Három, a terveket ismerő forrás szerint ez a lépés hivatalosan véget vetne Szíria regionális elszigetelődésének. Habár a hírt egyik ország külügyminisztériuma sem erősítette meg hivatalosan, de egyes források szerint a szaúdi külügyminiszter, Fajszal bin Farhán herceg a következő hetekben Damaszkuszba utazik, hogy átadja Aszadnak a május 19-re tervezett csúcstalálkozóra való hivatalos meghívást.
A szíriai elnök részvétele az Arab Liga csúcstalálkozóján 2011 óta a legjelentősebb fejleményt jelentené országának az arab világba történő reintegrációjában. Az elmúlt években Aszadot számos nyugati és arab állam bojkottálta a korábbi szíriai demonstrációk brutális leverése és a rezsimje által alkalmazott erőszak miatt, amely aztán egy elhúzódó polgárháborúhoz vezetett.
Szíria visszatérése a szervezetbe ugyan többnyire szimbolikus lenne, de a szíriai konfliktussal kapcsolatos regionális megközelítés megváltozását tükrözné, annak ellenére, hogy emberek százezrei haltak meg egy olyan háborúban, amely darabokra szakította az országot.
Miért fontos az Arab Liga?
Az Arab Liga, más néven Arab Államok Ligája, egy 22 tagállamból álló regionális szervezet, amelyet 1945. március 22-én alapítottak Kairóban, azzal a céllal, hogy elősegítse a tagországok közötti gazdasági, kulturális és politikai együttműködést.
A szervezetet egy tanács irányítja, amely az egyes tagállamok képviselőiből áll, és a döntéseket konszenzussal hozzák meg. A Liga számos szakbizottsággal és ügynökséggel is rendelkezik, amelyek meghatározott területekre összpontosítanak, mint például a gazdasági fejlődésre, a szociális ügyekre és a kulturális együttműködésre.
Az Arab Liga alapító tagjai Egyiptom, Irak, Jordánia, Libanon és Szíria voltak, azonban hozzájuk nem sokkal később Szaúd-Arábia, Észak-Jemen és Palesztina is csatlakozott, így ezt a nyolc országot tekinthetjük a szervezet létrehozójának.
Az évek során az Arab Liga számos kihívással és kritikával szembesült, mely utóbbiak a hatékonyságát, az egységének hiányát és a régió előtt álló politikai és biztonsági kihívások gyenge kezelését állították fókuszba. Ettől függetlenül továbbra is fontos regionális szervezet maradt, amelynek kulcsszerepe van az arab országok közötti kooperáció előmozdításában és a Közel-Kelet és Észak-Afrika (valamint egyes afrikai országok) előtt álló nehézségek orvoslásában.
Szíria tagságának felfüggesztése
Szíria tagságát 2011 novemberében függesztették fel, mivel az ország vezetése erőszakosan felszámolta az arab tavasz részeként 2011 elején kezdődő tiltakozásokat. Az Arab Liga ezzel a lépéssel nyomást gyakorolt a szíriai kormányra, hogy állítsa le az erőszakot és kezdjen párbeszédet az ellenzéki csoportokkal.
A felfüggesztésnek jelentős diplomáciai és politikai következményei voltak. Elszigetelte a közel-keleti ország kormányát a többi arab államtól, és csökkentette befolyását a térségben. Emellett azt az erőteljes üzenetet közvetítette a nemzetközi közösségnek is, hogy az Arab Liga a szíriai kormány lépései ellen foglal állást.
A szaúdi-szíriai viszony alakulása az elmúlt másfél évtizedben
A 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború rontotta a két ország közötti kapcsolatokat, mivel Szaúd-Arábia az ellenzéki erőknek küldött fegyvereket, valamint a szaúdi király volt az első arab vezető, aki 2011 augusztusában elítélte az Aszad-rezsimet a kormányellenes tüntetések elnyomására alkalmazott módszerei miatt.
