Március vége óta az orosz erők csapatokat vonultattak fel a krími és a donbaszi határ mentén, ahol egyre gyakrabban sértik meg a 2020-ban kötött tűzszünetet és a Minszk II. békemegállapodást. Nyugaton sokan attól tartanak, hogy Oroszország az oroszbarát szeparatisták és az ukrán erők által elkövetett jogsértéseket ismét katonai beavatkozásra, további területek megszerzésére használhatja fel, ami a törékeny kijevi kormány esetleges összeomlásához vezethet.
Válaszul Volodimir Zelenszkij elnök utalt rá, hogy a Minszk II. békemegállapodás már nem megvalósítható, és Ukrajna számára az Oroszországgal való konfliktus lezárásának egyetlen módja a NATO-hoz való esetleges csatlakozás lenne. Oroszország ezt uszító retorikának tekinti, és saját lépésekkel válaszolt: figyelmeztette a NATO-tagállamokat, hogy közvetlenül ne avatkozzanak bele a vitába, valamint a múlt héten bejelentette, hogy a Kercsi-szorost hat hónapra lezárja az Azovi-tenger felé a nem kereskedelmi forgalom elől.
Eddig a NATO-tagállamok nem nagyon támogatták az esetleges ukrán csatlakozást az országon belüli különböző problémák miatt. A mostani, Moszkvával szemben fennálló területi konfliktushoz hasonló feszültségek, a politikai korrupció, valamint a szomszédos NATO-tagállamokat, például Magyarországot is közvetlenül érintő, ukrajnai etnikai kisebbségek elnyomása, olyan problémák, amelyek akadályozzák Kijev esetleges szövetségi csatlakozását.
Emellett Moszkva lépéseit a szakértők kihívásnak tekintik a Zelenszkij vezette ukrán vezetés számára, akinek 2019-es megválasztása óta csökkent a népszerűsége, miközben orosz részről azt is figyelik, mennyire avatkozik be az új Biden-adminisztráció. Az orosz erők inváziója távolinak tűnik, és még inkább annak tűnik Sojgu védelmi miniszter nemrégiben tett bejelentése után, miszerint több egységet is visszarendelt támaszpontjára a hadgyakorlatok befejeztével. Mindezek ellenére az inváziónak már csak a lehetősége is, illetve a határ mentén látott fegyverek fajtái is aggodalomra adnak okot.
A Krím 2014. márciusi orosz inváziója óta mind Moszkva, mind Kijev harci képességei jelentősen javultak. Ukrajna esetében a NATO és más nyugati partnerek által nyújtott segítség növelte a hatékonyságukat, és a 2014-ben még rendkívül elavult és felkészületlen hadsereget erőteljes haderővé változtatta. Kijev 2018-tól vállról indítható Javelin páncéltörő rakétákat kapott az Egyesült Államoktól és ezekből ma már mintegy 200 darabot birtokol. Közvetlenül az ellenségeskedés múlt havi fokozódása előtt a Pentagon további 125 millió dolláros biztonsági csomagot jelentett be, amely két Mark VI-os járőrhajó szállítását, tüzérségi elhárító radarokat, további műholdképes logisztikai támogatást, valamint a katonai orvosi ellátáshoz és a harci evakuáláshoz szükséges felszereléseket jelent.
Más NATO-tagállam is hozzájárult az ukrán fegyveres erők újjáélesztéséhez. Ukrajna 2019-ben több tucat TB2 típusú támadó drónról írt alá vásárlási megállapodást Törökországgal, amely egyúttal lehetővé teszi, hogy Kijev a jövőben saját hazai változatot gyártson. A vezetés-irányítás támogatása, valamint a NATO-partnerek harcoló erőinek részvételével zajló hadgyakorlatok további segítségnyújtást jelentenek.
