Milyen mozgásterek és kényszerpályák vezették Magyarországot, valamint Ausztriát a kiegyezéshez, volt-e alternatívája (például a Kossuth Lajos által vizionált dunai államszövetség) a kompromisszumnak, valamint tekinthető-e a kiegyezés az 1920-as trianoni országcsonkítás egyik fő okozójának?
Az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak a startup ökoszisztémák és a digitális vállalkozások, elég csak a Facebook vagy a Tesla körüli népszerűségre gondolni.
A híres feltaláló, mérnök, üzletember és nem kevesebb, mint 186 szabadalom tulajdonosa, Charles Kettering egyszer azt mondta: "Ha mindig is így csináltad, akkor valószínűleg valamit rosszul csinálsz.”
A XVIII. század előkelőbb diákjaival erkölcstani prédikációkat és politikai értekezéseket olvastattak – amelyek meglehetősen száraz és unalmas olvasmányok voltak a korabeli tizenévesek szemében. Minden bizonnyal jóval nagyobb hatást gyakorolt rájuk egy kalandregénybe oltott didaktikus mű, amelyet ma már szinte elfelejtettek, holott a megírását követő két évszázad egyik legolvasottabb és leggyakrabban kiadott írásműve volt.
Forr a levegő Moldovában. Maia Sandu elnökasszony kedd reggel még aznap kora délutánra összehívta a Legfelsőbb Biztonsági Tanácsot a Dnyeszteren túli régióban történt incidensekkel kapcsolatban. A moldáv és a román sajtó az április 24-i ortodox húsvét első és második napján történtektől hangos.
Libanont diverzitása és gazdagsága miatt a 20. század utolsó harmadáig a Közel-Kelet Svájcaként emlegették, de a folyamatos háborúk, az etnikai megosztottság és a belső konfliktusok mára a régió sereghajtójává tették.
Alig néhány héttel a kormányváltást követően Németország korábbi kancellárja immár korántsem egy dicsőségben visszavonult, köztiszteletben álló kormányfő, akinek még mindig keresik a kegyeit, hanem inkább egy tehertétel a német politikában. Mindez kiemelten igaz a saját pártjára.
2022. február 27-én a német Bundestag rendkívüli ülésén történelmi pillanatnak lehettek tanúi a képviselők. Soha nem látott haderőfejlesztést jelentett be Olaf Scholz német kancellár. A német kormány 100 milliárd euróra, közel a duplájára növeli a hadseregre szánt költségvetési forrásokat, sőt egy külön alapot is létrehoznának, melyhez alkotmánymódosításra van szükség. Vajon sikerül elérnie a kormánynak a kellő többséget? Hogyan reagálnak a pártok erre a grandiózus tervre?
Előző