Az 1956-os forradalom és szabadságharcban a sztálinista rendszer megdöntéséért, valamint hazánk függetlenségéért folytatott népfelkelés résztvevői között a magyar társadalom széles rétegei képviseltették magukat. Az izraelitáktól kezdve, a saját országukban dúló polgárháború elől korábban hozzánk menekült, kommunista meggyőződésű görögökön át egészen a honi cigányságig.
A három magyar nemzeti, illetve állami ünnep közül csak az augusztus 20-i, Szent István nevével fémjelzett államalapítás volt a saját korában sikeres. A másik kettő korszakalkotó reformmozgalmakra emlékeztet, amelyek a maguk idejében kudarcba fulladtak.
A tavaly megjelent Európai körkép című kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa: az Európai Unió tagállamai – Magyarország és a Brexit miatt az Egyesült Királyság kivételével – a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. A kötet egyik szerzőjeként nemrégiben tartottam egy előadást a kiadvány bemutatóján, ahol Európa jövőjének dickens-i meghatározóiról beszéltem.
Legalább három ok miatt nem tudott egyértelmű győzelmet aratni az október 8-9-i csehországi képviselőházi választásokon a jelenlegi miniszterelnök. Bár új kormány még nem alakult, az összetétele Babiš múlt pénteki bejelentéséig – miszerint ellenzékbe vonulva politizál tovább- csak valószínűsíthető volt, a magyar politikában már a választás másnapján megtörtént az eredményhirdetés, sőt a változást is sokan kivetítették a jövő tavaszi országgyűlési választásokra. Mit hozott a cseh választás, és mi az üzenete a magyar politika számára?
Az október 8–9-én tartott csehországi képviselőházi választások eredményeinek kiértékelésében Dr. Ladislav Cabada, a Prágai Metropolitan Egyetem rektorhelyettese volt segítségünkre. A politológus összegezte a legfontosabb kampánykérdéseket, ismertette a jelentősebb pártok jellemzőit, előrevetítette a kormányalakítás várható nehézségeit, és kifejtette, milyen változásokra számíthatunk a kormányváltást követően az EU-s ügyeket, valamint a Visegrádi Együttműködést illető cseh döntéshozatalban.
A Visegrádi Csoport 30 évvel ezelőtti megalakulásakor az alapítók egyértelművé tették, hogy az egymásrautaltság és a közös érdekek jelentik majd a közöttük megvalósuló politikai párbeszéd alapját. Az országok közötti összetartozás-érzést a regionális tudat, a különböző jelképek és narratívák, az egységteremtő fogalmak tovább erősítették, háttérben a térség társadalmait alkotó polgárok egyéni és kollektív tapasztalatával. Írásomban a lakosság személyes percepciói alapján próbálom feltárni, hogy három évtizeddel az életre hívása után mit is jelent a Visegrádi Együttműködés az abban résztvevő országok polgárai számára.
Első ránézésre talán egzotikusnak tűnhet, hogy a Visegrádi Együttműködés országai és az arab világ egyik vezető hatalma, Egyiptom ilyen magas színtű tárgyalásokat folytatnak Budapesten a magyar V4 Elnökség alatt. Egyesekben talán felvetődik az a kérdés is, hogy nem volt-e fontosabb dolga a magyar, lengyel és szlovák kormányfőknek, minthogy vendégül lássák Abd el-Fattáh asz-Szíszí elnököt? Kicsit alaposabban körüljárva a témát azonban már megmutatkoznak azok a közös csomópontok és ügyek, amelyek valódi tartalmat adnak az e heti eseménynek.
Bár a terrorizmus hatékony eszköznek bizonyul a rövid távú taktikai hozamok elérésében, rendszerint messze nem ilyen sikeres a hosszú távú stratégiai célok megvalósításában – írja Diego Muro, a terrorizmus és a politikai erőszak nemzetközileg elismert kutatója. A St. Andrews egyetem oktatója When Does Terrorism Work című művében részletesen kifejti, működhet-e a politikai erőszak, elméleti és gyakorlati szempontok alapján.
A magyar alkotmánybíróság kevésbé korlátozó a Parlament törvényalkotási munkájával kapcsolatban, mint más közép-európai országok taláros testületei – erről is beszél az MCC Podcast legújabb műsorában Pócza Kálmán.
A Bitcoin idén szeptemberben törvényes fizetőeszköz lett El Salvadorban. A hívek már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy nemcsak magánszemélyek és vállalkozások, hanem országok is jól be fognak majd vásárolni a kriptopénzből. Globális léptékkel mérve ez nem sokat számít, de az országban elfogadott törvény fontos tesztje annak, hogy a Bitcoin valóban működik-e "elektronikus pénzküldési" eszközként, és hasznos lehet-e a mindennapok, "az elugrok-a-kisboltba" szinten is.
Előző