Általánosságban véve elmondható, hogy a két közel-keleti ország közötti diplomáciai kapcsolatokat régóta feszültté tették a térségben zajló események. Szaúd-Arábia és Szíria viszonya tovább romlott a szíriai polgárháború évei alatt, és az sem javított a helyzeten, hogy a szaúdi vezetés számtalan alkalommal Bassár el-Aszad hatalomból való eltávolítására tett felhívásokat. Sőt, a sivatagi ország vezetése megszakította kapcsolatait Szíriával. 2012-ben úgy döntött, hogy bezárja damaszkuszi nagykövetségét és kiutasítja a szíriai nagykövetet.
Azonban a két ország közötti viszony az elmúlt négy évben apró lépésekben, de fokozatosan javulni látszott, amiben kulcsszerepe volt annak az Oroszországnak, amely 2019-től kezdve azért lobbizik, hogy az arab országok támogassák Szíria visszafogadását az Arab Ligába. Szaúd-Arábia ezt követően szemmel láthatóan megenyhült, viszont előfeltételként szabta, hogy Oroszország csökkentse Irán politikai befolyását Szíriában. Ennek hozományaként 2019 óta a szíriai állami média is felhagyott a Szaúd-Arábiával szembeni bírálatokkal.
Megbeszélések a követségek újranyitásáról és a kapcsolatok további erősödése
A múlt hónapban egyes források közölték, hogy Rijád és Damaszkusz megállapodásra jutott azt illetően, hogy a muszlimok szent hónapja, a ramadán után újra megnyitják nagykövetségeiket. A szaúdi külügyminisztérium nem erősítette meg a megállapodás létrejöttét, de közölte, hogy tárgyalásokat folytat a szíriai külügyminisztériummal a konzuli szolgálatok újraindításáról.
A három forrás egyike szerint több mint egy éve folynak megbeszélések a szaúdi és a szíriai kormányzat között az utóbbival szemben támasztott követelmények listájáról, amelyek teljesítése a kapcsolatok javításának feltétele, beleértve a határbiztonsággal és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos szoros együttműködést. Azonban a Törökországot és Szíriát februárban sújtó földrengések miatt egészen idáig elhalasztották Fajszal herceg damaszkuszi látogatását és Fajszal al-Mikdád szíriai külügyminiszter rijádi látogatását – mondta az egyik forrás. A napokban viszont az utóbbi Szaúd-Arábiába látogatott, ahol megbeszélést folytattak a szíriai válság politikai megoldására tett erőfeszítésekről, ami mutatja a két ország közötti kapcsolatok további erősödését.
Egyes országok ellenzik Szíria rehabilitációját
Egyes országok – köztük az Egyesült Államok és Katar – ellenezték az Aszad-rezsimmel való kapcsolatok normalizálását, arra hivatkozva, hogy vétek volna annak brutalitását elfelejteni, és sokkal inkább a szíriai konfliktus politikai megoldása felé kellene elmozdulni. A szaúdi vezetés érzékelve a katariak vonakodását, meghívta őket az Öböl-menti Együttműködési Tanács Főtitkárságán keresztül, hogy vegyenek részt egy Szaúd-Arábiában tartandó ülésen, ahol eszmecserét folytathatnak Szíria Arab Ligába való visszatérésének lehetőségéről.
A tiltakozó országok vonakodásuk legfőbb okaként a Szíriában zajló emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos aggodalmaikat jelölik meg. A szíriai kormányt számos emberi jogsértés elkövetésével vádolják, beleértve a kínzásokat, a bírósági tárgyalások mellőzésével kiszabott halálbüntetések végrehajtását és a vegyi fegyverek bevetését. Ezeket a visszaéléseket nemzetközi emberi jogi szervezetek dokumentálták, és a nemzetközi közösség is elítélte őket.
Összességében véve a szaúdi és szíriai tisztviselők közötti interakciók felgyorsultak, miután márciusban mérföldkőnek számító megállapodás született Szaúd-Arábia és Irán, Aszad fő támogatója között a kapcsolatok helyreállításáról. Rijád és Teherán közeledésére, mint egy jelentős regionális átrendeződés részére is lehet tekinteni, ami újraírhatja a Közel-Kelet és a tágabb régió geopolitikai térképét is.
