Hat év. Tíz központ tele diákokkal. Kaland. Közösség. Kihívás. Az elmúlt évek során csaknem hétszáz diák kiválasztásánál segédkeztem Magyarország határan belül és túl, online és offline módon egyaránt. Eleinte megfigyelőként, később a FIT Program tehetségazonosítási rendszerének egyik kidolgozójaként lehettem jelen. Láttam a gyerekeket a szombati foglalkozások keretében, a tábor szabadságában, a szülők visszajelzéseinek tükrében is. De mi a közös bennük? Mitől válnak „igazi” FIT-diákokká a hozzánk jelentkezők?

A jó mag és a jó termőföld találkozása

A FIT Program első éveinek pozitív tapasztalata nyomán megfogalmazódott az igény, hogy tudományos szempontból is végigkísérjük és értelmezzük a diákok fejlődését a képzés négy éve alatt. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a jó mag jó termőföldben való növekedését kívántuk megvizsgálni.

Ám milyen is a „jó mag”? Mit, avagy kiket keresünk szeptemberről szeptemberre? Van esetleg ideális FIT-diák? A rövid válasz az, hogy van.

Időről időre találkozunk olyan gyerekekkel, akikről – a régiós munkatársakkal egyetértésben – állítjuk, hogy a Programban a helyük. Aztán természetesen vannak olyan tehetségígéretek, csiszolatlan gyémántok is, akik idővel nyílnak meg, és engednek bepillantást gazdag lelkivilágukba, képességrendszerükbe. Általános kritérium, hogy minden FIT-jelentkezőnek osztoznia kell az intelligencia, a kreativitás és a motiváció dinamikus elegyében, amihez ideális esetben kooperatív készségek is társulnak, vagyis otthonos számára a csapatban végzett tevékenység. A kiemelkedő képességek ugyanis megsokszorozódnak, ha tulajdonosuk inspiráló és támogató közegben tudja azokat működtetni. Ez a FIT Program egyik pedagógiai pillére is: a diákok kiemelt figyelemben részesülve, felnövekedve nemcsak önmaguk, de az egész közösség – a család, a munkahely, tágabban a nemzet javára kamatoztathatják a nálunk kibontakoztatott készségeiket.

És milyen az a „jó termőföld”, ami mindezek alapjául szolgálhat? Pedagógiai módszerét és atmoszféráját tekintve eltér az iskolai oktatás vagy a különórák megszokott világától. Ezek szerepe sem vitatható el, ahogy az sem, hogy a FIT Program egyedülálló minőséget képvisel a diákok életében –

jelenleg a FIT és a közoktatás egymás komplementereinek tekinthetőek.

A felvételiző diákokat hallgatva a fejlődés lehetőségeinek keresésével párhuzamosan jelenik meg náluk a valahova tartozás motivációja is, vagyis a hasonló gondolkodásnak, az élmények közös megélésének vágya. A kreatív tehetségek gyakran nehezebben illeszkednek be a klasszikus, formalizált rendszerekbe, és az iskolai közegben kevéssé tudnak olyan talajra találni, amelyben képességeiket és készségeiket teljességgel gyümölcsözővé tehetnék.

A FIT Programhoz tartozás jelentőségét bizonyítja, hogy visszamérésünk szerint a diákok 94,2%-a várja hétről hétre a következő oktatási alkalmat. Ebben vélhetőleg az is közrejátszik, hogy a felmérésben résztvevők mintegy 93,8%-ának több barátja is van a Programon belül. Ugyaneme vizsgálat szerint egyébként már az első félévben pozitív attitűd alakul ki a résztvevőkben a képzés irányába: a szeptemberben felvételt nyert évfolyam diákjainak 94,3%-a elégedett a Programmal, 97,4%-uk pedig kifejezetten hasznosnak találja az itt tanultakat.

A közösség motiváló ereje

A FIT Program keretében a saját területükön szakértőnek számító oktatók által alkalmazott nem mindennapi, élménypedagógiára építő módszertan biztosítja az exkluzív tudás- és élményszerzést, ugyanakkor a Program ereje a közösségben rejlik.

Abban a hétről hétre megtapasztalt csapatélményben, amely segít hatékonyan befogadni, feldolgozni és továbbvezetni a mindennapokba az oktatóteremben elsajátítottakat – a szelektív hulladékgyűjtéstől a zsebpénz tudatos beosztásán át az alkalmazott elsősegélynyújtásig. A diákok digitális kompetenciáinak fejlődését támogatják a kurzusokhoz tartozó online feladatok és gyakorlatok – felmérésünk szerint 84,8%-uk szívesen is kapcsolódik a kiegészítő online tartalmakhoz.

A FIT-es diákok exponenciális fejlődése párhuzamosan halad a serdülőkori változások természetes fejlődési ütemével, ugyanakkor a Program hozzáadott értéke külön is kimutatható, ahogy ez a szülők és munkatársaink visszajelzéseiből is kiderül újra és újra. Ezek nyomán a gyermekek fejlődése a nyitottság tekintetében a legszembetűnőbb. A Programban előrehaladva egyre nyitottabban szemlélik önmagukat, saját készségeiket, tapasztalásaikat és a külvilágot is. Mit is érne ugyanis az elsajátított tudás, ha azt nem tudnák egészséges kritikával szemlélve átszűrni önmagukon, megosztani és megvitatni másokkal? Emellett az érdeklődési horizont szélesedése, a jobb idő- és feladatbeosztás is megfigyelhető náluk.

A személyiséggel harmonizáló tanulási stratégiákat megismertető, Kreatív tanulási módszerek című kurzus oktatójaként lehetőségem van a kiválasztás után két évvel is kapcsolódni a diákokhoz – a tízéves korábban látott, gyakran kissé még félénk, megszeppent, esetenként zárkózott gyermekek ilyenkor már inspirálóan érdeklődőek, és nyitottan, feloldódva kapcsolódnak közösségükhöz.

A Program időtállóságát, értékteremtő erejét objektív mérőszámok és a személyes visszajelzések alapján is látjuk, ugyanakkor jelentősége, fejlesztő hatása napjainkban különösen fontos.

Mikor lenne ugyanis időszerűbb közösséget teremteni és ismeretekkel gazdagítani a diákokat, ha nem most, a koronavírus-járvány elszigetelő hatásai között?

A szerző pszichológus, az MCC Fiatal Tehetség Program tehetségazonosítási rendszerének egyik kidolgozója.