Az idén január 1-jétől életbe lépő 19,5%-os minimálbér-emelés kapcsán megszaporodtak az intézkedés pozitívumait és negatívumait tárgyaló szakmai-közéleti írások. A diskurzusban azonban rendre egyoldalúan jelennek meg a gazdasági és a szociális természetű érvek. A következőkben – a politikai szempontokkal kiegészítve – amellett érvelünk, hogy még egy olyan egyszerűnek tűnő kérdést is, mint a minimálbér emelése, csak összefüggéseiben, az egyes szakterületek határait átlépve lehet és érdemes körüljárni.
Az Európai Uniót azért találták ki, hogy megakadályozza az európai elsőbbségért vívott további német-francia háborúkat. A Francia- és Németország közötti versengés mind a mai napig fennáll, de egyre inkább küzdenek a közös vezető szerepért a földrészen. Ez kihat Kelet-Közép-Európára is.
A kazahsztáni üzemanyagárak emelkedése által kiváltott tüntetések az ország 30 éves függetlensége során tapasztalt legsúlyosabb zavargásokká fajultak az elmúlt héten.
Milyen jogi eszközök állnak egy állam rendelkezésére, ha külföldi támadás éri a kibertérben? Hogyan szabályozzák mindezt az új Nemzeti Stratégiák? Gyorsan változó biztonsági környezetünkben a megfelelő reakció létfontosságú.
A könyv az emberi tudás átadásának nélkülözhetetlen eszköze. Egy új innovációnak köszönhetően egy kattintással ingyenesen elérhetők a tankönyvek a diákok és a tanárok számára egyaránt. Mitől különleges a koronavírus járvány alatt megjelent magyar okostankönyvek platformja?
A KKV-k elengedhetetlen mozgatórugói egy gazdaságnak, hiszen elősegítik azt, hogy az innováció jelen legyen az adott országban, emellett számos munkahelyet teremtenek és hozzájárulnak az ország GDP növekedéséhez.
Magyarország és a németországi Baden-Württemberg tartomány között kiemelkedően erős a kötődés. Ma a kutatásban, oktatásban, kulturális tekintetben és a gazdaságban is eleven és eredményes az együttműködés. De mégis hogy jutottunk el a török háborúktól a magyarországi Mercedes-Benz gyár elindításáig? A kérdésre a téma helyi szakértőivel való beszélgetés adta meg a választ.
Bosznia-Hercegovina három államalkotó nemzete közül a legnépesebb létszámúak a muszlim vallású bosnyákok. A kilencvenes évek délszláv háborúi során függetlenné vált országban a muzulmán vallás egyben a nemzetiséget is jelöli. Az ország múltja és jelene az iszlám nélkül értelmezhetetlen.
Ha már Tanzániában jár az ember miért is ne „ugrana fel” Afrika legmagasabb hegyére egy trendi csúcsfotóért, természetesen MCC-s pulcsiban feszítve? – tette fel a kérdést magának KP-s oktatónk, Kövér László.
Előző