…a lányok elérhetetlen szépségideáloknak próbálnak megfelelni…

Habár a testképpel való elégedetlenség érzése férfiak és nők között is egyaránt megjelenhet, mégis a nők azok, akik nagyobb veszélynek vannak kitéve a közösségi média káros hatásai által. A European Institute for Gender Equality (EIGE) 2021-es jelentése (EIGE, 2021) szerint a testképpel kapcsolatos problémák különösen a fiatal lányokat érintik súlyosan. A 2017-18-as WHO HBSC felmérés adatai pedig azt mutatják, hogy a lányok közel fele (47 százalék) számol be heti rendszerességű mentális egészségügyi problémákról, szemben a fiúk 34 százalékával. A jelentés kiemeli, hogy a testkép és a mentális egészség között szoros összefüggés áll fenn. Különösen aggasztó, hogy ez esetben nem a tényleges testtömeg-index vagy az objektív túlsúly befolyásolja leginkább a mentális egészséget, hanem a fiatalok által észlelt túlsúly és a testtel való elégedetlenség. Azaz függetlenül attól, hogy valaki valóban túlsúlyos-e, az önmagáról alkotott kép határozza meg, hogy megjelennek-e depressziós tünetei, vagy ennél is súlyosabb esetben, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai. Az EIGE kutatása emellett kiemeli, hogy a közösségi média használata szorosan összefügg a testképpel kapcsolatos aggodalmakkal. Különösen az online térben erősödik fel az a jelenség, hogy a lányok elérhetetlen szépségideáloknak próbálnak megfelelni.

A STADA Egészségügyi Jelentés 2024-es adatai (STADA, 2024) szerint a nők jelentősen elégedetlenebbek a megjelenésükkel: míg az európai férfiak 53 százaléka elégedett a külsejével, addig a nők esetében ez az arány csak 46 százalék. A túlsúly észlelésében is eltérések vannak: annak ellenére, hogy a nők átlagosan egészségesebb BMI-vel rendelkeznek, 55 százalékuk érzi magát túlsúlyosnak, szemben a férfiak 40 százalékával. A 18-34 éves nők 51 százaléka gondolja úgy, hogy túlsúlyos, és 38 százalékuk rendszeresen összehasonlítja magát másokkal a közösségi médiában.

…Magyarországon a fiatal férfiak 48 százaléka pozitívan értékeli saját megjelenését, míg a nők esetében ez az arány mindössze 36 százalék…

Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatása szerint a magyar 15–39 éves korosztály mindössze 42 százaléka elégedett a külsejével. A 2024 decemberében – 2025 januárjában készített kutatás szerint a fiatalok körében jelentős nemi különbségek figyelhetők meg a testképpel kapcsolatos elégedettségben. Magyarországon a fiatal férfiak 48 százaléka pozitívan értékeli saját megjelenését, míg a nők esetében ez az arány mindössze 36 százalék. 

Életkori bontásban a fiatalabbak magabiztosabbak kinézetük szempontjából, a kutatás eredményei szerint a külsővel való elégedettség az életkor előrehaladtával csökken: a legfiatalabbak érzik magukat a legvonzóbbnak, míg az idősebbek kevésbé elégedettek a kinézetükkel. Az önértékeléssel továbbá összefügg az iskolai végzettség is: azaz minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel elégedett a külsejével.

…45 százalék azért vállalná a beavatkozást, hogy jobban érezze magát a testében…

A STADA Health Report szerint az európaiak 

  • 77 százaléka egyetért azzal, hogy a társadalom és a média túl nagy hangsúlyt fektet a fizikai megjelenésre. 
  • 71 százalék szerint a társadalomnak még sokat kell fejlődnie az emberi test különbözőségének elfogadásában. 
  • 56 százalék pedig szigorúbb szabályozást és átláthatóságot követel a közösségi médián használt „filterek” kapcsán.