Ami Oroszországot illet, a fegyveres erők modernizációja már jó ideje folyamatban van. Ez nemcsak a szovjet korszak felszerelésének fokozatos kivonását jelentette, hanem modern fegyverrendszerek és vezetés-irányítás kifejlesztését és bevezetését is. A 2014-es krími inváziót megelőzően az orosz erők számos hadgyakorlatot tartottak, amelyek célja a harci erők gyors reagálásának és mozgósíthatóságának tesztelése volt. Ezeket a gyakorlatok az évek során különböző méretben és földrajzi helyszíneken folytatódtak. Ezért nem meglepő, hogy Oroszország március vége óta képes volt - az EU jelenlegi becslései szerint - 150 000 katonát telepíteni Voronyezs és Krasznodar környékére, valamint a Krím-félszigetre. Ha ezek a számok valóban helytállóak, akkor az azt jelenti, hogy nagyobb létszámú csapatok vannak most a határ közelében, mint 2014-ben.
Forrás: https://globalnews.ca/news/1227720/russia-annexed-crimea-but-at-what-cost/
Jelentések szerint, mindezeken felül, Iskander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták és TOS-1A termobárikus rakéta sorozatvető) is érkeztek a Voronyezsi terület és Ukrajna határára. Úgy tűnik, hogy a régió fővárosa, amely nagyjából 160 kilométerre fekszik az ukrán határtól, további felvonulási terület az hadsereg számára. A Jane's Defense szerint a várostól délre található főtábor jelenleg 70 harckocsiból, 100 gyalogsági harcjárműből, nagy hatótávolságú rakéta sorozatvetőkből és több mint 3000 katona befogadására alkalmas létesítményekből áll. Összességében legalább tizennégy szárazföldi csapategység érkezett az ukrán határra vagy annak közelébe. A következő napokban orosz hadihajók és partraszálló hajók is érkeznek a Fekete-tengerre a Kaszpi-tengerről és a Földközi-tengerről.
Ukrajnának a szövetséghez való esetleges csatlakozási szándéka nem újdonság, és gyakran megfogalmazta ilyen irányú törekvéseit. Válaszul, különösen az Majdan-forradalom óta, Oroszország a donbaszi szeparatistákat, illetve saját erőit használta fel arra, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre, és elfojtsa a NATO-tagsággal kapcsolatos reményeket. Moszkva tisztában van azzal, hogy Ukrajnának milyen jogi folyamatoknak és előfeltételeknek kell eleget tennie, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az országot ezek teljesítésében.
Emellett Oroszországnak saját nemzetközi problémáival is szembesülnie kell. Márciusban az USA és az EU szankciókat vetett ki Oroszországra Alekszej Navalnij megmérgezése miatt. Úgy tűnik, hogy Navalnij állapota romlik, és Washington és Brüsszel további büntető intézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Navalnij a börtönben lebetegedne. A Navalnij bebörtönzése miatt tartott tüntetések száma Oroszországon belül megnőtt, ami azt a látszatot kelti, mintha Putyin hatalmi pozíciója meggyengült volna.
Az USA és Oroszország között azonban vannak a feszültség enyhítésére irányuló kísérletek. Röviddel Biden és Putyin elnök telefonbeszélgetése után az USA úgy döntött, hogy mégsem küld két hadihajót a Fekete-tengerre, hogy ezzel is csökkentsék a két ország közötti feszültséget. Emellett a Fehér Ház közölte, hogy Biden a telefonbeszélgetés során a két elnök csúcstalálkozójára tett javaslatot, a térségben felgyülemlett feszültség csökkentésének érdekében. Függetlenül attól, hogy mi lesz egy ilyen esetleges csúcstalálkozó eredménye, a Biden és Putyin között az elmúlt héten folytatott kommunikáció mindenképpen pozitív lépésnek tekinthető a bizonytalan helyzet enyhítése érdekében tett erőfeszítések terén. Oroszország részéről Szergej Sojgu védelmi miniszter csütörtökön több egységet is utasított, hogy a hadgyakorlatok befejezése után térjenek vissza támaszpontjukra, ugyanakkor a 41. Összhaderőnemi Hadsereg egyes fegyverrendszereit és felszereléseit a határ közelében raktározzák el a szeptemberben esedékes Zapad hadgyakorlatra.
Mindazonáltal, annak ellenére, hogy egy invázió valószínűsége csekély, a határon felhalmozott erők száma és a fegyverek típusa rendkívüli aggodalomra ad okot. Tekintettel arra, hogy Oroszország és Ukrajna között továbbra is folytatódnak az uszító hangvételű üzengetések, nem zárható ki, hogy egyszer elszámolják magukat.
This article is also available in English.
Borítókép: shutterstock.
