A legtöbb kérdőív azt támasztja alá, hogy az emberek szívesen dolgoznak otthonról, de az egyéni életkörülményeink nagy mértékben befolyásolhatják, hogyan érezzük magunkat és mennyire vagyunk hatékonyak az otthoni munkavégzés terén.
Először is nem kell bemenni a munkahelyre, ezzel önmagában egy csomó időt spórolunk meg. Sok esetben az utazással töltött idő akár napi két óra is lehet, ami nem lebecsülendő időtartam. Heti szinten ez plusz tíz óra, amit munkára, vagy egyéb tevékenységekre fordíthatunk. A másik nagy előnye, hogy nem kell a saját biológiánkat a munkahelyi rutinhoz alakítanunk. Az éjjeli baglyok végre este nyolckor dolgozhatnak, a pacsirták pedig, ha úgy adódik, már reggel öttől a gép elé ülhetnek dolgozni.
Azzal azonban, hogy a munkahely által meghatározott időpontokban szinkronizált meetingeken kívül saját magunk gazdálkodunk az időnkkel, a legtöbb ember nem tud mit kezdeni. Sokan úgy érzik, hogy szétfolynak a napjaik, egyszerre ezer dologgal foglalkoznak, és képtelenek koncentrálni. A helyzeten még az is nehezít, ha a gyerekek is otthon vannak és az ő iskolai életüket is menedzselni kell.
Mit tehetünk?
Keretezzük a napunkat
Az egyik leghasznosabb dolog, ha készítünk egy saját időrendet és megpróbálunk ragaszkodni hozzá. Gondoljunk csak bele, hirtelen nem kell a munkahely időrendjéhez teljes mértékben idomulnunk, vagyis végre autonóm módon olyan tevékenységeket iktathatunk be, amelyeket szeretnénk.
Engedjük el a bűntudatot, ha nem pontosan nyolc órát töltünk munkával, inkább arra figyeljünk, hogy a teljesítményünket hogyan tudjuk úgy fenntartani, hogy két-három 90 perces blokkot beiktatva fókuszált, intenzív munkavégzéssel a legfontosabb elvégzendő feladatokra koncentrálunk.
(Forrás: Getty Images)
Használjuk ki a biológiánkat
Ahogyan azt korábban is említettem, az egyéni biológiai óránk különbözik. Vannak, akik reggel teljesítenek a legjobban, mások kora délután indulnak csak be, majd a délutáni órákban tudnak a legjobban koncentrálni. Ez az úgynevezett cirkadián ritmus 24 óránként ismétlődik, ezért érdemes megfigyelni a saját igényeinket és ennek megfelelően tervezni a napunkat. A feladatokat is úgy jobb elosztani, hogy a komolyabb analitikus és kognitív tevékenységet követelő dolgokkal inkább délelőtt foglalkozunk, délután pedig kihasználjuk, hogy az agyunk inkább kreatív feladatok megoldására hajlamos.
Iktassunk be rendszeres pihenőket
Egy másik úgynevezett ultradián ritmus szerint hozzávetőlegesen 50 perc munkát követően tíz perces szüneteket érdemes beiktatni annak érdekében, hogy éberek maradjunk, és ne csökkenjen a teljesítményünk. Állítsunk be időzítőket, és álljunk fel az asztaltól, igyunk egy pohár vizet, sétáljunk egy keveset, vagy akár pár fekvőtámasszal is frissíthetjük magunkat. Az étkezésekről se feledkezzünk meg, és kísérletezzünk azzal, hogy több kisebb étkezést iktatunk be a mindennapjainkba. A rendszeres testmozgásnak számtalan jótékony hatása van az egészségünkre, javítja a közérzetet és az agyi funkciókat is. Éppen ezért tervezzük napi fél órás sétával és több kisebb 5-10 perces mozgáselemet is beépíthetünk, amit akár a család együtt is csinálhat.
Tehát amikor a naptárunkat elővesszük, a munkahelyi legfontosabb meetingeket követően ezeket írjuk be másodikként, és vegyük is őket komolyan
Keressük a kalandokat
A monotonitás egyik legnagyobb veszélye, hogy nem ingereljük az agyunkat kellőképpen és ez depresszióhoz vezethet. Most, hogy a nagyobb utazásokra nincs esély, próbáljuk meg a mindennapjainkat mini-kalandokkal tarkítani. Kezdjük kis lépésekkel, és írjunk egy listát arról, hogy mihez lenne kedvünk. A legjobb, ha összekötjük ezeket a tevékenységeket valamilyen testmozgással, de bármi működhet, ami kikapcsol vagy energiával tölt fel. Egy érdekes dokumentumfilm úgy használhat, mint elmenni egy csendes parkba vagy erdőbe és ott felhívni egy barátunkat beszélgetni egy jót. A kalandok lényege, hogy feltöltődünk közben és újult erővel tudunk a fontos feladatokra koncentrálni.
Bűntudat
Próbáljunk meg azonban túllendülni a saját bűntudatunkon, hiszen amennyiben célunk az, hogy az éppen aktuális élethelyzetből kihozzuk a legtöbbet és a feladatainkat is maradéktalanul elvégezzük, akkor nem kell bűntudatot éreznünk.
Felelősségvállalás
Bizonyára sokaknak szokatlan lesz az, hogy saját maguknak kell felelősséget vállalniuk azért, hogyan osztják be az idejüket és hogyan töltik fel az energiaraktáraikat. Figyeljük meg kit és hogyan hibáztatunk azért, ha nem tudunk határidőre elkészülni a feladatainkkal. Törekedjünk arra, hogy elsőként mindig a saját kereteinket vegyük szemügyre feltéve a kérdést: „Mit kellene másként csinálnom, hogy hatékonyabb legyek és jól is érezzem magam?” A ránk szakadt szabadság tehát egyben felelősség is, de bízom benne hogy a fenti tippek segítenek elgondolkodni, hogyan tudnánk a lehető legtöbbet kihozni a napjainkból úgy, hogy az ne tűnjön kaotikusnak és ne érezzük úgy két hét elteltével, hogy nem bírjuk tovább.
