A klímaváltozás, természetvédelem témájával nap, mint nap találkozhatunk a különböző hírportálokon és közösségi oldalakon. A tudományos eredmények arról számolnak be, hogy az elmúlt évszázadban tapasztalt globális felmelegedés nagymértékben a különféle emberi tevékenységeknek tudhatók be. Éppen ezért, úgy törvényhozói, mint egyéni szinten számos kezdeményezés indult el a globális felmelegedés enyhítése és mérséklése érdekében. Ökológiai lábnyomunk csökkentésének egyik módja az étrendünk megváltoztatása. Ehhez a hús, illetve egyéb állati eredetű ételek mellőzését ajánlják. Megalapozott lenne ez a tanács? Hogyan járul hozzá az élelmiszeripar a globális felmelegedéshez?
A körülöttünk zajló folyamatos változások ellenére néhány dolog ugyanaz marad. Az emberek továbbra lesznek szerelmesek, és ahogyan arra nemrégiben emlékeztettek minket, háborúznak is. Egy futballmérkőzés megtekintésére még mindig könnyebb megtölteni egy stadiont, mint azért, hogy meghallgassunk egy jogi témájú előadást. És az európaiaknak továbbra is rengeteg emlékük van a múltról, míg az amerikaiaknak sok elképzelése van a jövőről.
Az utóbbi években számos pedagógiai kísérlet indult a digitális eszközök átfogó iskolai alkalmazásáról. Hol tart ez az innovációs folyamat, milyen példái és eredményei vannak, illetve mit érdemes tudni a digitális osztály és a digitális iskola 21. századi koncepciójáról?
Amióta a modernitás a tizenkilencedik század közepén betört Kínába, a kínai politika középpontjában a nemzeti felemelkedés áll. A modern Kína központi politikai célja a nemzeti "gazdagság és erő" (富强) elérése volt. Ez volt Hszi Csin-ping beszédeinek központi gondolata, és ez motiválta volt Deng Hsziao-ping reformmozgalmát, Mao Ce-tung sztálinista rendszerét, valamint olyan korábbi modernizáló értelmiségiek írásait, mint Kang Youwei, Liang Qiqao és Chen Duxiu. A "gazdagság és hatalom" kifejezés nagyon materialistán hangozhat, de mindkét elemnek van spirituális dimenziója. Kínának spirituálisan is gazdaggá kell válnia, míg a hatalom egyben a dolgok önálló értelmezésének és megítélésének lehetőségét is jelenti. A méltóság döntő fontosságú. Kína nem akar egy perifériára szorult, elmaradott és kihasznált szeglete lenni egy olyan világnak, ahol a nyugati hatalmak, és különösen Amerika, határozzák meg politika menetét, és ideológiailag és kulturálisan is ők szabják meg a mércét. Nem, a kínai nemzetnek képesnek kell lennie arra, hogy büszkén és magabiztosan nézzen szembe a világgal.
Az utazás a 21. századi ember számára egy meghatározó tevékenységgé vált. 2019-ig exponenciálisan növekedett a nemzetközi turisták száma világszerte, így azzal együtt az általuk, általunk, okozott károsanyag kibocsájtás is. Mit tehetünk az utazási lábnyomunk csökkentésére? Milyen kezdeményezések vannak a fenntartható turizmus terén? Mit is takar a fenntartható turizmus, illetve miben különbözik az ökoturizmustól? A következő bekezdésekben többek között ezen kérdésekre keresem a választ.
Az első világháború utáni Új Európa több államában is szeparatista és unionista mozgalmak bontakoztak ki. Ezek alól Montenegró sem jelentett kivételt. Az ellenzékbe szoruló „zöldek” nem csak fegyvert ragadtak a „fehérek” és a Szerbiával való egyesülés ellen, de egészen 1926-ig próbálták megakadályozni az egyesült délszláv állam létrejöttét.
Kövér László, a KáPé ’környezet és természet’ moduljáért felelős vezető oktató három alkalommal is járt már Nepálban. Látogatásainak fontos momentumai voltak a magasság – hiszen a Himalája óriásainak lábánál túrázott -, illetve a természeti értékek tanulmányozása mellett a helyi kultúra megismerése. A szerző jelen írásában elsősorban utóbbira fókuszál, mivel olyan emberekkel találkozott, akik az európaitól meglehetősen más életminőségben, főleg szemléletben élik mindennapjaikat. Elkalauzol minket a hegymászók Mekkájaként aposztrofált ázsiai országba, megosztja az olvasóval tapasztalatait és gondolatait.
Előző