A március 7-én tartott svájci népszavazáson a szavazópolgárok többsége (51,2%-a) támogatta azt a javaslatot, hogy Svájc közterületein alkotmányos tilalom alá kerüljön az arcot eltakaró ruhadarabok – így a nikáb vagy a burka – viselése. A szabályozás leginkább az országban élő muszlim közösségeket érinti érzékenyen, akiknek össztársadalmi arányát körülbelül 5%-ra becsülik. A szavazást – hasonlóan a minaretépítési tilalomról szóló és elfogadott 2009-es referendumhoz – a jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezte és azzal az üzenettel kampányolt, hogy "állítsuk meg a szélsőségességet".
Egyébként a svájci kormányzat a mai napig nem támogatja a szóban forgó szabályozási tervezetet, mivel szerintük nem az állam dolga megszabni, milyen ruhát szabad hordania az állampolgároknak és milyet nem. Érdekes módon a referendum szövege még csak nem is utalt az iszlám vallásra vagy az említett ruhadarabokra. Ennek ellenére akarva-akaratlanul is nikáb- és burkatilalommal kapcsolatos kezdeményezésként vált ismertté a világsajtóban..
A svájci demokráciamodell sajátossága, hogy a polgárok a közvetlen népuralom elve alapján maguk is rendszeresen részeseivé válhatnak az ilyen súlyú döntések meghozatalának mind országos, mind tartományi szinten. Az érvényességi feltételrendszer fontos elemét képezi, hogy a kantonok többségében az „igen” szavazatoknak meg kell szerezniük a többséget.
Nemzeti (a teljes államterületre kiterjedő) szintű tilalmat megfogalmazó szabályozás van jelenleg is érvényben Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Ausztriában, Lettországban, Bulgáriában. Helyi (pl.: városi vagy megyei, tartományi) szintű tilalomra több példát találunk Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, valamint Oroszországban is. A nikáb- és burkaviselésre vonatkozó korlátozások tehát elég dominánsan jelen voltak eddig is a kontinensen. Fordítsuk meg a kérdést: mi a muszlim világ álláspontja ezekről a viseletekről?
Az iszlám különböző iskoláinak, illetve tanítóinak magyarázata tükrében eltérő nézőpontok alakultak ki arról, hogy a muszlim nők kötelesek-e nikábot, burkát vagy egyéb olyan öltözetet hordani, amely a női test vagy arc eltakarását hivatott szolgálni. A legtöbb kortárs muszlim írásmagyarázó egybehangzó álláspontja szerint a muszlim nők számára egyáltalán nem kötelező előírás, hogy az arcukat elfedjék. Emiatt pedig – a szem kivételével a nők arcát eltakaró kendőként – a nikáb, valamint a teljes női arcot (még a szemet is) elfátyolozó burka viselete a többségi muszlim hagyományértelmezések szerint is legfeljebb csak egy alternatíva. Kötelező jelleget nem ölt.
Legalábbis erre tett utalást a Muzulmánok Központi Tanácsa kiadott közleményében. Ebben élesen bírálták a nikáb- és burkaviselés alkotmányos tilalmának lehetőségét, s egyúttal előrebocsátották, hogy bíróság előtt fogják megtámadni a kilátásba helyezett korlátozásokat. Egy Svájcban működő muszlim közösség vezetője pedig egyenesen úgy fogalmazott: "sötét nap ez a muszlimok számára”.
Többek között azért, mert azok nem a ruhadarabok vallási jelentősége miatt tiltják vagy korlátozzák a nikáb vagy a burka viselését, hanem azért, mert eltakarják az arcot és ezzel akadályozzák azt az állami célkitűzést, hogy biztosítsa a társadalmi együttélés feltételit.
Mindezek tükrében érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy a jövőben a szekuláris európai igazságszolgáltató fórumok részéről jóváhagyott vagy törvényhozó testületek által meghozott hasonló korlátozások vagy tilalmak mennyiben képezhetik a Nyugaton élő muszlim közösségek együttélésének alapját.
Borítókép: Denis Balibouse/Reuters
