Ennek az előzménye, hogy a két évvel ezelőtti megmérettetés ideje alatt számos rendellenség fordult elő. Akkoriban nagyon sok helyen hiányoztak a szavazólapok, még az urnazárás utáni órákban is sorban kellett állniuk a választópolgároknak, illetve egyes választópolgárok nem megfelelő szavazólapokat kaptak. Olyan esetek is előfordultak, hogy nem jogosult személyek is leadhatták a szavazatukat, mint pl. nem német állampolgárok. Aznap ugyanis nemcsak Bundestagswahl volt egyéni és pártlistás jelöltekkel, hanem berlini tartományi parlamenti (Landtagswahl), valamint önkormányzati választás is, kiegészítve még egy helyi népszavazással is. Míg utóbbi két esetben nem csak német állampolgárok, hanem EU-s állampolgárok is szavazhatnak, a Bundestag és a Landtagswahl esetében ezt kizárólag német okmányokkal rendelkező személyek tehetik meg. Ezt tetőzve még, az akkori berlini vezetés még a minden évben megrendezésre kerülő berlini futómaratont is aznapra szervezte, így summa-summarum 2.000 formális panasz érkezett a választást lebonyolító szervekhez.

Korábban már a tartományi alkotmánybíróság kimondta, hogy a tartományi parlamenti választást egy az egyben meg kellett ismételni, amelyre ennek megfelelően már 2023. február 12-én sor került. A megismételt választás eredményeképpen a berlini polgármesteri széket a CDU elhódította az addig a Balpárttal és a Zöldekkel kormányzó SPD elől. Most egy CDU-ból és SPD-ből álló nagykoalíció kormányozza Berlint. Az akkori elemzések szerint főleg – a választási botrányban is megnyilvánuló – rossz közigazgatás, a közbiztonság romló helyzete, a migráció, valamint gazdasági és közlekedésügyi kérdések voltak döntőek, s ebben a választópolgárok a CDU kompetenciáját tartották jobbnak.[i]

Az Alkotmánybíróság mostani döntése viszont csak részben siker a beadványt megfogalmazó, szövetségi szinten ellenzékben lévő CDU számára. Ugyanis a párt azzal kalkulált, hogy a hivatal a választás minden választókörzetben történő megismétlését rendeli majd el. Még ezt is megelőzően a Bundestag vizsgálóbizottsága úgy döntött, hogy csak 431 helyen legyen ismétlés, így a 455 szavazókörre vonatkozó döntés bár ennél többet állapított meg, de ez a CDU előzetes várakozásai alatt maradt. Az ítélet kapcsán fontos kérdés volt még továbbá, hogy a választás megismétlésével a Balpárt akár számottevően gyengülhet-e. A párt ugyanis három egyéni képviselővel rendelkezik, s a német választási törvény szerint így nem vonatkozott rá az 5%-os küszöb, amit egyébként 4,9%-kal nem tudott volna megugrani. Amennyiben a megismételt választás érintette volna a párt egyéni jelöltjeit és azok most mégse nyerték volna el a mandátumukat, a szabály se érvényesülne, s a Balpárt listás helyeit is elveszíthette volna. Ez viszont most nem esélyes forgatókönyv, hisz a döntés csak csekély mértékben érinti azokat a választókörzeteket, ahol a Balpárt 2021-ben mandátumot szerzett.

A pártok népszerűsége a Bundestag választás óta sokat változott: A baloldali pártok (SPD, Zöldek, Balpárt) és a liberális FDP azóta jelentősen meggyengültek, a jobboldali pártok (CDU, AfD) viszont számottevően erősödtek. Bár a megismételt választás csak csekély relevanciával bír és alig eredményezi majd a mandátumok kiosztását, a februári voksolás mégis jelzésértékkel bírhat, egyfajta nagymintájú közvéleménykutatás a jelenlegi pártpreferenciákról. Ugyanis a németek 82%-a nem elégedett az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány munkájával. Az ellenzéki CDU ennek fényében máris kiadta a szlogent, hogy népszavazásként értelmezi a voksolást a szövetségi kormány munkájáról. A szavazók most a stoptáblát mutathatják a szövetségi szinten kormányzó jelzőlámpa-koalíciónak, így Carsten Linnemann CDU-főtitkár. 

 

[i] Bauer, Bence / Schenk, Richárd: Választási botrány után választási krimi, Mandiner, 2023. február 13., https://mandiner.hu/kulfold/2023/02/berlin-nemetorszag-valasztas-mcc