Az Egyesült Államok 2021 augusztusában vonta ki Afganisztánból csapatait, 20 konfliktusokkal és erőszakkal teli év után. A helyzet azonban korántsem a béke felé terelődött; a tálibok újból átvették a hatalmat és minden ígéretüknek ellentmondva ugyanazon szabályok elvén kezdték meg a kormányzást. A nőket alapvető emberi jogaikban sértik, mint például, hogy nem járhatnak utcára férfi kísérete nélkül, nem dolgozhatnak, és nem tanulhatnak. Az utóbbi kifejezetten erős ellenállást és elégedetlenséget szült az afgán nők körében. A diákok sokszor mernek kiállni jogaikért és hangot adni a követeléseiknek, ám ez a lelkesedés súlyos büntetéseket von maga után. Egy kabuli egyetemi professzor sem engedett a tálib befolyásnak, nyíltan kifejezte véleményét a nők oktatásának tilalmáról.
A béketárgyalások és ígéretek ellenére ugyanolyan erőszakos és régimódi módszerekhez folyamodnak, mint 2001 előtt. Ugyan számos tárgyaláskor megígérték és szinte biztosra kijelentették, hogy a jövőben egy nyitottabb, „szabadabb” iszlám államot szeretnének létrehozni, ahol egyes pozíciókban a nők is érvényesülhetnek, ezek az ígéretek általában mind hamisnak bizonyultak. Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy amikor egy női riporter az országba érkezik, és lehetősége van tálib vezetővel beszélni, a csapat főnöke nem hajlandó a nőre nézni és egyenlő félként kezelni. Azt is láthatjuk már több tudósításból, hogy hatalmas a káosz; a bankok sorra becsődölnek, a rendet egyedül a gépfegyverekkel járkáló tálibok próbálják fenntartani. Egy radikális iszlamista terrorszervezet önmagában képtelen egy ország irányítására, főként egy olyan zavaros történetű, etnikailag sokszínű és elmaradott országéra, mint Afganisztán. Az iszlám vallás fundamentalista értelmezése alapján a nőket nagyban korlátozzák a szabadságukban, emellett mérsékelik a nép szabad véleménynyilvánítását és a szabad vallásgyakorlást, nincs sajtószabadság, és a művészetek gyakorlása is tiltott.
A legutóbbi törvény szerint a hatodik osztályig engedélyezték a lányok oktatását. Az ENSZ igazoltan kimutatta, hogy Afganisztán lett az egyetlen ország, ahol a lányok nem járhatnak középiskolába. A kialakult helyzettel az afgán lakosság mind női, mind pedig férfi tagjai sem igazán értenek egyet. Hámid Karzai Afganisztán egykori elnöke, akinek a lányai is érintettek az intézkedésekben, szintén kifejezte aggodalmát az ország állapotával kapcsolatban. Habár nem ért egyet a tálib vezetéssel, a hatalomátvételt elfogadta, és hajlandó lenne a vezetéssel kompromisszumot kötni.
A különböző oktatási intézményekben a fiatal aktivisták mellett a tanárok is hangot mernek adni véleményüknek. Iszmail Mashalt február elején vették őrizetbe Afganisztán fővárosában egy könyvosztási akció során. Mashal kabuli egyetemi professzor nem csupán szavakkal tiltakozott a szabály ellen, hanem ellenállása gyanánt széttépte egyetemi bizonyítványát is. Élő televíziós adásban tette ezt nyilvánossá, így hívva fel magára a tálib vezetőség figyelmét. Több szemtanú jelentette, hogy erőszakot alkalmaztak a tanár őrizetbe vétele során, amely vádat Abdul Haq Hammad, a Tájékoztatási és Kulturális Minisztérium egyik tisztségviselője elutasította. A tálib rezsim hasonló erőszakos megnyilvánulásokat rendszeresen próbál elrejteni és meghazudtolni, még akkor is, ha egyértelmű bizonyítékok vannak az esetre.
Mashal pályafutása kezdetén egy kabuli neves magánegyetemet vezetett, ahol közel félezer nő tanulhatott különböző tudományos szakokon. Az egykor nők számára is elérhető mérnöki, közgazdász vagy akár informatikai szakok ma már továbbtanulási célként szóba sem jöhetnek. A jelenlegi tálib oktatási miniszter szerint nem szabad a nőket ezen a téren képezni, ugyanis ezzel ellent mondanának az iszlám és afgán kultúra szabályainak. Mashal professzor intézményét tavaly decemberben zárta be, mondván, hogy „az oktatás vagy mindenkinek jár, vagy senkinek”. Ekkor megfogadta, hogy nyíltan fog véleményt nyilvánítani és kiállni a nők jogai mellett, még ha ez élete veszélyeztetésével is jár. A közel 40 éves férfit „provokatív akciókkal” vádolták. Ártani próbált a tálib kormánynak azzal, hogy újságírókat hívott meg egy főutcára gyülekezni és ezzel "káoszt" kelteni – írta Abdul Haq Hammad a Twitteren.
"Az egyetlen hatalmam a tollam, még ha meg is ölnek, még ha darabokra is tépnek, most már nem fogok hallgatni" – mondta Mashal professzor a BBC újságírónőjének, Yalda Hakimnak a múlt hónapban. Azt is hozzátette, hogy több férfinak kell felemelkednie, hogy tiltakozzon a nőkkel szembeni korlátozások ellen. Kabuli találkozójuk során a kétgyermekes családapa a BBC tudósítóinak elmondta, hogy nem fél attól, hogy letartóztatják vagy megölik, amikor azért küzd, hogy az afgán nők és lányok számára újra megnyissák az iskolákat és egyetemeket. Azt mondta, biztos benne, hogy a tálibok végül megpróbálják majd elhallgattatni őt – de továbbra is kitart amellett, hogy ez egy olyan ár, amit érdemes megfizetni.
