Miért érdemes foglalkozni a nemzetközi politika elméleteivel egy olyan világban, ahol bármelyik modell már holnap csődöt mondhat? Valóban utópia a világbéke gondolata és egyedül az erő nyelvén ért a nemzetközi politika? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a nemzetközi kapcsolatok tudományának fejlődéstörténetén keresztül.
Napjaink sajtójában vezető szerepet kaptak a fegyveres konfliktusokról, a sorkatonaságról, valamint a hadkötelezettségről szóló hírek. Természetes, hisz a szomszéd országban zajló események jól rávilágítanak egy-egy rendszer erősségére vagy éppen nehézségeire. Szeptember végén-október elején röppentek fel a hírek azzal kapcsolatban, hogy az orosz állami vezetés sorkatonai szolgálatra rendeli be a 18 és 65 év közötti férfiakat, minden ismétlő-emlékeztető kiképzés nélkül, hogy pár nap múlva a frontokon teljesítsenek szolgálatot.
1956. november 4-én a szovjet csapatok átfogó támadást indítottak Budapest ellen, melynek célja a forradalom helyi fegyveres csoportjainak felszámolása, s persze a Kádár János vezette „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány” hatalomba segítése volt.
Jeruzsálem egyik ferences kolostorából jelentkezünk, nem messze az utolsó vacsora helyszínétől, ahol a közösség elöljáróját, Várnai Jakab atyát, teológust, a jeruzsálemi Studium Theologicum oktatóját kérdezzük a szentföldi keresztények helyzetéről.
Trump szeptember végén felajánlotta, személyesen közvetít az oroszok és az ukránok között, hogy minél előbb tető alá hozzanak egy megállapodást a tűzszünetről és a békéről. Szerinte erre van most a feleknek és a világnak a legnagyobb szüksége. Mit gondoljunk erről a felvetéséről, illetve hogyan értékeljük a felajánlást megelőző és az azt követő világtörténelmi eseményeket?
Hónapok választják el Törökországot egy potenciálisan sorsfordító választástól. A török ellenzéki pártok kétségbeesetten próbálják megtalálni a módját annak, hogy véget vessenek Erdoğan hatalomgyakorlásának. Érdekes módon úgy tűnik, hogy a magyar ellenzékhez hasonló stratégiát alkalmaznak, és megpróbálnak minden ellenzéki pártot egyetlen zászló alatt egyesíteni.
Az ország első számú vezetőjének, Xi Jinpingnek a kongresszuson elmondott beszédében a biztonság szó kilencvenszer hangzott el, míg a gazdaság szó csak hatvanszor - mutattak rá elemzők a kongresszus befejezése után.
Bulgária jelenkori történetének a belpolitikai instabilitás olyannyira hangzatos szereplője, hogy mindezidáig összesen három kormányzat volt képes túlélni kormányzati ciklusát. A jelenlegi feszült belpolitikai helyzet különösen kiemelt figyelmet érdemel napjainkban, mivel Bulgáriára az események középpontjában áll vagy állt, olyan az Európai Unió jövőjét alapvetően meghatározó folyamatok esetében, mint az orosz-ukrán háború, illetve a nyugat-balkáni bővítés kérdése.
Előző