A STADA riportjában az is szerepel, hogy jelenleg az európaiaknak mindössze 2 százaléka költ plasztikai beavatkozásra, ugyanakkor 58 százalékuk fontolóra venné az esztétikai fogászatot, 23 százalék pedig fontolgatna súlycsökkentő vagy általános plasztikai sebészetet. Közülük 45 százalék azért vállalná a beavatkozást, hogy jobban érezze magát a testében, és 41 százalék pedig önbizalmának növelése érdekében. Továbbá, 28 százalék keresne kezelést az öregedés hatásainak visszafordítására. Csak 10 százalék vállalna testmódosításokat, hogy társadalmilag elfogadhatóbb legyen, és 8 százalék azért, hogy boldoggá tegye a partnerét.

A magyar adatok azt sugallják, hogy a szépészeti beavatkozások itthon, Európához hasonlóan még nem terjedtek el széles körben, szemben például Dél-Koreával vagy Kínával (ahol már előszeretettel használják a fiatalok ezeket az eljárásokat). Magyarországon a 15-39 évesek, önbevallás szerint mindössze 5 százaléka esett már át valamilyen esztétikai kezelésen. Ugyanakkor a magyar fiatalok 21 százaléka gondolkodott már el szépészeti beavatkozáson, ami a jövőbeli trendek irányát jelölheti ki. Jelentős nemi különbségek figyelhetők meg, több nő (30%) gondolkodott már szépészeti beavatkozáson, mint férfi (16%).

Mit tehetünk?

A WHO és az UNICEF intézményei is különös fontossággal tekintenek a fiatalok önképére és a közösségi média hatásaira. Ezen nemzetközi szervezetek szerint a testképzavarral és az önértékelési problémákkal kapcsolatos kockázatok kezelése több szinten igényelne beavatkozást. Az oktatásban elengedhetetlen, hogy már iskolás kortól kezdve sor kerüljön a testképhez és önértékeléshez kapcsolódó ismeretek átadására, valamint a társadalmi nyomás és a közösségi média torzító hatásainak ismertetésére. A digitális tudatosság fejlesztése és a közösségi média biztonságos használatának tanítása a fiatalok önképén is javítana. Emellett az egészséges életmód, a sport, a helyes táplálkozás és a testi-lelki egyensúly népszerűsítése irányadó megközelítés a fiatalok fejlődése érdekében. (European Institute for Gender Equality [EIGE], 2021; World Health Organization [WHO], 2016). Továbbá fontos a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a prevenciós szemlélet megerősítése. Különösen indokolt a testképzavarral és önértékelési zavarokkal kapcsolatos problémák korai felismerése és célzott kezelése, hiszen ezek szoros összefüggésben állnak a fiatalok lelki egészségével, tanulmányi eredményeivel és szociális beilleszkedésével egyaránt (WHO, 2016; UNICEF, 2021).

Források

EIGE (European Institute for Gender Equality). (2021). Gender Equality Index 2021: Health – Body image drives poor mental health, especially in youth. https://eige.europa.eu/publications-resources/toolkits-guides/gender-equality-index-2021-report/body-image-drives-poor-mental-health-especially-youth

STADA Arzneimittel AG. (2024). STADA Health Report 2024 – Self-care and appearance: 1 in 2 Europeans is satisfied with their looks. https://www.stada-healthreport-2024.com/en/selfcare-appearance

European Institute for Gender Equality. (2021). Gender Equality Index 2021: Health – Body image drives poor mental health, especially in youth. https://eige.europa.eu/publications-resources/toolkits-guides/gender-equality-index-2021-report/references

World Health Organization. (2016). Growing up unequal: Gender and socioeconomic differences in young people's health and well-being. Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) Study. https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0003/303438/HSBC-No.7-Growing-up-unequal-Full-Report.pdf

UNICEF. (2021). The State of the World’s Children 2021: On My Mind – Promoting, protecting and caring for children’s mental health. https://www.unicef.org/reports/state-worlds-children-2021