ENSZ alternatíva vagy új elitklub?
Sok szakértő megpróbálja rögzíteni, hogy „Trump Béketanácsa” nem az ENSZ alternatívája, mert nem feltételezi az univerzális tagságot, nem támaszkodik a nemzetközi jogra, mint alapvető értékre, és nem igényli a formális legitimitást, amely összehasonlítható az ENSZ Biztonsági Tanácsával. Ugyanakkor helyénvaló hozzátenni, hogy Trump „tanácsa” egyelőre nem is igényli ezt a formális legitimitást (azt, hogy mi lesz a jövőben, azt ma nehéz megjósolni). A Béketanács tekintetében jelenleg nem az ENSZ alternatívájáról van szó, hanem inkább egy párhuzamos struktúráról, amely három alapelvre épül:
1. Szabályok helyett üzletek
2. Értékek helyett megbízhatóság
3. Szavazatok helyett erőviszonyok
Mit jelent ez Közép-Ázsia számára?
Az utóbbi években a liberális világrend – amely a hidegháború után alakult ki – számos strukturális kihívással nézett szembe, melyek nemcsak ideológiai okokból merültek fel, hanem mert e világrendnek az intézményei egyre inkább elégtelennek és alkalmatlannak bizonyultak a nagyhatalmi politika, a regionális konfliktusok stb. kezelésére, melyre egy új alapokra helyezett, az értékek helyett a megbízhatóságra koncentráló intézmény lehet a megfelelő válasz.
Közép-Ázsia országai számára a Béketanács potenciálisan érdekes lehetőség, kiváltképp, hogy a régió két legnagyobb gazdaságával rendelkező országa Kazahsztán és Üzbegisztán meghívást kapott az alapító tagok közé. Egyrészt, hogy Kazahsztán és Üzbegisztán (Magyarországhoz hasonlóan) azzal, hogy jelen volt a Béketanács megalapításánál, helyet kapott egy olyan nemzetközi architektúrában, amely mind a régiót, mind a régió országait felértékeli a biztonságpolitika, a nemzetközi kapcsolatok és a világgazdaság szereplői között. Másrészt Üzbegisztán és Kazahsztán számára a tagság új csatornákat, lehetőségeket jelenthet a gazdasági együttműködések kiszélesítéséhez és saját Kelet-Nyugat irányú tranzit szerepének megerősítéséhez.
Nem mellesleg Asztana, Taskent (és Budapest) jelenléte a tanácsban a személyes bizalom jelzése is az amerikai apparátustól és az az Egyesült Államok vezetőjétől a nemzetközi kapcsolatok új, körvonalazódó rendszerében.
Új geopolitikai fórum rajzolódik ki
Mindazonáltal, amellett, hogy Kazahsztán és Üzbegisztán meghívása a Béketanácsba egyben a közép-ázsiai régió globális színtéren betöltött szerepének felértékelődésének is az elismerése, Washington számára egyúttal egy kísérlet is, hogy az amerikai nagytőke „visszatérjen” a régióba ezzel szűkítve a sakktáblán Kína gazdasági lépéseit.
