A fiatal "nagytigris"
Az indonéz piac méretét jó jellemzi, hogy a világ negyedik legnépesebb (és egyben legnagyobb muszlim) országáról van szó, amelynek lakossága évente 0,8-1 %-kal növekszik és 2020-ban meghaladta a 270 millió főt. Minden szempontból egy fiatal államról beszélhetünk, egyfelől mivel az ország függetlenségét csak a második világháborút követően vívta ki, másfelől pedig a lakosság közel 24 %-a 15 év alatti, a 65 év felettiek aránya pedig nem éri el a 8 %-ot (és nem a nagyon alacsony születéskor várható élettartam miatt).
A népességbővüléssel párhuzamosan a gazdasági teljesítmény is dinamikusan növekszik, ha az 1997-98-as ázsiai válság – amit Indonézia a térség országaihoz hasonlóan nagyon megszenvedett, 1998-ban ugyanis 13 százalékkal esett vissza a GDP – utáni időszakot nézzük és az 1999-es évet tekintjük 100-nak, akkor 2019-ben a GDP elérte a 283-at! A reál GDP éves növekedését az 1. ábra mutatja.
1. ábra: Reál GDP-növekedés Indonéziában (2000-2022) (%);b-becslés, p-prognózás (Forrás IMF - 2021)
Az ábrán jól látható az átlagosan 5-7 százalékos növekedési ütem és a 2020-as előzetes adat is egy mérsékelt, 2 %-os visszaesést mutat, majd 2021-ben és 2022-ben az előrejelzések szerint a növekedés visszatér a korábbi dinamikához. Indonézia ennek a rohamos felzárkózásnak köszönhetően 2019-ben a világ 16. legnagyobb gazdasága volt, de ha a korábbi ütem folytatódik akkor az nemcsak az ország helyezésén javíthat, hanem a lakosság jövedelmének, ezáltal pedig a kereslet növekedéséhez is vezethet. (Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP egyelőre Egyiptom és Mongólia szintjén van, de a középosztály méretét mintegy 80 millió főre teszik.) Az ország egyre jobban szerepel a versenyképességi felmérésekben is, a Világgazdasági Fórum rangsorának 50. helyezésével megelőzi Vietnámot, a Fülöp-szigeteket, de Brazíliát is, az innovatív vállalkozások növekedését tekintve viszont az előkelő 22. helyen végzett 2019-ben. Indonéziában több mint 2200 startup céget tartanak nyilván, az ötödik legtöbbet a világon (az USA, India, az Egyesült Királyság és Kanada után). Ezért is érdemes odafigyelnünk Indonéziára!
Az ország (kül)gazdaságpolitikája a többi dél-kelet-ázsiai országéhoz hasonlóan alakult, igaz, az első körös kistigris országokhoz képest több évtizedes késéssel: először importhelyettesítést folytatott, ami jó alapot szolgáltatott a későbbi exportösztönző stratégia számára. Annyiban azért különbözik több újonnan iparosodott országtól, hogy a dinamikus növekedés a demokratizálódási folyamatot követően valósult meg, jóllehet ennek alapjai az autokratikus berendezkedés idejében már megteremtődtek. Az utóbbi két évtized sikereinek eredményeképpen a világ 32. legnagyobb termékexportőre (és 30. termékimportőre) lett az ország. A 2019-es 167 milliárd USD értékű export ugyan csak 43 milliárddal haladja meg a magyar értéket, de ne feledjük, hogy egy óriási belső piaccal rendelkező országról van szó, így a relatív exportnyitottsági mutató is törvényszerűen alacsonyabb lehet.
A legfontosabb exporttermékek egyelőre még a pálmaolaj, a szén, a kőolaj, a földgáz, de növekszik a magasabb hozzáadott értéket képviselő gépek, szállítóeszközök aránya. A legfontosabb exportpartnerek Kína, az USA, Japán, Szingapúr, míg importoldalon Kína több mint 27%-os részesedéssel toronymagasan vezet, őt Szingapúr, Japán és Thaiföld követik. Az ország vonzerejét jól mutatja az is, hogy 2000 és 2019 között több mint kilencszeresére, 232 milliárd USD-re nőtt az országban befektetett működőtőkeállomány.
Magyarok Jakartában
Magyarország igyekszik kihasználni az óriási indonéz piac kínálta lehetőségeket, a magyar-indonéz gazdasági kapcsolatok bővülnek. A kétoldalú kereskedelem összértéke 200 millió USD körül mozog, de a beruházások és projektek terén igazán látványos a fejlődés: 2016 és 2019 között például 36 indonéz településen valósultak meg a Fővárosi Vízművek beruházásában víztisztító üzemek kötött segélyhitel projektek keretében, Indonézia első gamma besugárzó berendezései is magyar technológiával működnek, 2018-ban pedig az indonéz Telkom csoport leányvállalata, a Metranet kötött stratégiai együttműködési és befektetési megállapodást a többségi magyar tulajdonban álló Cellum Global Zrt. nemzetközi mobiltárca szolgáltató fintech vállalkozással, amelynek eredményeképpen kisebbségi tulajdonrészt szerzett a magyar vállalatban. A magyar Input program és az indonéz Indigo inkubátor között 2019-ben létrejött együttműködés a startup vállalkozások számára jelenthet segítséget. A két ország közös befektetési alap létrehozásáról is megállapodott 2020-ban, míg a magyar vállalatok indonéziai külpiaci tevékenységét az Eximbank hitelei is segítik.
A gazdasági kapcsolatok fejlődését az oktatási együttműködés dinamikája is támogatja, a Stipendium Hungaricum program keretében például egyre több (évente akár 100) indonéz fiatal kezdi meg tanulmányait magyarországi felsőoktatási intézményben, ezzel párhuzamosan pedig egyre több magyar és indonéz egyetem is alakít ki együttműködéseket. A Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Gazdasági Egyetem együttműködésének eredményeképpen létrejött Keleti Üzleti Akadémiai Központ pedig bahasa indonéz nyelvtanfolyamokat is hirdet az Egyetem hallgatói számára, valamint Go Hungary – Go Indonesia címmel több tanulmánykötetet is megjelentetett.
A magyar jelenlét erősítése Indonéziában azért is fontos, mert hozzá tud járulni a magyar külgazdaság diverzifikációjához, valamint óriási piaci lehetőségek rejlenek a dinamikusan növekvő népességű és gazdaságú országban, amelynek legfontosabb közép-európai gazdasági partnere Magyarország, ami helyzeti előnyt is jelent a számunkra.
Borítókép: Bloomberg.
