az összeg felét a menekültek ellátására fordítják, míg a másik felét Kassa kárpátaljai testvérvárosának, Ungvárnak adják.
Szlovákiában egyébként már 2014, azaz a kelet-ukrajnai harcok kezdete óta támogatják az ukrajnai rászorulókat. „Távolsági Örökbefogadás” néven futó projekt keretében Ukrajnában élő szegény családokat és árvaházakat lehetett „örökbe fogadni”. Nyolc év alatt a szlovákiaiak 130 ezer eurót gyűjtöttek e célra.
A Szlovákiában maradó menekülteknek többnyire az ott élő rokonaik nyújtanak szállást. Szlovákia is az egyik célországa volt az ukrajnai vendégmunkásoknak már a február 24-i orosz invázió előtt.
A román kormány február 28-án gyógyszerekből, egészségügyi felszerelésből és tábori ágyakból álló segélyküldeményt küldött Ukrajnába a vészhelyzeti tartalékból. Romániában kormányzati szinten koordinálják az ukrajnai segélyezést. A román állam már az orosz támadás első napján elindított egy segélyplatformot, amely az „Ukrajna – együtt többet segíthetünk” néven fut. Ezzel igyekeznek összefogni az egyedi segélyakciókat a 24.hu hírportál összefoglalója szerint.
Nicolae Ciucă román miniszterelnök napi 20 lejt (mintegy 1 600 forint) folyósítana személyenként azoknak, akik ukrán menekültet fogadnának be az élelmezési költségek csökkentésére ‒ tudósított a Maszol erdélyi magyar hírportál március 5-én.
Moldovának több, mint 900 kilométeres az Ukrajnával közös határszakasza. Március 6-ig 82 762-en menekültek ide az UNHCR adatbázisa szerint. Mindez rendkívül megterhelő az Európai Unión kívüli, rendkívül szegény, 2.5 milliós ország számára, hiszen több menekült érkezett hozzájuk, mint a közel húszmilliós Romániába. Ráadásul az Ukrajnával határos, függetlenségét Moldovától még 1990-ben kikiáltó, ám egyetlen ENSZ-tagállam által sem elismert, 460 ezres lélekszámú Dnyeszter Menti Köztársaságban a Deutsche Welle értesülései szerint orosz csapatok is állomásoznak, mely könnyen a háború eszkalációjához vezethet és Chișinăut is belesodorhatja a konfliktusba.
A többi európai államba (Oroszország és Fehéroroszország kivételével) március 6-ig 191 348-an menekültek Ukrajnából az UNHCR adatbázisa szerint. 99 300-an az Orosz Föderációt választották március 8-ig. A Donyec-medencéből már február 18. és 23-a között, azaz közvetlenül az Ukrajna egészére lesújtó orosz katonai invázió előtt 96 ezren menekültek Oroszországba UNHCR-adatai alapján. Fehéroroszországba elenyészően kevesen, 592-en menekültek március 8-ig az UNHCR nyilvántartása alapján.
Fotó: Gyurkovits Tamás
