A Becsület és Haza egyesület – melynek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jobboldali populista és nacionalista párt jelenlegi vezetője, George Simion alelnök volt – több mint 50 ezer euró adományt kapott politikai vezetőktől, befolyással rendelkező cégektől, illetve a Román Kormányőrség (SPP) titkosszolgálat katonai egységeitől és a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI). Az egyesület az Acțiunea 2012 platform része, amely nevében George Simion jelenlegi társelnök a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesítéséért kampányolt. A honlapjuk szerint ez a non- profit felület a román, a moldovai köztársaság és a diaszpóra civil szervezeteinek összefogása, amelyek folyamatos akciókkal és kezdeményezésekkel támogatják a két román állam unióját. Célkitűzéseik között szerepel:

  • nyilvános rendezvények szervezése, amelyek célja a két román állam polgárai és döntéshozói, valamint a nemzetközi közösség szemléltetése, hogy Románia uniójának a Moldovai Köztársasággal nemzeti prioritássá kell válnia;

  • a nemzeti szolidaritás és a románság kívánt egyesítésének előmozdítása a Prut folyó mindkét partján folytatott kulturális és társadalmi kampányokkal;

  • támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a Moldovai Köztársaságnak az anyaországhoz való visszahelyezését célozza, illetve azt az utat, amelyen keresztül jólétet ér el, és minden jogot és szabadságot biztosít a demokratikus nyilvántartásból.

Az Acțiunea 2012 unionista platformban résztvevő szervezeteknek az a küldetése, hogy emlékeztessék a közvéleményt és a nemzetközi szerveket, hogy Románia uniója a Moldovai Köztársasággal természetes és tagadhatatlanul legitim. Ezt alkotmányos és a nemzetközi jog keretei között szeretnék elérni „az utolsó európai nemzet” egységének helyreállításával, amely a második világháború és a hidegháború következtében akarata ellenére különvált. Az Acțiunea 2012 ernyőszervezetet 2011-ben hozták létre: „A platform elnevezése az alkotó szervezetek azon törekvéséből ered, hogy a tettet a szavakkal szemben előnyben részesítsék, és 2012. május 16-án 200 éve, hogy a Moldovai Hercegség kettészakadt, keleti része pedig az Orosz Birodalomhoz csatolták” – áll egyik sajtóközleményükben.

A Becsület és Haza egyesület 2010 és 2018 közötti pénzügyi beszámolóiból kiderül, hogy a román államban olyan fontos tisztséget betöltő személyek is adományoztak George Simion szervezetének, mint Vasile Dîncu (volt honvédelmi miniszter), Gabriel Oprea (több kormány minisztere), Viorica Dăncilă (volt EP-képviselő és miniszterelnök). Az adományozó cégek közül kiemelendő a Luxten Lighting Company Rt., amely különösen a Traian Băsescu volt elnökhöz való közelségéről ismert. Ennél érdekesebb, hogy olyan katonai egységek pénzei is kikötöttek az egyesületnél, amelyek a román titkosszolgálatokhoz köthetők. Ilyen például az UM 0472 Bukarest megnevezésű katonai alakulat, amely nyilvános információk szerint a Román Hírszerző Szolgálathoz kapcsolódik. Illetve az UM 0149 Bukarest megjelölésű, amely a Román Kormányőrség katonai egységét jelöli, amit Lucian Pahonțu tábornok, Románia egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő titkosszolgálati vezetője vezet. A több magánszemély, cég vagy állami intézmény adománya összesen kb. 52 ezer euró.

Arra a kérdésre, hogy mi történt ezekkel az adományokkal, George Simion, a Moldovai Köztársasággal való unió egyik legaktívabb és leglátványosabb aktivistája, azt válaszolta: „Gyanítom, hogy ezek az összegek megjelennek a könyvelésben, és az igazoló dokumentumok is. Nem emlékszem. Megvannak az iratok...” Az oknyomozó lap ugyanis felfedezte, hogy az egyesület számláiról időszakonként nagy összegeket vettek fel készpénz formájában. Egyes napokon akár 1 millió forint értékű román lejt is felvettek a bank automatákból, ami furcsa, mert általánosságban elmondható, hogy jogi személynek nem szokás készpénzt használni.

George Simion személye sem ismeretlen a magyarok számára. Ő volt az, aki azt állította, hogy magyar szélsőségesek verték meg az Úz-völgyi katonai temetőnél történt 2019-es szégyenteljes incidenseknél,  és ebből kovácsolt politikai tőkét. Sajnos sikerrel is járt, mivel a 2020-as román parlamenti választásokon csaknem kilenc százalékot szerzett a frissen alapított, magát keresztény, konzervatív, hazafias szemléletűnek meghatározó a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amelynek ő az elnöke. A szinte semmiből felbukkanó ultranacionalista pártnak koherens álláspontja nincs, az érzelmi alapú politizálás az erőssége, amivel szavazatokat vett el a rivális pártoktól, és gyaníthatóan a román titkosszolgálat tevékenysége sejlik fel az AUR sikerének hátterében.

A parlamenti választásokon a negyedik helyen végző szélsőjobboldali párt és a román titkosszolgálat feltételezhető kapcsolatának megértéséhez tudni kell, hogy George Simion vagyonnyilatkozata szerint gyakorlatilag semmije sincs, mégis sikerült rekordidő alatt, nincstelenül felfuttatott egy politikai alakulatot. Igaz, hogy a decemberi választásokig szinte ismeretlen AUR sikerének kulcsát az európai román diaszpóra támogatásában, a koronavírus tagadásában, és a közösségi hálókon folytatott politikai elit elleni hergelésben látja a nemzetközi sajtó. De a párt kampányfinanszírozása körül is kiderültek visszáságok, mivel a közpénz családtagok vállalkozásainál landolt, vagyis a pénz családban maradt. A Moldáviából két évre kitiltott pártelnök, aki magát a román Orbán Viktornak képzeli, egyetlen lejt se adna a chișinăui kormánynak, mivel szerinte: „a románellenes szeparatizmust finanszírozzuk csupán azzal, hogy anyagilag támogatjuk azt a kormányt.” A fociultrából politikussá vedlett AUR-vezér leszögezte: Besszarábia Románia része. Azonban Maia Sandu moldovai államfő többször nyilvánvalóvá tette, hogy a Romániával való egyesülés csak a moldovaiak túlnyomó többségének beleegyezésével lehetséges.

De mind hiábavaló a román oldalról jövő nagy igyekezet, amikor egy friss felmérés szerint a moldovaiak alig harmada támogatja a Romániával való egyesülést. A 2022 decemberi kutatás alapján, ha abban a hónapban a Moldovai Köztársaságban népszavazást tartanának a Romániával való egyesülés témájában, az ország lakosságának alig harmada szavazna igennel. Arra a kérdésre, hogy igennel vagy nemmel szavazna egy, a Romániával való egyesülésről szóló referendumon, a megkérdezett moldovaiak 35 százaléka igennel, 47,4 százalék pedig nemmel válaszolt. 4,3 százalék azt mondta, nem venne részt a népszavazáson, 11,9 nem tudott, 1,4 százalék pedig nem kívánt válaszolni a kérdésre. Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke áprilisban úgy nyilatkozott, országa akkor egyesülhet Romániával, amikor „a nép ezt mondja”, és ugyanez érvényes a NATO-csatlakozásra is.